Budapest tisztasága – 125 éve takarítják rendszeresen a várost

2020. augusztus 28. 9:00

Pest és Buda lakói régen hulladékgödrökbe hordták a szemetet, vagy egyszerűen csak lepakolták a Duna-parton. Emiatt sokszor elviselhetetlen bűz volt a két városban. Mindez 125 évvel ezelőtt változott meg gyökeresen, amikor is létrejött egy fővárosi hivatal Budapest útjainak takarítására és a szemét összegyűjtésére.

Budapest útjainak, köztereinek tisztaságát alapvető követelménynek tekintjük, és nemigen foglalkozunk vele, hogy milyen sokan dolgoznak ennek eléréséért télen-nyáron a fővárosban. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy ez nem olyan fontos munka, de ha belegondolunk abba, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) jelenleg Budapesten közel 850.000 háztartásától és közel 20.000 gazdálkodó szervezetétől gyűjti be, szállítja el és ártalmatlanítja a hulladékot, továbbá több mint 25 millió négyzetméternyi úthálózat, közjárda, közlépcső takarítása és 73 aluljáró, hidak, felüljárók és egyéb létesítmények tisztán tartása is a feladata, rá kell jönnünk, hogy ez egy igen összetett és elengedhetetlenül fontos munka.

Az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. idén ünnepli fennállásának 125 éves évfordulóját, miután jogelődje, a Köztisztasági Hivatal 1895 nyarán megalakult, és ezzel kezdetét vette Budapest rendszerezett tisztítása, az utak takarításától a hulladék begyűjtésén és a szállításán túl egészen azok ártalmatlanításáig.

Az FKF Zrt. Mercedes Atego mosókonvoja a Lánchíd előtt a 2000-es években (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képekben – Az FKF Nonprofit Zrt. története a kezdetektől napjainkig)

A hulladék rendszeres elszállítása és az utak tisztán tartása az 1800-as évek folyamán egyre jobban foglalkoztatta a városiasodás útjára lépő Budapestet. A korabeli szokás leginkább az volt, hogy a lakók vagy feltöltötték a hulladékkal a közeli gödröket, üres telkeket, vagy egyszerűen csak a Duna-partra hordták a szemetet, elviselhetetlen bűzt keltve a környéken.

Hivatalos rendelkezés egészen 1830-ig nem volt arról, hogy a lakosok mit kezdjenek a saját szemetükkel, akkor azonban kötelezővé vált a szemét elhordása a kijelölt helyekre, amelyet a lakosoknak kellett megoldaniuk. Mivel ezt sokan nem tudták kivitelezni, természetes volt, hogy hamarosan vállalkozók jelentek meg, akik jelentkeztek a szemét elhordására. Később, 1879-ben már tilos volt a saját hulladék elhordása, miután a fővárosban egyre rendszeresebben jelentek meg különböző rendeletek, amelyek a város tisztán tartását igyekeztek előmozdítani.

Hólapátolás a Dunába a XIX. század végén (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Hamarosan a közterületek tisztán tartása és a hó elszállítása a kerületek, időnként pedig a tűzoltóság feladata lett. Az 1880-as és 1890-es években a szeméttelepeket a belvárosból egy bizonyos Cséry Lajos magánvállalkozó kezdte saját lovas kocsikkal kiszállítani. A cél érdekében húsz évre szóló szerződést írt alá Budapesttel, ennek eredményeként 1893 májusában az Üllői út mellett fekvő régi katonai gyakorlótértől a szentlőrinci pusztáig húzódó gőzüzemű, iparvasutat épített ki, amely a szemét elszállítását segítette.

A felgyorsult ipari verseny teljesen megváltoztatta a városi életmódot, és ez a szeméttermelésén is meglátszott, így fontos lett, hogy a fővárosban egy központosított intézmény irányítsa a rendszeres szemétszállítást. Erre a feladatra jött létre 1895-ben a Köztisztasági Hivatal, amely fokozatosan vette át a köztisztasági és hulladékszállítási feladatok irányítását és ellátását.

A házi szemét gyűjtése Budapesten az 1900-as évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Egy budapesti szemeteskocsi útban az átrakodóállomás felé az 1900-as évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Átrakodás a szemétvonatra (Fotó: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Kezdetben több cég is vállalt részfeladatokat, így például a XX. század elején a hulladék szállítását az Ecseri útig a Székesfővárosi Fuvartelep vette át, ahol szemétvasutakra rakták fel az összegyűlt hulladékot. A szemét fuvarozása ekkor két lépcsőben zajlott. Az első ütemben a városból az Ecseri úti átrakodóig szállították a hulladékot, majd onnan vasúton a Cséry-telepig.

A Fuvartelep végül 1929-ben egyesült a Köztisztasági Hivatallal, így a Köztisztasági Hivatal teljes egészében az 1930-as évekre érte el, hogy fennhatósága az egész város területére kiterjedjen, és a köztisztaság valamennyi ágának az irányítása a kezében legyen.

A szemét átrakás a szemétvonatra (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A szemétvonat az 1910-es évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A közterek tisztítása

Pest és Buda utcáit az 1820-as évek elején már igyekeztek tisztítani. Ezt a feladatot eleinte rabok végezték, akiket a kerületi rendőrkapitányságok irányítottak. Később magánvállalkozók vették át az utcaseprést, majd 1879-től a kerületek feladata lett, hogy megoldják a tisztítást egészen az 1895-ös Köztisztasági Hivatal megalakulásáig. Az utcák tisztítása, locsolása sokáig kézi erővel működött, amit először lóvontatású eszközök, majd a motorüzemű gépek vettek át.

Utcaseprő látható a Margit híd pesti hídfőjénél. Klösz György felvétele, mely 1890–1894 között készült (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Utcaseprő látható az Eskü (ma Március 15.) téren, szemben a királyi palota (Budavári Palota) (Forrás: Fortepan/Képszám: 115844)

Névsorolvasás az utcaseprőknél (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az utcaseprők – más néven utcahigiénikusok – nem hagyták az utca szélén a hulladékot, hanem taligákon gyűjtőpontokra szállították, ahonnan azt a szemétszállító vállalkozó elfuvarozta. Az útlocsolás első gépi eszköze az 1870-es évektől használt tömlős taliga volt, majd az 1885-ös év fordulópontot jelentett az úttisztítás gépesítésében, mivel ekkor állt üzembe a főváros első lóvontatású seprőgépe és hóeltoló ekéje.

Női utcaseprő Budapest utcáin a XX. század elején (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Az 1885-től használt lófogatú seprőgépek egész sokáig járták Budapest utcáit (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Lófogatú hóeke a Hősök terénél az 1900-as évek elején (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Az első elektromos meghajtású útmosógép 1902-ben jelent meg a fővárosban, majd az első 9000 literes víztartályú motoros locsológépek az 1930-as években kezdtek el dolgozni. Pár évvel a locsológépek előtt, 1928-ban jelentek meg az első pormentes szemétgyűjtő autók is, amelyeket először a Keller und Knappich Augsburg (KUKA) cégtől vették, a következők már licenc alapján itthon készültek.

A szemétgyűjtőedény, másnéven kuka, az előbb említett német cég nevének mozaikszavából jött létre. A főváros először 1909-ben rakott ki a Múzeum körút és a Kossuth Lajos sarkára – akkor még – papír szemeteskosarat, majd több százat szórtak szét a városban, amelyekk már fémből készültek.

Az első villamos meghajtású seprőgép modellje (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

A Fővárosi Köztisztasági Vállalat víztartályos lovas fogata 1936-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Köztisztasági Hivatal motoros öntözőkocsija 1928-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Kétéltű jármű, ami nyáron locsolta Budapestet, télen pedig a havat takarította el (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Locsológép, amely télen a hó eltakarításából is kivette a részét (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Korabeli grafikák különböző szemeteskukákról, amelyek igazán csak az 1930-as években terjedtek el a fővárosban (Forrás: Köztisztasági Múzeum kiadványa)

Az első pormentes háziszemét fuvarozó KUKA-s autó az 1940-es évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Utcaseprő munka közben 1943-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A II. világháború után

Budapest ostroma után a Köztisztasági Hivatalnak kellett elsődlegesen megküzdenie a romeltakarítással és azzal, hogy a gépállománya és a lóállománya szinte teljesen elpusztult. Miután 1950-ben létrejött a Nagy-Budapest, a város mérete megháromszorozódott, és ez hatalmas többletmunkát rótt a Hivatalra, így folyamatos fejlődésre volt szükségük. Hamarosan kibővült a gépállomány, és sikerült megszüntetni a lóvontatást és a szemétvasutat is.

Az 1960-as és 1970-es években több új feladattal bővült a Hivatal tevékenysége, mint például a KRESZ-táblák gyártása, a hidak mosása, vagy a lomtalanítás. Hiába olvadt bele az évek során több más vállalat is, 2011-ben újabb átszervezésre került sor, ahol az útkarbantartási ágazat egészét átadták a közlekedési vállalatnak. A FKF Zrt. a mai napig a köztisztasági feladatokat, a rendszeres kommunálishulladék-szállítást, valamint a hulladékkezelést látja el a fővárosban.

Utcagondozó az 1960-as években (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Kukamosó gépkocsi az 1960-as években (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Kukásautó a Rákóczi úton 1972-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 15902)

Minden település egyik legnagyobb kincse lehet a tisztaság. Fővárosunk rendezettsége érdekében fontos, hogy mi is járuljunk hozzá ahhoz a munkához, amelyet az FKF és jogelődjei az elmúlt több mint 125 évben igyekeztek elérni. Az, hogy Budapest tiszta és rendezett maradhasson, mindannyiunk érdeke.

Nyitókép: Utcaseprő látható az Eskü (ma Március 15.) téren, szemben a királyi palota (Budavári Palota) (Fotó: Fortepan/Képszám: 115844)

Buda, Budapest, Cséry Lajos, Cséry-telep, FKF Zrt, Földváry Gergely, Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., Köztisztasági Hivatal, Múltidéző, Pest, pestbuda.hu

¹⁰ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt

2024. április 15. 15:00

Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

A Gellért-hegy egykori keresztútjai

2024. március 29. 11:00

Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

Fűthető utcabútorok voltak egykor Budapesten

2024. február 18. 11:00

Fűthető utcabútorok? Utcai „melegedők” a városlakóknak, amelyeknél télen a szabadban lehet találkozni, beszélgetni? Ez az elképzelés utópisztikusnak tűnhet, pedig Budapesten egy rövid időre megvalósult, mégpedig fűtött köztéri kőtömbök formájában. Igaz, csak egyetlen helyen, a Móricz Zsigmond körtéren.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Felújítják Budán a Nagy Imre teret

2024. április 19. 18:00

A II. kerületi Nagy Imre tér átalakul: korszerűbb játszóteret, díszsétányt és nagyobb kutyafuttatót is kialakítanak. Az akadálymentes parkba új növényeket is ültetnek.

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál

2024. április 19. 17:00

Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2024. április 19. 16:00

Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