Írta: Gönczi Ambrus

2020. május 25. 12:00

Budapest Európa egyik legszebb fővárosa, mondják a turisztikai szakemberek világszerte. És ennek a városnak számtalan gyöngyszeme, ékszerdoboza van. Ezek közé a kincsek közé tartozik a Józsefváros szívében álló, a Múzeum és Reviczky utcák által határolt egykori Károlyi-Csekonics palota. Az épület olyan alkotóknak köszönheti külső és belső értékeit, mint Ferdinand Fellner és Hermann Helmer, Thék Endre, Lotz Károly vagy éppen Meinig Artúr.

Hamarosan elkészül és megtekinthető lesz a felújított, modernizált Károlyi-Csekonics palota a VIII. kerületi Palotanegyedben, erről a pestbuda.hu is beszámolt már. De akármilyen gyönyörű is egy palota, a jelene és a jövője nem választható el azoktól a személyektől, akik élettel töltötték meg a falak által határolt tereket. Gróf Csekonics Margit és férje, gróf Károlyi István jelentős életutat jártak be, fővárosi lakóhelyük, amely a Múzeum és a Reviczky utcák által határolt telken épült fel, mintegy jelképezte a magyar közéletben betöltött szerepüket.

A Károlyi-Csekonics palota bejárata a felújítás előtt (Fotó: jozsefvaros.hu)

Károlyi István 1845. február 2-án született, Károlyi György, a reformkor egyik kimagasló alakjának negyedik fiaként. Édesanyja Zichy Karolina, és nagynénje, Zichy Antónia, Battyhány Lajos miniszterelnök felesége, már kora gyermekkorában megismertették és megszerettették vele az 1848-as forradalmi eszméket, a vértanúk emlékét. 1850 elején az elnyomatás légkörét nehezen viselő Zichy Karolina két legfiatalabb gyermekével együtt elhagyta Magyarországot.

Károlyi István három évig élt édesanyjával előbb Genfben, majd Velencében. 1853-ban hazahozták, hogy tanulmányait magyarul folytassa. A piarista gimnáziumban szerezte középiskolai ismereteit. 1862-ben érettségizett, ezt követően jogot tanult. 1865-ben, amikor Firenzében tartózkodó édesanyját meglátogatta, kapcsolatba került az emigráció tagjaival. Öccsével, Tiborral hamarosan csatlakoztak a Klapka-légióhoz, de az 1866-ban kitört német-osztrák háborús konfliktus gyorsan lezárult, ez pedig véget vetett a magyar függetlenségi aspirációknak.

A fotó megjelent a Művészi Ipar 1892/4. számában

A két Károlyi fiú Párizsba költözött, majd 1867-ben tértek haza. Károlyi, vagy ahogyan sokan nevezték, Pista gróf, baráti kapcsolatba került Rudolf főherceggel, annak magyarországi látogatásain rendszeresen találkoztak, együtt vadásztak és mulattak. Amikor 1884 őszén a trónörökös és felesége három napig vendégeskedett István nagykárolyi kastélyában, a hazai sajtó nagy figyelemmel követte Rudolf itt tartózkodását. Károlyi valószínűleg tudott arról is, hogy Rudolf az öngyilkosság gondolatával foglalkozik már egy ideje. Az 1889. január 30-i tragédia után I. Ferenc József sokáig nem is fogadta a magyar főúr közeledési kísérleteit. Csak 1892-ben enyhült meg iránta, ekkor megengedte, hogy a magyar királlyá koronázásának 25 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Károlyi vezesse a díszlovasságot.

Károlyi politikai irányultságát meghatározta neveltetése, a közélet színterein gyakran hangoztatta 48-as függetlenségi nézeteit. 1907-ben bekövetkezett haláláig többször is megpróbált a függetlenségi ellenzék vezéralakjává válni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Osztrák (vagy inkább Habsburg) ellenes beállítottságán felesége is osztozott.  

Csekonics Margit és Károlyi István portréja, megjelent a Magyarság 1931. november 8-i számában

A főúr portréja a Vasárnapi Ujság 1907. augusztus 11-i számában

Csekonics Margit édesapja, az 1864-ben grófi címet nyert Csekonics János, édesanyja báró Lipthay Leona volt. Egyetlen testvére Endre politikusi pályát futott be, de több ízben a Magyarországi Vöröskereszt elnökeként is tevékenykedett. Margitot már hajadonként érdekelni kezdte a közélet és a politika, feleségként pedig rengeteg időt és energiát fordított közjótékonysági egyesületek támogatására és a szervezőmunkára. A fővárosban elnökhelyettese volt a Budapesti Poliklinikai Egyesületnek, elnöke a „Charité” Kórházegyesületnek, tiszteletbeli elnöke a VIII. Kerületi Általános Közjótékonysági Egyesületnek.  Amikor 1936-ban, 89 évesen elhunyt, a napilapok és folyóiratok úgy emlékeztek meg róla, mint a közjóért való cselekvés, a felelősségvállalás és a nők társadalomban betöltött fontosságának zászlóvivőjéről, a magyar arisztokrácia megtestesítőjéről. 

Károlyi István 1869 szeptemberében vette feleségül Margit grófnőt. Házasságukból két gyermek született: György 1871-ben, Melinda 1872-ben.
 

Csekonics Margit (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. április 14.)

Csekonics Margit és lánya, Károlyi Melinda virágokkal feldíszített díszhintójukban (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. május 28.)

A Múzeum utca és Reviczky utca között fekvő telket Csekonics Margit 1881-ben örökölte. Férjével közösen döntöttek arról, hogy rangjukhoz méltó palotát építtetnek ezen a helyen. A terveket az osztrák Ferdinand Fellner (1847-1916) és Herman Helmer (1849- 1919) készítették. Ők leginkább színházépületek megalkotására szakosodtak, de sok száz középület és bérház terve készült bécsi irodájukban. Itthon a fővárosi Népszínház (később Nemzeti Színház), a Vígszínház, a szegedi és a kecskeméti színházak tették ismerté nevüket.

Budapesti megbízottjuk Meinig Arthur (1853-1904) volt, akinek első feladata éppen a Károlyi-Csekonics-palota építésének irányítása lett. Az épület 1887-ben vált lakhatóvá, az akkor legjobb nevű bécsi dekoratőr cég, a Portois & Fix cég készítette el a palota belső kiképzését. Thék Endre gyárában készült a lélegzetelállítóan szép előszoba és faragott lépcső. A Múzeum utcai részen és az udvari szárnyak emeletén a család magánlakosztályát és a reprezentáció tereit alakították ki, a Múzeum utcai udvar körül kialakított traktusban a személyzet lakószobái, fürdőszobák és a konyha volt megtalálható.

A Múzeum utcai szárny díszes halljának keresztmetszetén jól látszik Thék Endre munkája, a lépcső és falborítás (Forrás: Művészi Ipar 1892/4. száma)

A Károlyi-Csekonics palota díszlépcsője (Forrás: Művészi Ipar, 1892)

A Reviczky utcai épületrész átalakításáról Csekonics Margit, férje 1907-ben bekövetkezett halála után már egyedül döntött. Meinig Artúr kapta a feladatot, hogy tervezzen meg egy lakószint ráépítést. Az 1911-ben megvalósult átalakítás eredményeként egy új lépcsőház épült, és egy második szintet emeltek a két udvart összekapcsoló szárnyra is.

A lépcsőház rekonstrukciója (Fotó: epkar.hu)

Károlyi Melinda, aki 1894-ben ment férjhez unokatestvéréhez, Károlyi Gyulához egyedüli örökösként 1938-ban eladta az épületet a Baross Szövetségnek (György bátyja, apjukkal való feszült viszonya miatt nem kapott részt a palotából). A kereskedő és iparos egyesület az épületen kisebb átalakításokat végeztetett.

Ünnepség a Baross Szövetségnél a palota báltermében, a falon Greguss Imre „Cinka Panna” című festménye lóg, 1939 (Fotó: Fortepan/Képszám: 29038)

 
VIII. Múzeum utca 17. Károlyi-palota, a Baross Szövetség székháza, 1940 (Fotó: Fortepan/Képszám: 74021)

A II. világháborúban az épület mindkét része komoly károkat szenvedett, ekkor pusztulhatott el a bálterem mennyezetének Lotz-festménye is. 1945-ben a Reviczky utcai épületrész eleinte lakóépületként működött tovább, a Múzeum utcai oldalt először a Pedagógusok Szakszervezete kezdte használni, majd a Lenin Intézet vette birtokba 1952-ben. 

1955 végén az Országos Műszaki Könyvtár kapta meg az egész épületegyüttest. Bár a faburkolatos tereket nagyrészt helyreállították, de válaszfalakat bontottak, illetve építettek, jelentősen megváltoztatva a belső elrendezést. 1965-1966-ban az épület Reviczky utcai épület-szárnyát két szint ráépítésével bővítették. 

Az épület következő nagyobb átalakítására 2001-2006 között került sor. Miután a könyvtárat átköltöztették a Budapesti Műszaki Egyetem területére, az épületben Hallgatói Információs Központot hoztak létre.

A palota felülnézete a Reviczky utcai homlokzattal (Fotó: Google Street View)

A palota felülnézete a Múzeum utcai homlokzattal (Fotó: Google Street View)

Ekkor a Reviczky utca felőli udvart lefedték, az 1966-ban ráépített két felső szint homlokzatát átalakították. Az épületegyüttes teljes felújítása végül 2017-ben kezdődött és most júniusban fejeződik be. Oktatási központ nyílik majd itt, az újjászületett belső terek pedig minden bizonnyal XXI. századi kényelmet és modernitást biztosítanak az egyetemi hallgatók számára.

 Az épületegyüttes teljes felújítása júniusban fejeződik be (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A felújítás alatt álló Károlyi-Csekonics palota 2020. februárban (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A felújítás alatt álló palota 2020. áprilisban (Fotó: epkar.hu)

A palota homlokzata hamarosan elkészül (Fotó: epkar.hu)

Nem tudhatjuk, hogy éreznék magukat régi otthonukban az eredeti tulajdonosok, de megkockáztathatjuk, igencsak elégedett lenne Csekonics Margit, Károlyi István és leányuk Károlyi Melinda, ha látnák, milyen gonddal és hozzáértéssel készült palotájuk rekonstrukciója.

Nyitókép: A felújítás alatt álló Károlyi-Csekonics palota 2020. februárban (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Erdekes az a kis tornyocska a szomszedos berhaz tetejen. Vajon mi lehetett a funkcioja?



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó