Írta: Pestbuda.hu

2020. július 31. 16:00

A Buda Palotában, ismertebb nevén az egykori Postapalotában kialakítandó Pénztörténeti Múzeum bejárata előtt állítják fel Az arany dinamikája című szobrot, és a Postapalota épületében helyezik el a Csodaszarvas című alkotást is. A Sándy Gyula tervezte épület a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületének készült 1924-ben, felújítása évek óta tart, a külső rekonstrukciós munkálatok már jórészt befejeződtek.

Két szobrot rendelt a Magyar Nemzeti Bank, Az arany dinamikája és a Csodaszarvas című műalkotások a Krisztina körúti egykori Postapalotába kerülnek – derült ki a Közbeszerzési Értesítőből. A júliusi 21-én megkötött szerződés szerint Az arany dinamikája szobor, amely 13 méter hosszú és 3 méter magas lesz, az addig elkészülő Pénztörténeti Múzeumnak a Sándy Gyula köz felől kialakítandó új bejárata előtt helyezik el, a Csodaszarvas pedig az épületen belül lesz látható majd.

A tervek szerint a Széll Kálmán tértől a Városmajor felé egy szintváltás nélküli, akadálymentes átjáró épül, ami a Várfok utca–Sándy Gyula köz alatt húzódik majd. Ebből az átjáróból – ami közterület marad – nyílik a bejárat a Pénztörténeti Múzeumba.

A Magyar Királyi Posta egykori székházát Buda Palota névre keresztelték, ebben kap helyet a Pénztörténeti Múzeum​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A műalkotások kivitelezésével a Dante Birodalom Kft.-t , Szőke Gábor Miklósnak a cégét bízták meg, akinek ismert alkotásai a Groupama Aréna előtti Fradi-sas és az Atlanta Falcons amerikaifutball-csapat stadionjánál felállított hatalmas sólyom. A művész készítette a vizes világbajnokság szobrait is, valamint az Ugró oroszlánt a Várkert rakparton.

A Pénzmúzeumhoz tervezett műalkotás megalkotása során szerepet kapott a gazdaság motorja, dinamikája és stabilitása. Mivel a kiállításon bemutatják majd a pénz történetének evolúcióját, Szőke Gábor Miklós az aranyat állította a szobor központi témájává. Azért is fontos ez a nemesfém, mert Magyarország gazdaságtörténetének már a középkor óta fontos szereplője.

Háromszáz évig Európa legnagyobb aranytermelője volt hazánk, amelyekhez a fedezetet főként felvidéki bányák szolgáltatták. Az allegorikus címválasztással az alkotó utal az egykori Postapalota jellegzetes szecessziós stílusára.

Az arany dinamikája szobor látványterve (Forrás. ekr.gov.hu)

„A gazdaság dinamikája absztraháltan jelenne meg. A szobrász egy suhanó masinát képzelt el, amely plasztikája levegőben száguldozó elemekből épül fel. A gazdaság dinamikáját Szőke elcsúsztatott aranyrudakkal formázná meg, amelyek szinte a levegőben, egymást alig érintve lebegnének, a suhanás érzetét imitálva” – olvasható a leírásban. A gazdaság erejét a száguldó aranyrudak jelképezik, amelyek száguldása felölel több évszázadot és helyszínt.

A rudak arany színűre fényezett, több ezer, egyenként hegesztett rozsdamentes acélelemből épülnek fel, amelyek eltolva illeszkednének egymáshoz, levegősen, érzékeltetve a szobor dinamikus mozgását. Az absztrahált szobor látványa izgalmas tér-élményt ígér, ugyanis egyszerre van jelen a közterületi átjáróban és a múzeumi térben, a mozgás érzetét fejezi ki, hogy a szobor 1,5 méter hosszúságban folytatódik a kiállítói térben.

A szobor a Széll Kálmán tér felőli, a Várfok utca alatt húzódó új átjáróba is kilóg majd, innen „köszönti” a múzeum látogatóit és az arra járókat. Az alkotás 13 méter hosszú és több, mint 3 méter magas lesz.

Az arany dinamikája szobor látványterve a múzeumi térben (Forrás. ekr.gov.hu)

A másik szobor a csodaszarvast ábrázolja. A csodaszarvas legfontosabb ősi totemünk, a magyar mitológia legismertebb alakja, a földi és égi szféra összekötője, az egység szimbóluma, irányt mutat a nemzetnek. A szarvas volt a vezető állatunk a honfoglalás előtt is. Az állatalak nem statikusan áll, hanem mozgásban látható, méghozzá a szarvas alakja elsöprő lendülettel a föld felől az égbe szökken.

A terv szerint a szarvas teste egyenként kivágott bronz lemezekből áll össze és egy magas hegy tetejéről emelkedik az égbe. Az ősi ábrázolásokra utal, hogy a szarvasagancs ágai napkorongot formáznak meg. A szobor kompozíció monumentális méretekkel rendelkezik: a sziklát ábrázoló talapzat 9,6 méter hosszú és 6,5 méter magas, a rajta álló Csodaszarvas-szobor 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú. A kiírás szerint a szobrok 2021. november 20-ig elkészülnek.

A Csodaszarvas teste egyenként kivágott bronz lemezekből áll össze és egy magas hegy tetejéről emelkedik az égbe, látványterv ​(Forrás. ekr.gov.hu)

A Széll Kálmán téri egykori Postapalota épülete – amely 1924-ben készült el Sándy Gyula tervei alapján, a Magyar Királyi Posta  igazgatósági épületének – többfunkciós térként születik újjá. A szecessziós jegyeket viselő épület jellegzetes stílusjegyeit a felújítás során megőrzik, de új funkciója lesz, az épület egy részében a Magyar Nemzeti Bank irodái működnek majd, kilátó is lesz a tetején, jelentős részében pedig modern Pénzmúzeumot és gazdasági élményteret, látogatóközpontot alakítanak ki. Az új intézmény a pénz világát és a gazdasági rendszerek működését mutatja be: a pénztörténet, banktörténet és gazdaságtörténet legösszetettebb folyamatait, egyszerű, közérthető és interaktív módon, a technika legmodernebb csodáinak segítségével.

Forrás: ekr.gov.hu, pestbuda.hu

Nyitókép: A Csodaszarvas szobor látványterve (Forrás. ekr.gov.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó