Írta: Filepkó Dominik

2020. szeptember 1. 10:00

Idén van a 75 éves évfordulója, hogy a második világháború végén a szovjet Vörös Hadsereg „felszabadította” hazánk fővárosát a német megszállás alól. A véres ostrom nem csak katonák és civilek tömegeinek életét követelte, hanem számtalan épület sorsát is megpecsételte. A megsemmisült, illetve megsérült (majd a későbbiekben lebontott) épületek szegényebbé tették csodálatos fővárosunk épített örökségét. Ebben a cikkben 5+1 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyek a második világháborúban pusztultak el.

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza a Kálvin téren

A régi pesti Széna (ma Kálvin) tér 12. szám alatt, a Múzeum és Baross utcák sarkán épült fel 1874-ben a Pesti Első Hazai Takarékpénztár bérháza. A terveket Ybl Miklós készítette, míg a kivitelezést Kauser József vezette. A teleknek igencsak rossz adottságai vannak, mivel nincsen két párhuzamos oldala. Ennek ellenére Yblnek sikerült egy roppant impozáns neoreneszánsz palotát terveznie, amely épp olyan bámulatos volt kívül, mint belül.

Az épület legmarkánsabb tulajdonsága az volt, hogy a Baross utcára, illetve a Kálvin térre néző homlokzata is 11 tengelyes volt. Az épület alapjának is tekinthető földszint és első emelet erősen rusztikolt volt, az első emeleti ablakok egyenes záródásúak voltak. Az építész a következő két emeletet, a másodikat (főszintet) és a harmadikat is egy egységként kezelte, amelyeknek homlokzatát 5 oszlop kötötte össze.

Érdemes még kiemelni a főszinti lakásokhoz tartozó erkélyeket is, amelyek szinte megkoronázták az első emeletet. A negyedik emeleti ablakokat a közöttük lévő faloszlopok és a főpárkány alatt futó sgraffito emelte ki.

A bérház Kálvin téri homlokzatának terve (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum)

A Pesti Első Hazai Takarékpénztár Kálvin tér 12. szám alatti bérháza Klösz György századforduló előtti felvételén (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum)

A Pesti Első Hazai Takarékpénztár bérháza két udvar köré szerveződött: egy szabályos négyzet, illetve egy szabálytalan formájú udvar volt. A szabályos udvarba a Kálvin tér felől lehetett bejutni, a tűzfalat Ybl egy díszkúttal ékesítette. Továbbá ebből az udvarból nyílt a főlépcső is, amelynek előképe a Takarékpénztár Reáltanoda utcai épületében lelhető fel.

Az épületben több funkció is találkozott: a földszinten üzletek, az első emeleten irodák, a felsőbb emeleteken reprezentatív lakások voltak. Többek között itt lakott maga a mester, Ybl Miklós is a családjával életének utolsó húsz évében a ház Múzeum utca felé eső rész harmadik emeletén lévő lakásban. A szabálytalan udvar körüli lakások már kevésbé voltak reprezentatívak.

Miután több találatot is kapott Budapest 1944-1945-ös ostromában, a világháborút követően lebontották. Helyén sokáig tűzfal éktelenkedett egészen az ezredforduló környékéig, amikor is egy üveg-acél szerkezetű épületet húztak fel a telken.

A Kálvin téri palota helyén reklámmal teli tűzfal 1966-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 65377)

A 2000-es évek elején épült fel a foghíjtelken a hírhedt üvegpalota (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Osztálysorsjáték Palota

A magyar Országgyűlés 1897-ben egy olyan törvényt fogadott el, amely a mindenki által ismert lottó (vagy régiesebb nevén számsorsjáték) helyett egy új szabályok alapján működő szerencsejátékot vezetett be. Ez volt az osztálylottó vagy osztálysorsjáték. Ennek az új szerencsejátéknak szervezési jogát az állam haszonbérért cserébe átengedte egy külön erre a célra alakult részvénytársaságnak.

Jól mutatja a korabeli emberek szerencsejáték iránti „odaadását”, hogy a részvénytársaságnak annyi bevétele származott az osztálysorsjátékból, hogy egy éven belül már bérpalota építésébe fektették a hasznot. A palota terveit Kőrössy Albert Kálmán és Sebestyén Artúr készítették el. Végül az Osztálysorsjáték Palota 1898 és 1899 között épült fel az Eskü (ma Március 15.) tér 6. szám alatt. Az eklektikus palota leglenyűgözőbb része egyértelműen a díszes tetőzete volt, amelynek központi eleme volt a Szent Korona kőből készült mása.

