Írta: Domonkos Csaba

2020. május 27. 15:00

A II. világháború után Magyarországon az ideiglenes néha évtizedeket jelentett. Az ideiglenesen itt állomásozó szovjet hadsereg mellett egy 65 évvel ezelőtt átadott vasúti híd is évtizedekig állt fenn, annak ellenére, hogy ideiglenes szerkezetnek szánták.

Újpest és Óbuda között a millennium évében, 1896-ban átadták a vasúti hidat. Csak regionális szerepet szántak neki, az esztergomi vasutat kívánták a bal partra is átvezetni, leginkább azért, mert így a dorogi szénbányákból a vonatok közvetlenül Pestre érkezhettek. Mivel az esztergomi vasútvonal olasz tulajdonban volt, a hidat is olasz tervek alapján, olasz vállalatok építették. Idővel egyre fontosabbá vált, ezért több alkalommal is erősítették.

Az eredeti, 1896–1944 közötti híd, amelyet a németek 1944-ben felrobbantottak (Fotó: FSZEK)

A II. világháborúban e híd sem kerülhette el a sorsát, több légitámadás érte, végül a visszavonuló német csapatok 1944 karácsonyán felrobbantották. A légitámadások heveségét jól jelzi, hogy a roncsok bontása során 13 esetben találtak fel nem robbant bombát. A híd 7 nyílása közül egy épen maradt, ezt is elbontották, de Simontornyán újra felépítették a Sió felett, ahol 2001-ig volt használatban. 

Az ismételt felépítése nem volt elsődlegesen fontos, ezért csak 1955-ben került erre sor, akkor is az Összekötő Vasúti hídnál 1953-ban lebontott ideiglenes híd elemeit szállították északra, és ebből építették fel a hidat. A híd jellegzetes tartóiról „K” hídnak nevezték a szerkezetet – ugyanilyen szerkezet a Hajógyári-sziget „K” hídja. 

A gyorsan, előre elkészített anyagokból, állványzat nélkül, csavarozással szerelhető hidat, elsősorban hadi célra, Feimer László fejlesztette ki. A hídszerkezet magasságának változtatásával (egy, két vagy három sor alkalmazásával) 50, 80 és 105 méteres nyílások áthidalására is alkalmas volt. A jellegzetes „K” formát a híd csak a két-, illetve háromsoros felépítésénél adta ki, de az újpesti hídnál természetesen a háromsoros elrendezést kellett alkalmazni, ahogy a Hajógyári-sziget hídjánál is. 

Az új híd szerelése (Közlekedéstudományi Szemle, 1955. évi 10. szám) 

 

Az új hidat tévesen Északi Összekötő hídnak is nevezték, pedig valójában nem párja a délen lévő, valóban Összekötő vasúti hídnak, a neve Újpesti vasúti híd volt. 

A hídépítést a MÁVAG végezte. A munka 1954 tavaszán indult meg, és annak ellenére sikerült 1955 májusára befejezni az építkezést, hogy az 1954-es nagy dunai árvíz elöntötte a szerelőtelepet, és a hídépítés munkásait is átvezényelték az árvízi védekezéshez. Az árvíz végül két hónapos csúszást okozott.

A Szabad Nép, a korszak sztahanovista, szocialista munkaversenyes korszaknak megfelelően így írt az építkezésről 1955. április 25-én: 

„Még sokáig büszkék lesznek Nagy László és Szabó Sándor szerelőbrigádjainak tagjai a híres „méterversenyre“.  Azért nevezték „méterversenynek“ a két hídszerelő-brigád versenyét, mert nap nap után méterre – sőt centiméterre – mérhették a Duna felett, teljesen azonos körülmények között és azonos létszámmal dolgozó, egymás felé haladó két brigád teljesítményét. Még a dunai hajósok is láthatták: melyik brigád halad jobban. A versenyben hol az egyik, hol a másik brigád vezetett, de végül is pontosan és egyszerre találkoztak a munkával a kijelölt helyen. Együtt váltak méltóvá a két brigád tagjai a sztahanovista címre is.”


Az újság a híd méreteiről, teherbírásáról lelkendezett, arról azonban nem volt szó a cikkben, hogy ez valójában egy ideiglenes szerkezet. 
A híd ennek ellenére valóban hatalmas volt, méretét jól jellemzi, hogy a 674 méter hosszú, 7 nyílású híd megépítéséhez összesen 4 ezer tonna vasanyagot használtak fel, és összesen 300 ezer csavart kellett a helyszínen meghúzni. A munka akkori áron 70 millió forintba került. (Az összeg nagyságát jelzi, hogy a Lánchíd újjáépítése „csak” 44 millióba.)

Az első személyvonat 1955. május 21-én haladt át rajta. Addig, ha szükséges volt, a tehervonatok az Árpád hidat használták, a személyvonatok kerülő úton jártak.

A híd építése 1954-ben (Fotó: Fortepan/UVATERV)

A csavarozott ideiglenes szerkezet azután valahogy ottmaradt. Érdekessége volt, hogy erre a hídra konzolosan, azaz a szerkezetből oldalra kinyúlva, a híd déli oldalán járda épült a gyalogosok számára, az északi oldalán pedig kerékpárút is létesült, viszont az autók nem mehettek át rajta. 

Az Újpesti vasúti híd 1959-ben (Fotó: Fortepan/FSZEK Budapest Gyűjtemény, Sándor György felvétele)

Sokáig csak ezen a budapesti Duna-hídon volt kerékpárút, miután 1979-ben a Petőfi hídon lévőt felszámolták. 

Mivel ideiglenes, csavarozott szerkezet volt, a hídon a vonatok csak óránként 40 kilométeres sebességgel haladhattak. A híd korosodásával, állapotának romlásával még ez a sebesség sem volt tartható, a 2000-es években már csak 10 kilométeres sebességgel haladhattak át a vonatok, azaz egy futó is megelőzhette azokat, igaz a könnyebb motorvonatok akár 30-cal is száguldhattak. 

Az új, modern híd átadása után, 2009-ben (Fotó: Wikipedia)

A tervezett használati idejét sokszorosan túlteljesítő ideiglenes hidat végül 53 év után bontották el, és 2008 nyarán egy modern szerkezetre cserélték le. Bár a vasúti híd 2008 szeptemberében elkészült, a gyalogjárda és a kerékpárút (amelyek ugyanúgy a szerkezet déli és az északi oldalán találhatók, mint a régi hídnál) csak 2009. május 30-án nyílt meg. Amíg a híd átépítése tartott, addig az Esztergomból érkező személyvonatok a HÉV pályáján a Margit híd budai hídfőjéig közlekedtek. 

Nyitókép: Az Újpesti vasúti híd 1959-ben (Fotó: Fortepan, FSZEK Budapest Gyűjtemény, Sándor György felvétele)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Remelem ha egyszer megepul az Aquincumi hid nem a vasuti hid mellett kap majd helyet mint Lagymanyoson hanem egy teljesen uj kombinalt hid fog epulni a regi hid helyen ket vagannyal, negy savval, jardaval es kerekparuttal. A kis Duna ag folott mar valoszinuleg celszerubb kulon hidon vezetni a kozuti forgalmat amennyiben az Arpad ut lesz a csatlakozo fout.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó