Írta: Domonkos Csaba

2020. augusztus 23. 09:00

Budapest egyik legmagasabb pontján, a Széchenyi-hegy tetején 45 éve látható egy közel 200 méter magas antenna. Akik Budapestre érkeznek autóval az M1-M7 autópályák felől, elsőként ezt látják meg, és innen tudhatják, hogy már közel a főváros. Eredetileg nem csupán egy acéloszlopot, hanem étteremmel, kilátóval rendelkező vasbeton tévétornyot terveztek ide. Csak nem volt rá pénz.

Az új televíziós adótorony építésének szükségességét az 1960-as években több kínos műszaki hiba tette nyilvánvalóvá. Az 1960-as években ugyanis a magyar televíziós adás minősége sok kívánnivalót hagyott maga után. Eleve még a szocialista országok között is későn indult el a rendszeres sugárzás, de a fejlesztések is lassan történtek, ami miatt kellemetlen adáshibák szakítottak meg műsorokat, élő közvetítéseket, sőt még az 1965- áprilisi Győri ETO–Benfica BEK-elődöntő közvetítését is. 

A televíziónak ugyanis nem volt tartalék adója. Ha valami tönkrement, akkor nem volt adás, amíg ki nem javították. Ezért az 1970-es évek elején az illetékesek eldöntötték, út tévétornyot építenek a régi helyére a Széchenyi-hegyre. Ez a régi egy 1958-ban átadott 11 emeletes vasbeton épület volt, a tetején egy antennaárbóccal.

Az 1958-ban átadott egyszerű, 11 emeletes adóépület a hegy tetején 1960-ban (Fotó: Fortepan, UVATERV) 

A tervekre 1970 nyarán pályázatot írtak ki, amely egy nagyszabású új tévétoronyra szólt. A pályázóknak olyan épületet kellett tervezniük, amiben televíziós stúdió is helyet kapott volna, minden szükséges felszereléssel és kiegészítő helyiséggel. De a tervezett torony sokkal több lett volna, turisztikai látványosságnak szánták, a Hétfői Hírek című lap 1970. június 18-i száma ezt írta róla: 

„Az adó idegenforgalmi látványosság lesz. Éppen ezért 200 gépkocsi részére jelölnek ki parkolóhelyet, a torony tetejére körkilátó erkélyt terveznek védőfallal, ennek belső terében eszpresszót, az alatta levő szinten pedig reprezentatív panoráma éttermet nyitnak. 
Az éttermet forgószerkezettel terveztetik: minden órában egy teljes fordulatot tesz a toronytörzs körül.”

A pályázat nyílt volt, azaz az 1970 novemberi határidőig bárki beküldhette elképzelését, de nyolc tervezővállalatot külön felkértek a pályázaton való részvételre. Az első díj 100 ezer forint volt. A pályázat eredményéről fél évvel később a Népszabadság című újság 1971. január 24-i számában így adtak hírt: 

„A Magyar Posta több minisztériummal és a Magyar Építőművészek Szövetségével, valamint a fővárosi tanáccsal közösen pályázatot írt ki az új adóállomás tervezésére. Harminchat mérnökcsoport küldte be munkáját, ebből tizenegyet díjaztak, illetve vásároltak meg.”

Két második díjat osztottak ki, de első díjat nem kapott senki a pályázók közül. Az elképzelések ekkor még valóban egy 250-300 méter magas vasbeton toronyról szóltak, modern, tetszetős alsó fogadószinttel, és a bemutatott maketteken kör, illetve tojás alakú kilátók is látszottak. A forgó éttermet 100 méter magasan helyezték volna el, azaz innen tényleg fantasztikus kilátás nyílt volna a városra. 

Az egyik második díjas terv (Fotó: Budapest folyóirat, 1971. április) 

A terveket ki is állították, azokat bárki megtekinthette és láthatta, hogy valóban nagyszabású tervek készültek a magyar televíziózás fejlesztésére. A beruházást az „V. ötéves terv” részeként képzelték el, ami emberi nyelvre fordítva az 1976-1980 közötti időszakot jelölte. 

Egy másik második díjas terv (Fotó: Budapest folyóirat, 1971. április) ​

A torony, illetve az új adó a tervek szerint egyszerre három televíziós adást tudott volna sugározni. Ekkor Magyarországon mindössze egy televíziós csatorna volt fogható, az is csak az ország területének 90 százalékán, a második csatorna próbaadásait csak 1971-1973 között végezték el, és egészen az 1980-as évek végéig kettő, valójában másfél (mert a második csatorna csak késő délutántól adott) országos csatornája volt a Magyar Televíziónak. 

A nagyszabású tervekből azonban nem lett semmi, 1973-ban már arról írtak a sajtóban, hogy az új, végleges antenna építése a távoli jövő feladata, most, 1974 végéig egy ideiglenes, 150 méteres adó épül majd, acél rácsszerkezettel, és ezt az acél tornyot kábelekkel feszítik ki, tartják egyenesen. 

Az 1958-ban és az 1975-ben átadott adótornyok a mai napig állnak (fotó: Both Balázs /PestBuda.hu) 

Ennek a toronynak az alapozása 1973-ban meg is kezdődött, de az új, 152 méteres torony nem készült el 1974-re. Az ünnepélyes átadóra csak 1975. augusztus 18-án került sor, ekkor helyezték üzembe az új tornyot és az adóberendezéseket. A régi vasbeton toronyépület megmaradt, azt felújították, csak az új torony elkészültével, 1976-ban annak tetejéről leszerelték a régi, 33 méteres, 29 tonnás adót, a csőtornyot. 

Annak ellenére, hogy a 280 méteres vasbeton torony a forgó étteremmel nem készült el, az új tévétorony a város számos pontjáról látható (fotó: Both Balázs /PestBuda.hu) ​

Az új tévétorony 1975-ös átadásakor már csak emlék volt a forgó étteremmel ellátott betontorony, arról a sajtó, mint elvetett ötletről írt, amit pénz hiányában nem lehetett megépíteni.

Az adótornyot azóta magasították, ma 192 méteres, és 45 éve szolgálja a magyar műsorszórást.

Nyitókép: A budapesti televíziós adótorony a Széchenyi-hegyen 2020 augusztusában (fotó: Both Balázs /PestBuda.hu) ​

 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó