Írta: Földváry Gergely

2020. augusztus 28. 09:00

Pest és Buda lakói régen hulladékgödrökbe hordták a szemetet, vagy egyszerűen csak lepakolták a Duna-parton. Emiatt sokszor elviselhetetlen bűz volt a két városban. Mindez 125 évvel ezelőtt változott meg gyökeresen, amikor is létrejött egy fővárosi hivatal Budapest útjainak takarítására és a szemét összegyűjtésére.

Budapest útjainak, köztereinek tisztaságát alapvető követelménynek tekintjük, és nemigen foglalkozunk vele, hogy milyen sokan dolgoznak ennek eléréséért télen-nyáron a fővárosban. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy ez nem olyan fontos munka, de ha belegondolunk abba, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) jelenleg Budapesten közel 850.000 háztartásától és közel 20.000 gazdálkodó szervezetétől gyűjti be, szállítja el és ártalmatlanítja a hulladékot, továbbá több mint 25 millió négyzetméternyi úthálózat, közjárda, közlépcső takarítása és 73 aluljáró, hidak, felüljárók és egyéb létesítmények tisztántartása is a feladata, rá kell jönnünk, hogy ez egy igen összetett és elengedhetetlenül fontos munka.

Az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. idén ünnepli fennállásának 125 éves évfordulóját, miután jogelődje, a Köztisztasági Hivatal 1895 nyarán megalakult és ezzel kezdetét vette Budapest rendszerezett tisztítása, az utak takarításától a hulladék begyűjtésén és a szállításán túl egészen azok ártalmatlanításáig.


Az FKF Zrt. Mercedes Atego mosókonvoja a Lánchíd előtt a 2000-es években (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képekben Az FKF Nonprofit Zrt. története a kezdetektől napjainkig)

A hulladék rendszeres elszállítása és az utak tisztántartása az 1800-as évek folyamán egyre jobban foglalkoztatta a városiasodás útjára lépő Budapestet. A korabeli szokás leginkább az volt, hogy a lakók vagy feltöltötték a hulladékkal a közeli gödröket, üres telkeket, vagy egyszerűen csak a Duna-partra hordták a szemetet, elviselhetetlen bűzt keltve a környéken.

Hivatalos rendelkezés egészen 1830-ig nem volt arról, hogy a lakosok mit kezdjenek a saját szemetükkel, akkor azonban kötelezővé vált a szemét elhordása a kijelölt helyekre, amelyet a lakosoknak kellett megoldaniuk. Mivel ezt sokan nem tudták kivitelezni, természetes volt, hogy hamarosan vállalkozók jelentek meg, akik jelentkeztek a szemét elhordására. Később, 1879-ben már tilos volt a saját hulladék elhordása, miután a fővárosban egyre rendszeresebben jelentek meg különböző rendeletek, melyek a város tisztántartását igyekeztek előmozdítani.


Hólapátolás a Dunába a XIX. század végén (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Hamarosan a közterületek tisztántartása és a hó elszállítása a kerületek, időnként pedig a tűzoltóság feladata lett. Az 1880-as és 1890-es években a szeméttelepeket a belvárosból egy bizonyos Cséry Lajos magánvállalkozó kezdte saját lovaskocsikkal kiszállítani. A cél érdekében húsz évre szóló szerződést írt alá Budapesttel, ennek eredményeként 1893 májusában az Üllői út mellett fekvő régi katonai gyakorlótértől a szentlőrinci pusztáig húzódó gőzüzemű, iparvasutat épített ki, amely a szemét elszállítását segítette.

A felgyorsult ipari verseny teljesen megváltoztatta a városi életmódot, és ez a szeméttermelésén is meglátszott, így fontos lett, hogy a fővárosban egy központosított intézmény irányítsa a rendszeres szemétszállítást. Erre a feladatra jött létre 1895-ben a Köztisztasági Hivatal, amely fokozatosan vette át a köztisztasági és hulladékszállítási feladatok irányítását és ellátását.


A házi szemét gyűjtése Budapesten az 1900-as évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)


Egy budapesti szemeteskocsi útban az átrakodó állomás felé az 1900-as évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Átrakodás a szemétvonatra (Fotó: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Kezdetben több cég is vállalt részfeladatokat, így például a XX. század elején a hulladék szállítását az Ecseri útig a Székesfővárosi Fuvartelep vette át, ahol szemétvasutakra rakták fel az összegyűlt hulladékot. A szemét fuvarozása ekkor két lépcsőben zajlott. Az első ütemben a városból az Ecseri úti átrakodóig szállították a hulladékot, majd onnan vasúton a Cséry-telepig.

A Fuvartelep végül 1929-ben egyesült a Köztisztasági Hivatallal, így a Köztisztasági Hivatal teljes egészében az 1930-as évekre érte el, hogy fennhatósága az egész város területére kiterjedjen, és a köztisztaság valamennyi ágának az irányítása a kezében legyen.

A szemét átrakás a szemétvonatra (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)


A szemétvonat az 1910-es évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Közterek tisztítása

Pest és Buda utcáit az 1820-as évek elején már igyekeztek tisztítani. Ezt a feladatot eleinte rabok végezték és őket a kerületi rendőrkapitányságok irányították. Később magánvállalkozók vették át az utcaseprést, majd 1879-től a kerületek feladata lett, hogy megoldják a tisztítást egészen az 1895-ös Köztisztasági Hivatal megalakulásáig. Az utcák tisztítása, locsolása sokáig kézi erővel működött, amit először lóvontatású eszközök, majd a motorüzemű gépek vettek át.

Utcaseprő látható a Margit híd pesti hídfőjénél. Klösz György felvétele, mely 1890-1894 között készült (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Utcaseprő látható az Eskü (ma Március 15.) téren, szemben a Királyi Palota (ma Budavári Palota) (Forrás: Fortepan/Képszám: 115844)

Névsorolvasás az utcaseprőknél (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az utcaseprők – más néven utcahigiénikusok – nem hagyták az utca szélén a hulladékot, hanem taligákon gyűjtőpontokra szállították, ahonnan azt a szemétszállító vállalkozó elfuvarozta. Az útlocsolás első gépi eszköze az 1870-es évektől használt tömlős taliga volt, majd az 1885-ös év fordulópontot jelentett az úttisztítás gépesítésében, mivel ekkor állt üzembe a főváros első lóvontatású seprőgépe és hóeltoló-ekéje.


Női utcaseprő Budapest utcáin a XX. század elején (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)


Az 1885-től használt lófogatú seprőgépek egész sokáig járták Budapest utcáit (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)


Lófogatú hóeke a Hősök terénél az 1900-as évek elején (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Az első elektromos meghajtású útmosógép 1902-ben jelent meg a fővárosban, majd az első 9000 literes víztartályú motoros locsológépek az 1930-as években kezdtek el dolgozni. Pár évvel a locsológépek előtt, 1928-ban jelentek meg az első pormentes szemétgyűjtő autók is, melyeket először a Keller und Knappich Augsburg (KUKA) cégtől vették, a következők már licenc alapján itthon készültek.

A szemétgyűjtőedény, másnéven kuka, az előbb említett német cég nevének mozaik szavából jött létre. A főváros először 1909-ben rakott ki a Múzeum körút és a Kossuth Lajos sarkára – akkor még – papír szemetes kosarat, majd több százat szórtak szét a városban, amik már fémből készültek.


Az első villamos meghajtású seprőgép modellje (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)


A főváros köztisztasági vállalat víztartályos lovas fogata 1936-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)


A köztisztasági hivatal motoros öntözőkocsija 1928-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)


Kétéltű jármű, ami nyáron locsolta Budapestet, télen pedig a havat takarította el (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)


Locsológép, amely télen a hó eltakarításából is kivette a részét (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)


Korabeli grafikák különböző szemeteskukákról, melyek igazán csak az 1930-as években terjedtek el a fővárosban (Forrás: Köztisztasági Múzeum kiadványa)


Az első Pormentes háziszemét fuvarozó KUKA-s autó az 1940-es évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Utcaseprő munka közben 1943-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A II. Világháború után

Budapest ostroma után a Köztisztasági Hivatalnak kellett elsődlegesen megküzdenie a romeltakarítással és azzal, hogy a gépállománya és a lóállománya szinte teljesen elpusztult. Miután 1950-ben létre jött a nagy Budapest, a város mérete megháromszorozódott és ez hatalmas többletmunkát rótt a Hivatalra, így folyamatos fejlődésre volt szükségük. Hamarosan kibővült a gépállomány és sikerült megszüntetni a lóvontatást és a szemétvasutat is.

Az 1960-as és 1970-es években több új feladattal bővült a Hivatal tevékenysége, mint például a KRESZ-táblák gyártása, a hidak mosása, vagy a lomtalanítás. Hiába olvadt bele az évek során több más vállalat is, 2011-ben újabb átszervezésre került sor, ahol az útkarbantartási ágazat egészét átadták a közlekedési vállalatnak. A FKF Zrt. a mai napig a köztisztasági feladatokat, a rendszeres kommunális és hulladékszállítást, valamint a hulladékkezelést látja el a fővárosban.


Utcagondozó az 1960-as években (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)


Kukamosó gépkocsi az 1960-as években (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Kukásautó a Rákóczi úton 1972-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 15902)

Minden település egyik legnagyobb kincse lehet a tisztaság. Fővárosunk rendezettsége érdekében fontos, hogy mi is járuljunk hozzá ahhoz a munkához, amit az FKF és jogelődjei az elmúlt több mint 125 évben igyekeztek elérni. Az, hogy Budapest tiszta és rendezett maradhasson, mindannyiunk érdeke.

Nyitókép: Utcaseprő látható az Eskü (ma Március 15.) téren, szemben a Királyi Palota (ma Budavári Palota). (Fotó: Fortepan/Képszám: 115844)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó