30 év Józsefvárosban

Az Astoria és a Blaha Lujza tér között a Rákóczi úton naponta akár több százezren is megfordulhatnak, mégis talán kevesen tudják, hogy a Szent Rókus-templom közvetlen közelében a Gyulai Pál utcában található egy emléktábla, amin a következő szöveg olvasható: „Ebben a házban élt 1920–1950 között Cholnoky Jenő földrajztudós, egyetemi tanár”.  

A Rákóczi útról tekintve a Gyulai Pál utca 1.-re, ahol 30 évig élt Cholnoky Jenő (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A háztömb Gyulai Pál utca felőli homlokzatának egyik díszes erkélye (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az emléktáblát 1993-ban állíttatta az ELTE Természet Tudományi Kara, a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Földrajzi Múzeum közösen. A márványtáblát Szilasi László kőfaragó készítette, amelyen a Domonkos Béla szobrászművész által alkotott Cholnoky-arckép látható, amely az 1988-ban Balatonfüreden felállított emléktábla párja.


Cholnoky Jenő emléktáblája a Gyulai Pál utca 1. szám alatti bejárat jobb oldalán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A leírások szerint Cholnoky második emeleti lakásának egyes ablakai a Stáhly utcára nyíltak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Az ötemeletes társasházat 2015-ben felújították, és a belső udvart is átalakították (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A felújított belső udvar (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Dr. Cholnoky Jenő a földrajz „hőskorának” egyik utolsó magyar tudósa volt, aki azonban a földrajzon kívül még számos tudományban képviseltette magát, miután mérnökként, fényképészként és festőként is maradandót alkotott, így igazi polihisztornak tartották. 1870. július 23-án született Veszprémben, majd egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. Mérnöki oklevelet szerzett 1892-ben és a Műegyetem vízépítési tanszékén, majd 1894-től a Tudományegyetem Földrajzi Intézetében dolgozott a híres Ázsia-kutató Lóczy Lajos vezetésével.


Balról jobbra: Cholnoky Jenő, Lóczy Lajos és Papp Károly geológus (Forrás: Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők, Érd, 2009)

Hatalmas életművet hagyott maga után. A körülbelül fél évszázados tevékenysége alatt több, mint ötvenkötetnyi könyv s több mint hétszáz tudományos és ismeretterjesztő cikk köthető a nevéhez. A Gyulai Pál utca 1. alatti lakásában készült az a fotó, ahol a munkáit és cikkeit felsorakoztató polc előtt áll 1940-ben (ami után még 10 évig alkotott). Életének legtermékenyebb korszaka ehhez a lakáshoz köthető.


Cholnoky irodalmi munkássága: A könyvszekrény középső sorában önálló nagyobb munkái; a felső polcon azok a gyűjteményes munkák, amelyekbe egyes részeket írt; az alsó sorban cikkeinek gyűjteménye (Forrás: A Földgömb, 1940. december)


Budapest VIII. Gyulai Pál utca 1. II. emelet 5., Cholnoky Jenő földrajztudós otthona 1939-ben (Fotó: Cholnoky Tamás/Fortepan)


Cholnoky Jenő Gyulai Pál utcai lakásának dolgozószobájában, a könyvtára előtt 1929-ben (Forrás: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 18. 2009.)

Expedíció Kínába, a sárkányok országába

Tanítómestere hatására indult élete legnagyobb vállalkozására 1896-ban, amikor a Kínai-alföld nagy folyóinak deltavidékét tanulmányozta. Ez az út hozta meg Cholnokynak az igazi sikert és a nemzetközi elismerést. Bejárta a mongol pusztákat, megfordult a Sárga-folyó mellékén a kínai nagy fal mentén. Több mint 6000 kilkométert gyalogolt, s útközben fáradhatatlanul dolgozott, jegyzetelt, térképeket készített. Éles szemű megfigyelőként rögzítette naplójában a sok szépséget, de a táj és az ember sokszálú kapcsolatát is tanulmányozta.


Csau-jöng-hsziang, Cholnoky hűséges kínai katonája, aki körbekísérte utazásai alatt (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. június 24.)

Cholnoky kelet-ázsiai útinaplójának vázlatai a kínai kapukról (Forrás: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. 1985)

Igazi művészi rajzokban örökítette meg a kínai bambuszos építészet remekeit, az öntözőgazdálkodás berendezéseit, eszközeit, továbbá megfigyelte az aranymosók munkáját, de ha kellett, lemerészkedett a föld alá is a bányákba. Kialudt tűzhányókról, félelmetes szurdokokról, a gránit és bazalt jellegzetességeiről készített rajzai, tömbszelvényei utolérhetetlen műalkotások. Cholnoky Jenő figyelmét nem kerülte el a bejárt területeken élő népek élete sem. A földrajztudomány számára ismeretlen területeket tárt fel, s leírásai, észrevételei ma is lebilincselő olvasmányok. A sárkányok országából című könyve méltán aratott sikert, és megalapozta a későbbi magasra ívelő tudományos pályáját.

Állomás a Peking-Tienczini vasúton, amely azonban a boxerlázadás által elpusztult, Cholnoky Jenő felvétele (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. június 24.)


A főutca Pekingben a város falairól tekintve Cholnoky útja során (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. június 24.)


A sárkányok országából című munka már 1900-ban elkészült, ez a könyv egy későbbi díszes, szövegközti és egész oldalas képekkel gazdagon illusztrált, aranyozott, kiadói egészvászon-kötésű kiadás (Forrás: regikonyvek.hu)

Budapesti lakásai

Hazatérése után a Földtani Társaságnál és a Földrajzi Társaságnál töltött be különböző tisztségeket. Budapesten több helyen is lakott. Eleinte, 1899-ben a VII. kerületi Garay utca 23. számú házban élt, majd az Elemér utca 41. (mostani Marek József utca) III. emeletén a 12. számú lakásban, de a leírások szerint a mostani Wesselényi utcában és a Thököly úton is lakott.

Majd Erdélybe, Kolozsvárra költözött, ahonnan végül az I. világháború miatt 1919-ben a román állam kiutasította, aminek következtében a Gyulai Pál utcába telepedett le, ahol 30 évig egészen a haláláig lakott.


A Garay utca 23. alatti házban a Cholnoky testvérek, balról Cholnoky Jenő, Cholnoky Ferenc, Zelovich Kornél és előtte a fia, illetve Cholnoky László (Fotó: Cholnoky Tamás/Fortepan)

Napjainkban a Garay utca 23. ugyanazokkal a korlátokkal és oszlopokkal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A Garay utca 23. kívülről, ahol Cholnoky néhány évig lakott (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A Marek József (akkori Elemér) utca 41. III. emeletén 1901-ben Cholnoky Jenő és fia, Béla (Fotó: Cholnoky Tamás/Fortepan)


A Marek József utca 41. számú ház kívülről napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Tudós, felfedező, mérnök, művész, tanár

Tisztségeit felsorolni szinte lehetetlen, mégis életének egy-két fontosabb sarokpontját muszáj megemlíteni. Nem elégedett meg az írással és kutatással, így több, mint három és fél évtizeden keresztül tanított, kezdetben 15 évet a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, majd 1920 és 1940 között a Budapesti Tudományegyetemen.


A Múzeum körút, a Pázmány Péter Tudományegyetem (mostani ELTE) egyik tanterme, ahol Cholnoky Jenő épp előadást tart 1930-ban (Fotó: Cholnoky Tamás/Fortepan)

A Magyar Tudományos Akadémiának 1920-tól levelező, 1949-től tanácskozó tagja, a Magyar Földrajzi Társaságnak 1898–1905 között titkára, majd 1914-ig főtitkára, ettől kezdődően 1944-ig elnöke volt. Ezenkívül elnöke volt a Magyar Barlangkutató Társulatnak, a Magyar Turista Egyesületnek és a Magyar Turista Szövetségnek is.


A Magyar Tudományos Akadémia bejáratánál a Magyar Földrajzi Társaság 50. éves jubileumi gyűlésének zárónapján 1922. május 7-én, balra Teleki Pál (későbbi miniszterelnök), középen József Ferenc főherceg (József főherceg és Auguszta főhercegnő fia), mellette díszmagyarban Cholnoky Jenő (Fotó: Cholnoky Tamás/Fortepan)


A Magyar Tudományos Akadémia felolvasóteremében Cholnoky Jenő földrajztudós előadást tart 1925-ben (Fotó: Cholnoky Tamás/Fortepan)

Mivel tudományos útjai során bejárta csaknem az egész világot, a magyar testületek mellett számos külföldi társaság is tiszteletbeli tagjává választotta. 1930-ban az Angol Királyi Földrajzi Társaság, majd az Osztrák Földrajzi Társaság választotta a rendes tagjai közé, míg az Olasz és a Szerb Földrajzi Társaságnak levelező tagja lett.

Velence, Szent Márk tér, Prokurátori Palota, bricsesznadrágban Cholnoky Jenő földrajztudós 1911-ben (Fotó: Cholnoky Tamás/Fortepan)

Hatalmas tudású volt és szinte az egész országot jól ismerte, de talán a Balaton állt hozzá a legközelebb. Ez nem véletlen, mivel pályájának indulása a Balaton kutatásával kezdődött, amihez később többször visszatért és számos munkája is született róla. Cholnoky egyik híres gondolata a Balatonról így szól: „Mit ér a holdvilágos tájkép, ha a Hold alatt nincs ott az aranyhíd, amelyet a hullámokon vert végig a fénysugár; mit ér a hegy, ha nem tükröződik vissza a csendes tó tükrében, s mit ér a kilátás, ha annak határát nem növeli óriássá a végtelen, a mindig szép, a mindig változó Balaton.”


A Balatoni Szemle folyóirat címoldala, amelyet Cholnoky Jenő is szerkesztett (Forrás: adtplus.arcanum.hu)


A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban jelent meg 1937-ben Cholnoky Jenő Balaton című kiadványa a Franklin-Társulat kiadásában, amelyben 120 szövegközti, feliratozott kép és közel 80 vonatkozó, feliratozott illusztrált ábra található (Forrás: regikonyvek.hu)

Színesen, közérthetően beszélt komoly tudományos kérdésekről is, így az 1930-as, 1940-es években rengetegen szerették azokat az ismeretterjesztő előadásait, melyeket sokszor az Urániában tartott vetítéssel együtt. Később, a II. világháború borzalmai sajnos őt sem kerülték el, mivel ekkor veszítette el feleségét. A háború után azonban újraházasodott, elvette Vadas Jolánt, aki 1950. július 5-én bekövetkezett haláláig gondját viselte. Tudományos munkásságának emlékét az érdi Magyar Földrajzi Múzeum őrzi.


Cholnoky Jenő 1942-ben (Fotó: Cholnoky Tamás/Fortepan)

Ha mostanában elhaladunk Cholnoky egykori lakása mellett, vagy netán a nagy melegben meglátogatnánk a magyar tengert, érdemes egy fél pillanat erejéig megemlékezni Cholnokyról, az egyik legnagyobb magyar tudósról, aki gyümölcsöző tevékenységével sok dicsőséget szerzett a magyar földrajztudománynak, és akinek munkássága kiemelkedik a nemzetközi tudósok közül is. 

Nyitókép: A Gyulai Pál utca 1. bejárata és jobb oldalon Cholnoky Jenő emléktáblája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)