Szerencsésnek mondhatták magukat azok a lakók, akiknek az ablaka a főhomlokzaton volt és a Dunára, illetve az Erzsébet hídra nézett. Ugyanakkor pont ez is tekinthető a palota vesztének. Mivel túl közel volt az Erzsébet hídhoz, illetve a Dunához, Budapest ostroma alatt több súlyos találatot is kapott. A világégést követően a szomszédos tömbbel együtt elbontották a romjait, hogy több helye legyen a helyreállítandó és kibővítendő Erzsébet hídnak. Helyén ma egy füves tér található.

Épül az Erzsébet híd pesti hídfője 1903-ban. A háttérben az Osztálysorsjáték Palota áll az Eskü (ma Március 15.) 6. szám alatt (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Noha elég távol van, mégis megfigyelhető az Osztálysorsjáték Palota (a Belvárosi Főplébániatemplomtól jobbra) díszes tetőzete 1906 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A mai ember nem is gondolná, hogy itt állt egykor az Osztálysorsjáték Palota (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ganz Ábrahám bérháza

Ganz Ábrahámot nyugodtan tekinthetjük a magyar nehézipar egyik megteremtőjének, akinek gyára éppoly híres volt Európa-szerte, mint a tulajdonosa. Nem hiába kérte fel gróf Károlyi István, hogy dolgozzon az épülő fóti kastélyán. Ganz itt ismerkedett össze Ybl Miklóssal. Jól mutatja Ganz Ábrahám sikerességét, hogy az 1860-as évekre nem csak a gyárát fejlesztette folyamatosan, hanem bérházépítésbe is kezdett. A terveket ismerősével, Ybl Miklóssal készíttette el és a ház 1862 és 1864 között el is készült az Akadémia utca 8. szám alatti telken.

A bérház egy téglalap alakú telken állt a Magyar Tudományos Akadémia mögött. Így a homlokzat kialakításában figyelembe kellett venni a tekintélyes szomszédot. Yblnek sikerült megtalálnia az arany középutat: a ház nem hivalkodó, ugyanakkor nem is kelt szegényes benyomást. Ez jól tükrözi, hogy elsősorban középosztálybeli bérlőket várt a ház.

A bérház talán legékesebb része a főbejárat volt. A Széchenyi utcára nyíló főkapu öntöttvas díszei hirdették a járókelőknek, hogy a ház tulajdonosa szakmájának mestere. A főbejárat mellett két kisebb kapu kapott helyet, amelyek a pincébe vezettek le. A pince érdekessége, hogy a föld alatt össze volt kötve a rakparttal.

Ganz Ábrahám bérháza a Széchenyi utca és a rakpart találkozásánál az 1880-as években Klösz György felvételén (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum)

A főváros egyik legszebb kapuja tartozott egykor a bérházhoz. Klösz György felévtele 1880 után készült (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum)

A kapun belépve az ember egy téglalap alakú udvaron találta magát, ahonnan egy öntöttvas fő- és két kisebb lépcsőház vezetett fel az emeleti lakásokhoz. Lenyűgözőek lehettek még a függőfolyosók is, amelyeket szintén díszes öntöttvas elemek tartottak. Ybl Miklós a magyar építészek közül elsőként alkalmazta az öntöttvasat ilyen nagy mértékben az épületein.

A lakások közül érdemes kiemelni azt, amelyik a Széchenyi utca és a rakpart találkozásánál helyezkedett el az első emeleten. Ugyanis ebben a hatszobás lakásban élt a Ganz család, ahonnan páratlan kilátás nyílt a budai oldalra. Sajnos Ganz Ábrahám bérháza (amelynek sokáig a csodájára jártak) Budapest ostromában olyan súlyos találatot kapott, hogy az ostromot követően elbontották.

Ganz Ábrahám Akadémia utca 8. szám alatti bérházának öntöttvas függőfolyosói 1936-ban (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum)

Ma már ez az épület fogad minket Ganz Ábrahám bérházának helyén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Barber-Klusemann-palota

Kevesen tudják, de egykor a Lánchíd utcának volt páros oldala is. Itt, a budai Duna-parton javarészt neoreneszánsz bérpaloták kaptak helyet (amíg a pesti oldalon szállodasor volt, addig a budain palotasor). Ezt a palotasort kezdte Barber Ágost és Klusemann Károly sörgyárosok eklektikus bérháza, amelynek sarkai tornyokban, azok pedig kupolákban végződtek és a Lánchíd utca 2. szám alatt volt található. A Knabe Ignác tervei alapján 1871 és 1873 között felhúzott épület 1910-ben egy alapítványhoz került, amelynek célja a gyógyszerészek támogatása volt.

A budai palotasor az 1890-es évek közepén Klösz György felvételén, a kép jobb szélén a Barber-Kluseman-palota (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum) …

A Lánchíd utca 2. alatti Barber-Kluseman-palota, kinagyítva az előző képről (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum)

A Barber-Klusemann-palota a Dunán haladó gőzhajó fölött az 1910-es években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Napjainkban zöldellő pázsit és fák foglalják el a palota egykori területét (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az alapítványnak 1920-ban meg kellett válnia a palotától, mert anyagi problémákkal küzdött. Így került az épület az államhoz, amely előbb a Magyar Királyi Népjóléti Minisztériumot, majd a Magyar Királyi Iparügyi Minisztériumot költöztette ide. Noha Budapest 1944-1945-ös ostromában alig sérült az épület, az új rendszer 1948-ban lebontotta (az egész palotasorral együtt). A terület mind a mai napig kihasználatlanul áll.

Egy szecessziós bérház a Várból

Buda több, mint százéves oszmán megszállása alatt számos középkori ház állapota romlott le. Nem segített ezen a város 1686-os felszabadítása, mivel az ostromban rengeteg épület pusztult el. Hasonló volt a sorsa annak a két háznak is, amelyeknek romjaira a Buda visszafoglalását követő időkben egy egyszerű barokk lakóházat emeltek.

A Dísz tér 8. alatti ház 1801-ben Marczibányi István tulajdonába került, aki császári és királyi titkos tanácsos volt. Marczibányi a házat copf stílusban építtette át. A palota héttengelyes főhomlokzata a Dísz térre, míg mellékhomlokzatai a Tárnok, illetve az Úri utcára néztek. A főhomlokzat középső három ablaka fölött timpanon helyezkedett el, míg alatta a főbejárat volt. A XIX. század végén készült fotók arról árulkodnak, hogy az egyemeletes, zártudvarú palota fölszintjén egy kávéház is működött.

A Marczibányi-palotát 1910-ben bontották le és a helyén egy szecessziós bérházat építettek fel. Ám ez a bérház Budapest 1944-1945-ös ostromában megsérült és a helyreállítás helyett inkább lebontották. A telken a későbbiekben egy a kor ízlésének megfelelő lakóházat építettek fel, amelynek aljában a Vár Bistro működik napjainkban.

A Dísz tér 8. alatti Marczibányi-palota 1896 körül Klösz György felvételén (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

A Dísz tér 8. alatt (a képen középen) már egy kétemeletes szecessziós bérház állt 1927-ben (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Így néz ki napjainkban a Dísz tér 8. alatti épület, aljában a Vár Bistroval (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

+1. Lónyay Menyhért villája

Miután 1871. november 14-én idősebb gróf Andrássy Gyula miniszterelnök lett az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere, az új kormányfő az addigi pénzügyminiszter, Lónyay Menyhért lett. Lónyay a politikai karrierjét még a reformkorban kezdte, mint Bereg vármegye főispánja. A szabadságharc bukását követően Párizsba emigrált, ahonnan 1850-ben jött haza, miután kegyelmet kapott. Hazatérte után számos hitel- és pénzintézetet hozott létre amellett, hogy a birtokait is igazgatta. Így kijelenthető, hogy Lónyay Menyhértnek „volt mit a tejbe aprítani”.

