A XIX. századi Magyarország legmeghatározóbb jelensége a historizmus, vagyis a történelmi korstílusok egyidejű használata, amely a dualizmus (1867–1918) idején volt jellemző. A historizmus az ókor, a középkor és az újkor formáit is előszeretettel használta, legnépszerűbb a neoreneszánsz stílus volt, amely a mai napig meghatározza a főváros arculatát. A neogótika is nagy szerephez jutott, bár vallásos asszociációi miatt elsősorban egyházi épületeken figyelhető meg.

A neogótika nem összekeverendő a gótizáló romantikával, amely inkább az 1840–1860 közötti időszakban volt elterjedt. Különbségük abban áll, hogy míg a gótizáló romantika épületein csak a dekoráció középkorias, addig a neogótikára szerkezetében is nagyobb fokú stílushűség jellemző. (A historizmus sokszínű stílusát eklektikának is szokás nevezni, bár pejoratív csengése miatt a művészettörténészek ma már kerülik ezt a kifejezést.)

A Mátyás-templom vagy hivatalos nevén a budavári Nagyboldogasszony-templom (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest egyik jelképe, a turisták által is kedvelt Mátyás-templom vagy hivatalos nevén a budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállítása is a dualizmus idején történt. Mint említettük, a neogótika inkább egyházi építkezések kapcsán került előtérbe, ennél az épületnél azonban nem csak a neogótika vallásos jellegéről van szó. A templom ugyanis jelentős középkori előzményekkel rendelkezik, szerkezeti magja a tatárjárás után épült. Felújítására – nyilvánvaló rossz állapotán kívül – két okból került sor: egyrészt a XIX. század második felében élénk érdeklődés indult a műemlékek iránt, és felmerült az igény azoknak helyreállítására. Másrészt 1867-ben a Mátyás-templomban koronázták magyar királlyá Ferenc Józsefet, s ez is segítette a felújítási program megindítását.

Budapest egyik jelképe, a turisták által is kedvelt Mátyás-templom (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A folyamatról Lővei Pál munkáiból tájékozódhatunk a legjobban. A helyreállításról 1873-ban született döntés, a munkálatok 1874-ben kezdődtek meg, és egészen 1896-ig eltartottak. A XIV–XV. század folyamán többször is átalakított, a török uralom alatt mecsetként is használt épület átépítése igen nagy kihívást jelentett a terveket elkészítő Schulek Frigyesnek, aki munkáját egy nagyszabású feltárással és kutatással kezdte. (Az általa feljegyzettek a mai napig fontos támpontként szolgálnak a kutatás során.)

A Szentháromság tér és a Mátyás-templom a Szentháromság utcából nézve még az átépítés előtt. A felvétel 1874 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.05.079)

Első lépésként lebontotta a XVIII. században emelt, a templomot közrefogó jezsuita épületeket, hogy a szabadon álló elhelyezkedés által monumentális hatást tudjon elérni. Második lépésként eltávolította a templom barokk berendezését, amely mai szemmel igen drasztikus megoldásnak tűnik, de a korszak purista (vagyis csak az eredeti állapotot szem előtt tartó) helyreállítási módszerének maximálisan megfelelt. A feltárások során igen rossz állapotban találta az épületet, így a körítőfalak és boltozatok nagy részét teljesen kicserélte.

A Szentháromság tér, a Mátyás-templom Schulek Frigyes-féle átépítése, a felvétel 1893 körül készült (Fotó: Fortepan/Képszám: 116770)

A Szentháromság tér és a Mátyás-templom a Szentháromság utcából nézve. A felvétel 1896-ban készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.08.053)

A tervezés során a XIII. századi állapot visszaállítását tűzte ki célul, az épület mai stílusa ehhez igazodik. A belsőben talált eredeti faragványokat igyekezett a helyükön megőrizni, ha állaguk miatt nem volt lehetséges, hű másolatokkal helyettesítette őket. (Az eredeti elemeket ma több intézmény őrzi.)

Mátyás-templom, templombelső, szemben Lotz Károly freskói, a felvétel 1896 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.08.018)

A főhomlokzat legjellegzetesebb elemét, a magas déli tornyot a felső szakaszán Schulek teljesen újjáépítette, látványos faragványait és meredek kősisakját messziről látni. A szintén a főhomlokzaton található, szép rózsaablak is az építész tervei alapján készült, rajzait azonban a helyszínen fellelt töredékek alapján készítette el. A külső megjelenéshez és az épület karakteréhez szorosan hozzátartozik a színes és mintás, Zsolnay kerámiával burkolt tető is.

Mátyás-templom, a Mária-kapu belső előtere, a felvétel 1896 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.08.017)

A belső tér színeiben és stílusában igen jól harmonizál a külsővel, színes festése és faragott bútorzata által a korszak magyar iparművészetének legfontosabb összművészeti alkotása. A faldekorációt, a mintás padlóburkolatot és a gótizáló bútorzatot szintén maga Schulek Frigyes tervezte, az ablakokat Székely Bertalan, Lotz Károly és Tóth Károly tervei alapján Kratzmann Ede készítette el. A falakat díszítő történeti jelenetek, illetve a szenteket ábrázoló festmények szintén Székely Bertalan és Lotz Károly művei.

Mátyás-templom, főhajó, szemben a főszentély és az oltár, a felvétel 1896 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.08.021)

Bár Schulek Frigyes korának purista helyreállítási szemléletével valósította meg a restaurálást, kortársaihoz képest meglepően alapos munkát végzett kutatásai során, és a korszakban nem jellemző módon igyekezett minél több eredeti részletet megóvni. Nagyszabású historizáló terve kapcsán pedig egy igazán kvalitásos mű jött létre.

A Mátyás-templom szomszédságában, a Szentháromság téren áll Fellner Sándor egyik fő műve, amely hamarosan ismét Pénzügyminisztériumként szolgál majd. Fellner életművével Rozsnyai József és Gottdank Tibor foglalkozott behatóan, így az épület bemutatásával kapcsolatban elsősorban az ő munkájukra támaszkodunk. A Pénzügyminisztérium kiváló példája a nem egyházi rendeltetésű neogótikus épületeknek.

Szentháromság tér, Szentháromság-szobor, mögötte a Pénzügyminisztérium 1934-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 134536)

A stílusra alapvetően két okból eshetett a választás. Az egyik nyilvánvalóan a szomszédos Mátyás-templom stílusa, amelyhez igazodni kívánt az építész. A másik kevésbé egyértelmű, a korszakra mégis jellemző. A gótikus stílus igen tekintélyt parancsoló, a vallásos asszociációk mellett egyfajta méltóság, komolyság is áthatja, így megfelelő egy nemzetstratégiai szempontból fontos minisztérium számára. Fellner 1899-ben kapta a megbízást Lukács László minisztertől, az épület 1901 és 1904 között épült fel. Az archív fotókon azonnal szembetűnnek a toronysisakok, amelyeken egyértelműen a bécsi Maria am Gestade katolikus templom hatása érződik.

Fellner Sándor a Pénzügyminisztérium építése közben, 1901–1904 körül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Szentháromság-szobor 1934-ben, mögötte a Pénzügyminisztérium (Fotó: Fortepan/Képszám: 134534)

Pénzügyminisztérium, földszinti alaprajz, 1908 (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Szentháromság tér, Szentháromság-szobor, háttérben a Pénzügyminisztérium épülete a II. világháború utáni állapotban 1945-ben (Fotó: Fortepan/Military Museum of Southern New England)

Azonban ha jobban szemügyre vesszük az épületet, találhatunk a Mátyás-templomról kölcsönzött elemeket is, amelyek a színes kerámiával burkolt tetővel együtt a két épület hasonló jellegét erősítik. A régi felvételeken látható főhomlokzatot nem csak a légies faragványok, hanem a szamárhátíves ablakok is izgalmassá teszik, az előreugró, díszes középrizalit kifejezetten elegáns hatás kelt.

A belsőben a homlokzatokkal harmonizáló, gótizáló tereket alakítottak ki, a legjellegzetesebbek a lépcsőházak és a reprezentatív termek bonyolult boltozatai. Az épület a II. világháború alatt jelentős károkat szenvedett. Ugyan helyreállítása nem lett volna lehetetlen, sajnos az egyszerűsítése mellett döntöttek.

Pénzügyminisztérium, lépcsőház 1908-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Pénzügyminisztérium, előcsarnok 1908-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Pénzügyminisztérium, Szentháromság tér az építkezés alatt, 1903-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.01.001)

Pénzügyminisztérium, Szentháromság tér. Belső tér az építkezés alatt 1903-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.01.004)

Pénzügyminisztérium, fogadóterem 1908-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A terveket Rados Jenő készítette el, neki köszönhető a homlokzat egyszerű, ám igen jó ízléssel végrehajtott, síkszerű helyreállítása. Az épület sokáig a Budapesti Műszaki Egyetem kollégiumaként működött, majd a Magyarság Háza otthona lett, de az Országos Levéltárnak is számos irodája volt a hátsó traktusokban. A Pénzügyminisztérium vissza kíván költözni az épületbe, ezért jelenleg a rehabilitációja zajlik, amelynek során az eredeti homlokzat visszaállítása az egyik fő cél.

A Pénzügyminisztérium fog költözni az épületbe, ezért jelenleg a visszaépítése zajlik, az eredeti homlokzatot rekonstruálják (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szintén nem egyházi épület, ám igen tekintélyt parancsoló az Országház, köznyelvben használt nevén a Parlament, amely valószínűleg Magyarország leghíresebb épülete. Történetébe igen jó betekintést kaphatunk Rozsnyai József és Szakács Béla Zsolt A magyar építészet rövid története című könyvéből, amelyre gyakran hivatkozunk.

Az épület a pesti Duna-parton áll, monumentális tömege tükröződik a víz felszínén, felerősítve hatását. Ugyan hagyományosan a neogótikus épületek közé soroljuk, nevezhetnénk gótizáló romantikusnak is, mivel az alapvetően barokk tömeget gótizáló köntös fedi. Az építés ideje azonban egyértelműen a historizmus korára esik, így marad a neogótikus megnevezés.

Magyarország leghíresebb épülete​, a Duna-parton álló Országház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Országház a Kossuth tér felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület egy nemzetközi és nyílt tervpályázat eredménye, melyet 1882-ben írtak ki. A pályázók között olyan nagy nevekkel találkozunk, mint Hauszmann Alajos, Schikedanz Albert és Freund Vilmos, de még a híres bécsi építész, Otto Wagner is készített terveket. A bírálóbizottság végül Steindl Imre tervét választotta. Az építkezés ugyan 1885-ben megkezdődött, a feladat volumene és a nehéz terepviszonyok miatt azonban csak 1904-re lett teljesen kész az Országház. Az épület legfőbb előképének a hagyományosan Charles Barry munkájának tartott, ám a legújabb kutatások alapján Augustus Welby Northmore Pugin erős közreműködésével létrehozott Westminster-palota, vagyis a londoni parlament tekinthető.

Steind Imre eredeti látványterve az Országház épületéhez (Forrás: Steindl-album, 1923)

A horizontálisan elterülő épület tömegalakítása nem, ám dekorációja igen jellemző a gótikára, a Temze-parti fekvése igen festői. A főbejárat mindkét épület esetében a folyóval ellentétes oldalon nyílik, és egy nagyszabású díszlépcsőházba vezet. Innen érhetők el a két szárnyban elhelyezett üléstermek, amelyeket külön az alsóház és külön a felsőház számára alakítottak ki. Londonban azonban ezek a nagyszabású termek téglalap, Budapesten pedig patkó alakúak.

Parlament a Bem (Margit) rakpartról nézve, a felvétel 1896 után készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.08.109)

Kossuth Lajos (Országház) tér, tábori szentmise a Parlament előtt 1915. május 30-án (Fotó: Fortepan/Képszám: 53601)

Fontos különbség, hogy a brit parlament épületének leghangsúlyosabb elemei a két végén elhelyezkedő, magas tornyok, míg Magyarországon egy igen impozáns középkupolás elrendezéssel találkozhatunk. Az Országházat nemcsak aprólékosan kidolgozott, gótizáló faragványok díszítik, hanem kívül és belül több mint kétszáz szobor található rajta.

Kossuth Lajos (Országház) tér, gróf Andrássy Gyula szobra (Zala György, 1906) a Parlamenttől délre 1907-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 27692)

A belső tereket nemcsak a körülbelül 40 kilogramm arany felhasználásával készített aranyozás teszi elegánssá, hanem a Lotz Károly által festett mennyezetképek is. A fából készült asztalosmunkákat nem más, mint a neves Thék Endre készítette el, a tornyokon álló vasvitézek pedig a korszak kiváló díszműkovácsának, Jungfer Gyulának alkotásai.

Steind Imre terve az Országház felsőházi ülésterméhez (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1888. május 27.)

Láthatjuk, hogy bár a neogótika kisebb szerepet kapott a historizmus építészetében, mint a neoreneszánsz, néhány fő művel azonban mégis gazdagította Magyarországot és Budapestet. Az imént ismertetett épületek, és még sok más kiváló munka méltán váltak a magyarok és a külföldi turisták kedvenceivé.

Nyitókép: Pénzügyminisztérium, előcsarnok, 1908 (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)