Írta: Gönczi Ambrus

2020. szeptember 4. 10:00

Már a XIX. század második felében rendezett, úgynevezett általános kiállításokon felmerült az a gondolat hazánkban, hogy bár a közös bemutatkozás nagyobb számban érdekelheti a magyar és külföldi látogatókat, de az ipari, a mezőgazdasági, a képző- és iparművészeti, valamint egyéb szakágazatok számára mégis célszerű volna önálló, külön helyszíneket biztosítani. 1885-ben olyan sajtótudósítások is megjelentek már az Országos Általános Kiállítás idején, melyekben arról írtak, hogy élő állatokat bemutatni nem szerencsés közvetlenül a sütő- és cukrászipar termékei, vagy éppen egy-egy vendéglő közvetlen közelében.

Természetesen nem ez volt a döntő ok, ami miatt az 1900-as évek elején konkrét lépések előkészületeihez fogott az agrártárca. Mezőgazdasági kiállításokat ugyanis meglehetős rendszerességgel rendeztek addig is hazánkban. Az 1840-es évek elején számos helyen és alkalommal nyílt bemutató. 

A szabadságharc utáni első nagyszabású vásár az Országos Magyar Gazdasági Egylet szervezésében, a Köztelek Üllői út menti telkén, 1857 júniusában nyílt meg. A Köztelek épületének nagytermében a haszonnövények és korszerű termesztésük témakörében tájékozódhattak az érdeklődők, az udvaron pedig tenyészállatok és mezőgazdasági gépek várták a gazdálkodókat. Volt tehát kiállítás, de a helyszín hiányzott az állatok, a mezőgazdasági gépek és módszerek korszerű bemutatásához.

1910-ben döntött a kormány egy olyan állandó fővárosi telep létesítéséről, ahol tenyészállat-kiállításokat, vásárokat és akár konferenciákat is rendezhettek.

A mezőgazdasági kiállítás területe 1942-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 9940)

„Országos tenyész- és haszonállatvásári telep létesül Budapesten. A földmívelésügyi miniszter Budapesten telepet óhajt létesíteni, amelynek az a rendeltetése, hogy ott szarvasmarhákból, sertésekből és juhokból, továbbá baromfiakból és házinyulakból rendszeresen és országos jelleggel tenyész- és haszonállatvásárok, kiállítások, díjazások és árverezések tartassanak. A tervezett vásári telepen csakis tenyészállatok, tehát szaporításra szolgáló állatanyag, valamint haszonállatok, vagyis felnevelésre, hizlalásra, tejtermelésre vagy igavonásra szolgáló állatok fognak forgalomba kerülni, úgy, hogy ez a vásári telep a fővárosi vágóállatvásárok forgalmát egyáltalában nem érintheti.” (Városi Szemle, 1910., 858. oldal)

A még beépítetlen Ligettelki dűlő, térképrészlet, 1903 (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A telep céljára a miniszter a fővárostól kért alkalmas területet, amit az 30 évi használati joggal fel is ajánlott. A helyet Kőbányán, a Ligettelki-dűlőben, az Albertirsai út és a Kőbánya-felső vasútállomás közötti mintegy 55 ezer négyszögölnyi területen jelölték ki. A kormány és a főváros között 1912-ben született írásbeli megállapodás, az építkezést 1913-ban kezdték, és egy éven belül meg is nyílt volna a telep.

Az I. világháború azonban közbeszólt, először az építkezés intenzitása csökkent, azután le is álltak a munkálatok. Az első kapavágástól számítva nyolc évet kellett várni, hogy kiállítás nyíljon a területen. 1921. április 9-én Horthy Miklós kormányzó avatóbeszédével kezdődött meg az országos mezőgazdasági vásárok sora, melyeket évente rendeztek, de természetesen tavasztól őszig szinte minden hónapban nyíltak tematikus vásárok is.

A még csak tervezett telep egy 1912-es térképrészleten (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A vásártelep több jól elkülönített részből állt. Középen egy fűvel borított pálya helyezkedett el, mely körül akár lóversenyeket is rendezhettek, de ez elsősorban a bemutatók helyszíne volt. Itt vonultatták fel a tenyészállatokat: bikákat, csődöröket, kancákat, kosokat, bakokat. Lovas-, és lovaskocsi bemutatókra is alkalmas volt, de természetesen díjugrató versenyeknek is otthont adott a helyszín.

Az Albertirsai út felé eső részen nézőteret alakítottak ki, akár több ezer ember is megtekinthette az adott eseményt. A pálya másik oldalán kiállítási csarnok épült, itt mezőgazdasági gépeket és egyéb eszközöket mutattak be. Az 1930-as években már erdészeti és vadászati kiállítások is nyíltak az egyre jobban kiépített telepen.

A Futura – Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. fogadópavilonja az erdészeti kiállításon 1939-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 58258)

Ló- és tenyészbikabemutató 1940-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 134592)

Tenyészlovak 1940-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 140783)

A vásárokat, kiállításokat, versenyeket 1943-ig rendezték, azután a következő világháború elsodorta a mezőgazdasági bemutatókat is. A harcok idején a kiállítás területét sok kár érte, az épületek, istállók, bemutatótermek súlyosan megrongálódtak. Romteleppé változott az azelőtt kitűnően felszerelt kiállítási tér.

1948 márciusában ismét megnyílt a terület. A már a „fényes szelek” szellemében megnyitott Mezőgazdasági Vásárról készült hivatalos tudósítások  a feudális nagybirtokokat felváltó termelőszövetkezetek diadalát hirdették. Fontossá vált, hogy egy-egy mezőgazdasági kiállításon az állam új vezetői személyes jelenlétükkel adjanak hangsúlyt az agrárvilágban egyre jobban tapasztalható irányváltásnak.

A Mezőgazdasági Vásárt meglátogató delegáció Rákosi Mátyás MDP első titkárral, Hegedűs András miniszterelnökkel és Dobi Istvánnal, az Elnöki Tanács elnökével 1955-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 127710)

Nézelődők a Mezőgazdasági Kiállításon 1955-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 143302)


 Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár 1955-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 127709)

A vásártér 1955-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 93316)

A rendezvények ismét egyre nagyobb rendszerességgel kerültek megrendezésre, a terület pedig szinte egybeolvadt a Kerepesi út felé eső részen 1925-re kialakított lóversenypályával (ma Kincsem Parkként ismerjük). A történet aztán 1970-ben újabb fordulatot vett. Ekkor döntött úgy a főváros vezetése, a Külkereskedelmi és a Belkereskedelmi Minisztérium, hogy az addig a Városligetben tartott Budapesti Nemzetközi Vásárnak új állandó helyszínt keres. Tulajdonképpen nem is kellett keresniük, hiszen a kőbányai rendezvényközpont addig is sokszor adott otthont olyan kiállításoknak, melyre külföldről is érkeztek állami vagy – főleg Ausztriából és az NSZK-ból – magáncégek. 1971-ben már két helyszínen folytak a BNV rendezvényei, a nagyipari szektorból nem voltak kiállítók, a hazai mezőgazdaság reprezentánsait pedig már Kőbányán mutatták be; a Városligetben csupán a könnyűipar és a kereskedelem néhány vállalata maradt hírmondónak.

A Mackó Büfé pavilonja a Mezőgazdasági Vásáron 1965-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 112079)

1974 tavaszán nyílt meg a Budapesti Nemzetközi Vásár ismét egy helyen, a teljesen átalakított egykori Tenyészállat Vásár helyén. A hazai, valamint a szocialista, illetve más „baráti” államokból (Indiából, Egyiptomból, Algériából) érkezett kiállítókat az egyes pavilonokban nem országok szerint csoportosították, hanem egy-egy iparág újdonságait gyűjtötték közös csarnokokba.

Budapesti Nemzetközi Vásár Főkapu 1973-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 126648)

Külön állított ki a műszeripar, a kohászat, az energiatermelés, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátóipar, a közlekedés, a vegyipar.  A BNV, melyet az 1967-ben alapított  Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Reklámvállalat működtetett, 1974-től évente kétszer nyílt meg: tavasszal a nagy, nemzetközi vásár, ősszel pedig egy kisebb méretű és létszámú rendezvény.

A BNV központi része 1974-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 126642)

A vásárváros felülnézetből 1974-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 126644)

Az épülő Expo Hotel 1979-ben a BNV területén (Fotó: Fortepan/Képszám: 111766)

A nemzetközi vásárok mellett, ahogyan azt a korábbi évtizedekben is megszokhatta a közönség, számos tematikus kiállítás is nyílt minden évben, a területet pedig folyamatosan fejlesztették, kisebb, vagy éppen nagyobb lendülettel (ez utóbbihoz számíthatjuk a 340 ágyas Hotel Expo felépítését is 1979-ben).

A Rotring márka pavilonja 1977-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 84807)

Utazási kiállítás pavilonja 1983-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 84810)

1992-ben rendezték meg utoljára a Budapesti Nemzetközi Vásárt, a terület azonban azóta is az ipari és egyéb kiállítások legnagyobb alapterületű helyszíne Budapesten. Kutyakiállítások, a fitnesz jegyében rendezett programok, zenei és színházi előadások is helyet kapnak az ipari, kereskedelmi vagy éppen turisztikai rendezvények mellett.

A Hungexpo az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik fő helyszíne lesz 2021. szeptemberében, ahol előadásokat, konferenciát és koncerteket is tartanak.

Nyitókép: Budapesti Nemzetközi Vásár Főkapu 1973-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 126648)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó