2020. március 11. 14:00

A Főőrség nemrég újjászületett épületét a királyi palota felől, a Hunyadi udvarból már bárki megtekintheti. Nem láthatja azonban a közönség az épület túloldalát, amely a még lezárt Csikós udvar felől közelíthető meg. Itt található az épület legalsó szintjének különleges brozkapuja, amely a magyar történelem 27 legfontosabb budavári epizódját ábrázolja. A helyszínen jártunk, ahol Farkas Ferenc szobrászművész mutatta be lapunknak a különleges műalkotást.

Írta: Bukovszki Péter

A nemrég újjászületett Főőrség épületét eredetileg eredetileg 1903. január 29-én avatták fel, mások mellett a tervező Hauszmann Alajos jelenlétében. A gyönyörű épület a II. világháborúban megsérült, de még jó ideig használatban volt, csak 1971-ben bontották le. Nemrég a Nemzeti Hauszmann  Program keretében, Potzner Ferenc építész vezetésével építették újjá. A krisztinaváros felőli oldalán azonban egy olyan új elemet is kapott, amely az eredeti épületnek nem volt része: egy különleges bronzkaput.

A Főőrség legalsó szintje a Krisztinaváros felőli oldalon. A különleges, újonnan megtervezett bronzkapu az 1903-ban avatott eredeti épületnek nem vot része. Jobbra a  budavári palota OSZK-szárnya látható (Fotó: Várkapitányság)

Átlépés az időkapun: a palotaudvar alatt a középkori épületmaradványokat bemutató kiállítás lesz

De mi is ez a nyitóképünkön is látható bronzkapu, amely  a magyar történelem legfontosabb budavári epizódjait örökíti meg, és hogyan kerül ide? A válaszhoz, illetve a történet megértéséhez  az újjáépített Főőrségről is szólnunk kell.

Az épület nemcsak történetét tekintve különleges, hanem elhelyezkedését illetően is: míg föntről, a Hunyadi udvarból, a Mátyás-kút felől egyemeletesnek tűnik, lentről, a Csikós udvarról láthatjuk, hogy valójában négyszintes. A külsőleg az eredeti, Hauszmann-féle tervek alapján újjáépült Főőrséget, amely belülről XXI. századi kialakítású, idén tavasztól a látogatók is birtokba vehetik majd.

 

A nemrég újraalkotott Főőrség épülete a Hunyadi udvar felől. Innen nézve kétszintesnek látszik (Fotó: Várkapitányság)

A Csikós udvarból, a Lovarda felő fotózva ilyen a látvány: balra a Főőrség négyszintes épülete, középen a Stöckl-lépcső, jobbra a palota OSZK-szárnya, középen a háttérben a palota kupolája (Fotó: Várkapitányság) 

Míg a Főőrség épületének fölsőbb szintjein étterem lesz, a Csikós udvar felőli, földszinti része egyfajta „időkapuként” működik majd: a tervek szerint a jövőben innen lehet majd megközelíteni a Hunyadi udvar alatt feltárt középkori épületmaradványokat.

Ide, a föld alatti kiállítási területre léphetünk be tehát a Csikós udvar felől a különleges bronzkapun, amely egy hatalmas, 3 méter magas és 7,2 méter széles bejárat. Ez a rendkívüli alkotás a nagyközönség számára a Csikós udvar megújítása, zöldítése és akadálymentesítése után, 2021 második felétől lesz látható.

 

A Főőrség bronzkapuja a Lovarda felől nézve, rajta a budai Vár múltjának 27 legfontosabb történelmi epizódja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A magyar történelem budai Várhoz kötődő epizódjait ábrázoló kapu alkotója, Farkas Ferenc szobrászművész a pestbuda.hu-nak a helyszínen részletesen mesélt arról, hogyan is született meg a mű. A háromrészes, úgynevezett úszókapu megalkotására 2018-ban, a Hauszmann Terv keretében írtak ki pályázatot, amelyet Farkas Ferenc Zalaegerszeg mellett élő szobrászművész nyert meg. 

Az alkotó, Farkas Ferenc bemutatta lapunknak, hogyan nyílik a kapu. A több száz kilogrammos kapuelemek eltolásához jó erőben kell lenni (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kapu megformálásakor – mint Farkas Ferenc elmondta – több kívánalomnak is meg kellett felelni: adott volt az ajtónyílás mérete és a kapu szerkezete is (nem hagyományos nyíló, hanem három részre osztott, úgynevezett úszókapu) az ábrázolásoknak pedig a magyar történelem Várhoz kötődő eseményeit kellett megidéznie. Mivel a szerkezet oldalra elhúzva a Főőrség falába épített nyílásokba csusszan be, a kapu vastagsága (így a bronz díszítéseké is) kötött volt, hiszen a síkból túlzottan kiemelkedő részek nem fértek volna itt el.

A kapu kilincse és nyitórúdja kiszerelhető, helyüket ilyenkor csak két csepp alakú fedelecske jelzi (Fotó: Both Balázs/pestuda.hu)

A szobrász az egyes jelenetek megelevenítéséhez jelentős kutatómunkát is végzett és számos már meglévő, korabeli festményről, rajzról, szoborról merített ihletet. Mivel Farkas Ferenc saját bevallása szerint a figuratívabb alkotók közé tartozik, a Vár és szűkebben véve a Csikós udvar jelentette történelmi környezetbe csak egy oda illeszkedő, történelmi szemléletű művet tudott elképzelni, így született meg végül a történelmi tablónak is beillő bronzkapu. 

Megelevenedő történelem

Bár a kapu első látásra egyetlen hatalmas bronzszerkezetnek tűnik, valójában, ahogy említettük, három egyenlő nagyságú, külön-külön mozgatható részből (acélkeretből) áll. Farkas Ferenc ezekre 9-9 egyenlő nagyságú, szorosan egymás mellé erősített bronz téglalap alakú domborművet formált meg, összesen 27-et, amelyek a vártörténelem emblematikus epizódjait ábrázolják. 

Mint a szobrász elárulta: az alkotói folyamat során előfordult, hogy egy-egy jelenetet a három tábla közül máshová helyeztek át, hogy jobban illeszkedjen a végső koncepcióba. A bronzkapu tulajdonképpen egy összegző jellegű mű, amely olyan, minden magyar számára fontos jeleneteket ábrázol, amelyek történeti-társadalmi értékelése, jelentése javarészt már a helyére került a kollektív emlékezetben, éppen úgy, ahogy a bronzelemek a kapun. Ezért is zárult le a történet a XX. század legelején. 

IV. Béla nem csak második honalapító volt, a Várnegyed kiépítését is ő kezdte el (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A történet az első tábla tetején látható IV. Bélával kezdődik, aki nemcsak második honalapító volt, de a budai Várnegyed története is vele kezdődött. Mellette a budai pénzverdét láthatjuk, majd Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond következik. Utóbbi tábla érdekessége, hogy a Zsigmond körül látható alakok arcát és öltözetét a Vár feltárása során 1974-ben előkerült Zsigmond-kori szobrok ihlették, ahogy a mellette látható gótikus ülőfülkéket is a várbéli eredetiek alapján mintázta meg a szobrász. Hunyadi László kivégzése, Hunyadi Mátyás tudósai körében és a Vár korabeli rajz alapján készült XV. századi látképe szintén látható egy-egy táblán, ahogy Budavár 1686-os visszavétele is. 

A Luxemburgi Zsigmond mellett álló embereket az 1974-ben megtalált budavári gótikus szoborlelet alakjairól mintázta Farkas Ferenc

A középső kapun a magyar öntudat szempontjából fontos epizódok láthatók. Középen a Magyarok Nagyasszonya, mellette Szent László legendája (a lovagkirály küzdelme a kun vitézzel) és Szent Erzsébet alamizsnaosztása. A fölső sorban az országát Szűz Máriának felajánló Szent István, mellette Szent Imre, illetve Szent Gellért püspök vértanúsága látható. A középső kapu alsó három képe a Margitszigeten élő Szent Margitot, és IV. Béla másik lányát, Szent Kingát ábrázolja. Kinga hazánk és Lengyelország védőszentje is egyben, és a róla szóló bronztábla a híres gyűrűlegendát jeleníti meg. A középső kapu utolsó jelenete Kapisztrán Szent Jánost ábrázolja. 

A középső kapuszárny középső domborművén a Magyarok Nagyasszonya látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A harmadik kapuelem már újabb korokba vezet át minket: első tábláján a Mária Terézia által alapított budai egyetem látható, majd a Szent Korona II. József uralkodása alatt történt visszatérése Magyarországra. Ezután az 1848-as eseményeket láthatjuk: Táncsics Mihály kiszabadítását, a Batthyány-kormány tagjait, majd Budavár 1849-es ostromát. Ezután egy igen izgalmas, képzeletbeli jeleneten a budai Vár két megújítója, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos találkoznak. Az alsó három bronztábla Ferenc József megkoronázását, a felújítás utáni Budavári Palota látképét és az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly Szentháromság téri koronázási eskütételét jeleníti meg. Ez utóbbi azért is különleges, mert nemcsak fotók, hanem filmfelvétel is maradt fenn róla, amelyek nagy segítséget nyújtottak a művésznek az ábrázolás során. 

Képzeletbeli találkozás: a budai királyi palota korabeli bővítését és átépítését tervező két építész, Ybl Miklós (balra) és Hauszmann Alajos (jobbra) (Fotó: Both Balázs)

Hogyan lesz a tervből valóság?

Az alkotáshoz idő kell. Ebben az esetben azonban a körülmények igen feszített tempót diktáltak, a kapu 27 bronzdísze így elképesztően gyorsan, mintegy fél év alatt elkészült. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a szobrász szerint több dologra is szükség volt. Egyrészt – árulta el Farkas Ferenc – ilyen esetben az ember olyan hangulatba kerül, amelyben minden figyelmét az alkotásra tudja koncentrálni: „ekkor nincs fejfájás, nincs migrén, nincs influenza, visz a lendület. Nagyon egyben kell lenni” – fogalmazott a szobrász. 


A vázlatkészítés egyik fázisában könnyen formálható viaszminták készültek a domborművekről (Fotó: Farkas Ferenc)

Egy bronzszobor megalkotása többfázisú folyamat, a rajzból nem lesz rögtön bronzöntvény, és az sem mindegy, hogyan kezd neki az ember. Farkas Ferenc a vázlatok megrajzolása és a viaszminták elkészítése után egy speciális, gyurmaszerű anyagból, plasztilinből formázta meg – asztalos által készített keret segítségével – az első táblákat. Ezután a plasztilin vázlatokat gipszbe öntötték át, ezután következhetett csak a bronzöntés. Az egyes fázisok mindegyikében van lehetőség alakítani, tökéletesíteni a jeleneteket, sőt, kell is: a „nyers” bronzöntvény ugyanis csak hosszas utómunka után válik olyanná, amilyennek lennie kell. 

Az első kapuelem domborműveinek plasztilin mintája a szobrász műhelyében (Fotó: Farkas Ferenc)

A kompozíciók megformálásán túl egyéb körülmények is kihívást jelentettek, például a szállítás. A 27 darab, egyenként 50-60 kilogramm közötti tömegű domborműveket az öntést végző dél-pesti cég telephelyéről a volt Csepel Művek területén lévő lakatosműhelybe, majd a Várba kellett szállítani, nem is egyszer. 

A domborművek kapukeretre való felszerelése sem volt rutinmunka, hiszen többek között a hőtágulással is meg kellett küzdeni. Az átlagembernek elsőre talán eszébe sem jutna, hogy a domborművek mérete mennyit változik a hőmérséklettől függően, attól, éppen hogyan süti a nap. Ezt pedig a szerkezetnek bírnia kell, a kapu domborművei ezért úgy vannak felerősítve a keretre, hogy engedjenek a hőtágulásnak. 

Amikor a szereléssel végeztek, a bronzfelületet egy speciális vegyülettel patinázták és egy védő viaszréteget is kapott, ezután nyerte el végső színét. Mint Farkas Ferenc elmondta, a bronz az elkészülte után is változik, „elkezdi élni a maga életét”; idővel a színek, árnyalatok még jobban összeérnek majd. 

Az újjászületett palota teljes pompájában, a XX. század elején (Fotó: Both Balázs)

Láthatjuk tehát, mennyi előzetes kutatás, ismeretszerzés, szervezés és munka áll a Főőrség bronzkapujának megalkotása mögött. Farkas Ferenc elmondása szerint a kapu elkészítése eddigi életének legnagyobb vállalása volt, melyben természetesen többen is a segítségére voltak, mások mellett a fia, Farkas Dániel is. A támogatás azért is volt lényeges, mert a bronzkapuhoz hasonló alkotás létrehozására sem Magyarországon, de még a környéken sem igen akadt példa az utóbbi évtizedekben. 

A bronzkapu a Csikós udvarból: a környezet még rendezésre vár, így csak 2021-ben láthatja a nagyközönség Farkas Ferenc munkáját

Csak egy kapu – legyinthetnének a cinikusok, ám a föntiek kiválóan megmutatják: a Főőrség bronzkapuja messze túllép puszta funkcióján. Bár az impozáns főőrségi épületnek csak egy részletéről van szó, ebben a részletben mégis megjelenik az az alaposság, amely a hajdani alkotókat, Hauszmannt és kortársait jellemezték és amelynek felvillanása örömmel és reménnyel töltheti el mindazokat, akik elődeink életművét máig csodálják.

Nyitókép: A budai Várnegyed 27 legfontosabb történelmi epizódja látható Farkas Ferenc szobrászművész alkotásán, a Főőrség bronzkapuján (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Lovarda és a Főőrség épülete viszonylag hamar nagyon szépen elkészült, ugyanakkor a körülöttük lévő terep rendezése ugyan annyi időbe telik, mint az épületek felhúzása. Elég furcsa!


Gondolom addig hozzá sem lehetett nyúlni, ameddig munkagépek dolgoznak az épületeken. Én a kupola és a központi barokk kori főépület helyreállítását tartom lassúnak. nehogy úgy járjon, mint a Liget Budapest Nemzeti Galériája


Pedig nagyon sok ellendrukker dolgozik azon sajnos, hogy a palota rekonstrukciója ne valósuljon meg. Budapest új főépítésze nem szereti a "replika" épületeket. A jelenlegi városvezetés eddigi dicsőséges tevékenysége kimerült abban, hogy bevezették a klíma vészhelyzetet, száműzték a plakátokról a szép nőket a "szexizmus" jegyében és építés helyett csak a rombolás amit fel tudnak mutatni.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó