A Budai Várnegyed Táncsics u. 9. szám alatt található, Az első bástya című pop-up kiállítást tavaly közel 30 ezren nézték meg. Az évtizedeken keresztül elzárt területen feltárt erődítmény rejtett kincseit bemutató élményszerű szabadtéri tárlat május 30-tól újra megnyílik, és július 15-ig ingyenesen látogatható.

Az Erdélyi bástya feltárt része köré régészeti sétány épült (Fotó: Várkapitányság)

Az Erdélyi bástyából szép kilátás nyílik a városra (Fotó: Várkapitányság)

Budapest panorámájában is gyönyörködhetünk a kiállítási helyszínen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Közel egy évvel ezelőtt, 2019. május 24-én nyitotta meg a nagyközönség számára a Várkapitányság Nonprofit Zrt. a budai Vár értékes régészeti értékeket rejtő és különleges panorámát nyújtó területét. A Táncsics Mihály utca 9. szám alatti ház kertjébe lépve egy régészeti sétányon járhatunk végig az Erdélyi bástya területén, ahol a Vár több szakaszban kialakított védelmi rendszerének meghatározó, legjobb állapotban megmaradt, több méter magas felmenő falakkal rendelkező részlete került felszínre.

A mai Táncsics utca 9. szám alatti ház leginkább arról híres, hogy itt raboskodott Táncsics Mihály író, akinek 1848-as kiszabadítása közismert. Az utcafronti József kaszárnya épületében a forradalom idején börtön működött.

A mai Táncsics utca 9. szám alatti ház az udvar felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az már kevésbé ismert történelmi tény, hogy korábban ezen a helyen állt a nagy királyi háznak nevezett épületegyüttes, a Kammerhof, amelyet valószínűleg IV. Béla király építtetett a XIII. század közepén, és 1381-ig állt az uralkodók rendelkezésére. Tehát a korai királyi rezidencia nem a Budavári Királyi Palota területén helyezkedett el, hanem itt.

Az épület 1920 után a Pénzügyminisztérium használta, majd a II. világháború után 1948 és 2014 között az Amerikai Egyesült Államok tulajdonában volt a terület, tengerészgyalogosok és a nagykövetség munkatársai laktak itt. A hely részleges feltárása 2018 őszén történt meg, miután a magyar és az amerikai állam megállapodásának köszönhetően 2014-ben ismét magyar tulajdonba került.

A Budapesti Történeti Múzeum 2018-ban kezdte el a terület kutatását. A telken közép- és kora újkori falmaradványokat találtak. Ez a terület a budai Vár egyik legjelentősebb építészeti öröksége, amelynek fontos szerepe volt a magyar történelemben a középkorban és az újkorban is.

A budai Várban ilyen jó állapotban, ilyen magasságban megmaradt falak a Királyi Palotán kívül gyakorlatilag nincsenek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az északi részen állt valamikor az Erdélyi bástya, amelyet Szapolyai János király a budai Vár erődítéseinek korszerűsítése érdekében építtetett az 1530-as években. A bástya nélkülözhetetlen szerepet töltött be a várvédelemben. A későbbi ostromok során a külső homlokzata, ami a város irányába néz, nagymértékben lepusztult a tüzérségi támadások során. Buda török alóli felszabadítása után, nagyjából a XVIII. század elején a területet feltöltötték, ezzel kialakult a mai járószint.

Egy korabeli metszet a Várról a tárlat tablóján (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az ásatás során feltárt falakat és az előkerült leletanyagot, használati tárgyakat, töredékeket a Budapesti Történeti Múzeum és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közös szervezésében két helyszínen két egymást kiegészítő kiállítás mutatta be.

A Táncsics u. 9. szám alatt bejárható a 2018-ban feltárt, Magyarországon egyedülálló erődítmény, az Erdélyi bástya. A régészeti sétányon a látogatók végigjárhatják azokat a helyszíneket, ahol a budai Vár épült. A látogató visszarepülve az időben a XVI. századi Buda várfalainak tövében sétálhat, testközelből megszemlélheti a középkori várfal feltárt szakaszát, amely az egykori királyi ház épületeit védelmezte, és megismerheti az Erdélyi bástya rekonstruált alakját.

A XVI. századi Buda várfalainak tövében sétálva a látogatók megnézhetik a régészeti feltárás során előkerült leleteket (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A terület részleges feltárása 2018 őszén történt meg (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A látogatók bejárhatják a bástya falait​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A gyalogos kapu szinte teljes épségben maradt meg, még a bronzcsiga és a kapupántok is a helyükön voltak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A várfal alatt a kertek 1015 méterrel lejjebb helyezkednek el (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A gazdag leletanyag egy része​ a Lőportár épületében lett kiállítva (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Lőportár épületében interaktív kiállítóteret is berendeztek, amely az ásatások során előkerült tárgyi leleteket, ágyú- és puskagolyókat, pipákat, kerámiatöredékeket, érméket mutatja be. A gyerekek is megismerkedhetnek a régészet, a korabeli hadviselés és erődépítés titkaival. A látogatók bepillantást nyerhetnek az Erdélyi bástya történetébe és a korabeli emberek mindennapjaiba animációk és tablók segítségével. Május 30-án csak a szabadtéri régészeti helyszínek nyílnak meg az érdeklődők előtt, a beltéri interaktív tárlat a járványügyi szabályok miatt később lesz látogatható.

 Interaktív kiállítótér a Lőportár épületében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szent György-alakos kályhacsempe (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kiállítás kapuja egy hatszög alakú faépítmény (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az első bástya című régészeti sétány június 1. és július 15. között ingyenesen látogatható a budai Várban, a Táncsics Mihály utca 9. szám alatt.

Az első bástya kiállításról itt olvashatnak bővebben. 

Nyitókép: Május 30-tól ismét várja a látogatókat a Várban a Táncsics utca 9. szám alatti Erdélyi bástya (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)