Lónyay Menyhért villája 1880 és 1890 között Klösz György felvételén (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum)

A villa Hunyadi János útra néző főbejáratának terve és a lépcsőházának metszete (Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum)

1860-ban Lónyay felesége, Kappel Emília megvett egy telket a budai Várhegy keleti oldalában, ahol fel is építettek egy egyszintes kis házat 1862 után. De ez az épület nem állt sokáig, ugyanis a Hunyadi János út mentén fekvő telken 1870 és 1871 alatt Ybl Miklós tervei alapján egy neoreneszánsz villa épült fel. A telek déli végében feküdt a háromszintes villa, amelynek a Hunyadi útra nyíló főbejárata az első szintre vezetett.

Az épület keleti főhomlokzata a Dunára nézett, amelynek középső három tengelye rizalitként ugrott elő és a tetejét timpanon ékesítette. A villában két lépcső volt: egy három karú főlépcső és egy egyszerűbb cselédlépcső a személyzetnek. Az első emeleten kaptak helyet a hálószobák, míg a másodikon két szalon, amelyek a Dunára néztek, illetve egy budoár (női szoba). A telek északi végében egy egyszintes személyzeti lakás helyezkedett el.

A villa a Dísz tér felől napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület 1923-ban Hatvany Ferenc birtokába került, aki itt helyezte el műtárgyakból álló gyűjteményét. Mivel Budapest 1944-1945-ös ostromának kiemelkedő helyszíne volt a budai Várhegy, a villa súlyos sérüléseket szenvedett el, így 1946-ban lebontották. Az Ybl-villa visszaépítésnek gondolta először 1996-ban merült fel, ám csak a 2000-es években készült el újból az épület Kerényi József tervei szerint. Sajnos a villának azóta sem találtak funkciót. A közelmúltban a Lónyay-villa a Magyar Nemzeti Bankhoz került, amely közösségi térré kívánja átalakítani az épületet.

A Lónyay-villa főbejárata, amely a Hunyadi János útról nyílik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A romos Kálvin tér, előterében a Danubius-kúttal 1945-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Tényleg nagyon sok szép és értékes épület tűnt el. A legfájóbb a Kálvin tér látványa az üvegketrecekkel. Sajnos még rondább üvegketrec épül most a Szevita téren a Belvárosban, ha ezt még "térnek" lehet nevezni ekkora beépültséggel. Eltűnt néhány csúf ház is, ez tizede sincs a szép és értékes helyeknek. Nem volt csúf, de szerintem jobb így nyitottan a Lánchíd és az Ybl tér között. Anno lebontottak egy szép házat a Bajcsy Zsilinszki út elején és az akkori Engels, ma ismét Erzsébet téren egy parkolót csináltak a helyén (Nem sérült meg nagyon a háborúban, csak kinyitották a teret a ház lebontásával.) Mi van a parkoló helyén? Egy ronda gödör. Ettől még az a szocialista parkoló is szebb volt Ladákkal és Skodákkal.


Mindegyiket vissza lehetne es kellene epiteni. Helyukon (a Lonyay villa kivetelevel) vagy valami oda nem illo beton/uveg formedveny all vagy semmi.
A Kalvin terrol en egyebkent a Pinter hazat hianyolom leginkabb. Az Alfoldrol autoval erkezoket ezen gyonyoru szecesszios sarokhaz kupolajanak latvanya fogadta amig le nem bontottak. Szallodabovites okan siman visza lehetne epiteni. Jobban is harmonizalna a megmagasitott szemkozti szarnnyal.

Válaszok:

Szemközt az üvegházak állnak. Ezekkel kapcsolatosan csak a nehéztüzérséget tudnám ajánlani, mint megoldást. Addig kell őket lőni amit teljesen szét nem mennek..

Válaszok:

Virág Csaba épületei, (Kálvin téri üveg irodaházak, Teherelosztó a várnegyedben) enyhén szólva megosztóak. Szerencsére a Teherelosztót már lebontották, és helyére a várnegyed polgárházaihoz illeszkedő épületet emelnek. A Kálvin téri üvegkasznik bontásáról nincs szó, sajnos.


A szemkoztot a Kecskemeti utca eszaki oldalara ertettem ahol a szalloda masik szarnya all.
Az uveghazakkal kapcsolatban hasonlo a velemenyem. Hidegen hagy, hogy ki tervezte, csak tuntetnek mar el oket.


Ebből az írásból hosszú-hosszú sorozatot kellene írnia a PestBudának. Nagyon fontos épületek, különleges felvételek és a visszaépítés elmélete rendkívül izgalmas. Gratulálok



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó