Írta: Osváth Dorottya

2020. szeptember 5. 12:00

Az Iparművészeti Múzeum új, rendhagyó városi sétáján elektromos rollerre pattanva fedezhetjük fel, hol éltek, hogyan rendezték be házaikat, milyen társasági eseményeken vettek részt a XIX. század Budapestjének jelentős művészei, kultúrtörténet szempontjából meghatározó alakjai. A séta programjából és Budapest elektromos rollerrel történő felderítésének élményéből egy rövidített program keretében a sajtó képviselői is ízelítőt kaphattak.

Elektromos rollerrel a XIX. századba

Új, elektromos rollerezéssel egybekötött kultúrtörténeti sétát indított az Iparművészeti Múzeum (IMM), Hírességek Budapestje címmel. A 2,5 órás séta során visszarepülhetünk a XIX. század Budapestjébe, tíz – az Andrássy út környékén található – állomást útba ejtve ismerkedhetünk azzal, milyen életet éltek, milyen házakban laktak, hol alkottak, milyen összejövetelekre jártak a kor jelentős, ismert képzőművészei, iparművészei, zeneszerzői és írói.

A Ráth György-villa előtt (Városliget fasor 12.) volt a gyülekező, innen indult a séta.

A séta résztvevői megtudhatják, milyen életet éltek, milyen házakban laktak, hol alkottak, milyen összejövetelekre jártak a régi korok kor híres képzőművészei, iparművészei, zeneszerzői és írói (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A sétával kapcsolatban az IMM sajtótájékoztatót tartott a Ráth György villa kertjében, melyen Cselovszki Zoltán építész, az IMM főigazgatója, valamint Joó Julianna művészettörténész, múzeumpedagógus, az IMM Múzeumpedagógiai Osztályának vezetője osztotta meg a sajtó megjelent képviselőivel a séta ötletének születését és az ötlet megvalósulásának történetét.

Az új városi sétát Cselovszki Zoltán főigazgató (középen) és Joó Julianna művészettörténész mutatta be a sajtó képviselőinek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Joó Julianna elmondta, az alapötlet az volt: legyen egy olyan városi séta is Budapesten, amely amellett, hogy informatív, élményszerűségével segít közelebb hozni, népszerűbbé tenni a kultúrát a fiatalok számára is. Ezért is döntöttek úgy, hogy – Magyarországon elsőként – olyan városi sétát indítanak, amelynek állomásai között a résztvevők elektromos rollerrel közlekedhetnek, így a séta – amellett, hogy olyan élményt ad, amely sokak számára talán ismeretlen – az autómentes közlekedést is népszerűsíti.

Joó Julianna azt is elmondta, a program célja az, hogy megmutassa a fiataloknak, a XIX. században művésznek lenni, a kulturális életben tevékeny részt vállalni rangos kiváltság, napjaink kifejezésével élve „menő dolog” volt.

A szecesszió hangulata testközelből

A sajtótájékoztatót praktikus okok miatt a Ráth György villa kertjében tartották. A villa a Hírességek Budapestje sétának is része, ide be is léphetnek a résztvevők, elmerülhetnek az itt létrehozott szecessziós miliőben, és kicsit megismerkedhetnek az IMM alapító atyjának életével.

Az épület kívülről talán nem a legszembetűnőbb a villák sorában, azonban a kor jeles művészeinek munkáit őrzi: ablakai Róth Miksa műhelyében készültek, kovácsoltvas elemeit Jungfer Gyula készítette, bútorai pedig Faragó Ödön keze munkáját dicsérik.

Ráth György villáján a kor jeles iparművészei dolgoztak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Cselovszki Zoltántól megtudhattuk azt az érdekességet is, hogy sokáig úgy tudták, Ráth György – aki jelentős műgyűjtő volt, emellett pedig kereskedett is a gyűjteménye bizonyos darabajival – egy Rembrand-kép eladásának árából vásárolta a napjainkban a Városligeti fasor 12. szám alatt található villát (melyre azért volt szüksége, mert gyűjteménye nem fért el korábbi otthonukban), ám az említett képről később kiderült, valójában nem Rembrandt munkája, hanem csupán a művész egyik tanítványának ügyes másolata.

Mint megtudtuk: Ráth György villájának belső lépcsőkorlátja Jungfer Gyula munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szecessziós stílusban berendezett étkező Ráth György villájában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ráth György villa egyik szobája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szecessziós ebédlő asztalán elhelyezett étkészlet napjaink egy kortárs művészének munkája. A kiállítás megalkotói ezzel a gesztussal szerették volna szimbolizálni, mennyire új, mennyire modern stílus volt a szecesszió a maga korában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Cselovszki azt is elmondta, a villa jelenleg az IMM A mi szecessziónk című állandó kiállításának ad otthont, ám a későbbiekben – fényképek és korabeli leírások segítségével – szeretnék teljesen rekonstruálni, hogy a belépő látogatóknak olyan érzése lehessen, mintha vendégségbe érkeztek volna Ráthékhoz.

Így éltek Ők

Miután megnéztük a Ráth György villa alsó szintjét, következett a sajtótájékoztató legizgalmasabb része, ugyanis mi magunk is – pontosabban a bátrabbak – rollerre pattantunk, és felfedeztük a séta néhány állomását.

A villa megtekintése után mi magunk is rollerre szálltunk (újságírónk piros ruhában) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mindenkinek ajánljuk, hogy amennyiben lehetősége adódik rá, merüljön el Budapest megismerésében ilyen rendhagyó, modern módon is, ugyanis egészen újfajta élményt ad a XXI. század találmányának segítségével suhanni egy olyan környezetben, amelyben az ember szinte várja, hogy a következő sarkon szembe jöjjön vele mondjuk Jókai Mór.

Mint megtudtuk a szervezőktől: ezzel az élményszerű városi sétával a fiatalok körében szeretnék népszerűsíteni a magyar kultúrát (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A séta remek alkalom lehet azoknak is, akik esetleg régóta kacérkodnak az elektromos roller kipróbálásának gondolatával, ugyanis a séta során használt járművek biztonsági okokból 14 km/h-nál nem tudnak gyorsabban menni, így úgymond nyugodalmasabb ismerkedést tesznek lehetővé a járművel.

Rövidített sétánk első állomása napjainkban a Kínai Nagykövetségnek ad otthont. Az épületről sokáig a művészettörténészek sem tudták, hogy a XIX. században e falak között élte életét Budapest „vasembere”, Jungfer Gyula lakatosmester, akinek alkotásait számos helyen megcsodálhatjuk a fővárosban.

Sétánk első állomása ma a Kínai Nagykövetségnek (Városligeti fasor 22.) ad otthont, kevesen tudják róla, hogy a XIX. században itt élt Jungfer Gyula neves híres lakatosmester (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mesterről a séta során többek között megtudhatjuk, hogy templomi megrendeléseit minden alkalommal ingyen készítette el, hogy saját villájának kovácsolt vas elemeit is ő maga készítette, valamint azt, hogy műhelyében a korban csak a legjobbak tanulhattak, és sok más érdekességet.

Saját otthonának kovácsolt vas kerítését és kapuját Jungfer Gyula maga készítette, a díszes kapun jól látható a J.G. monogram (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ezután rollereinkkel az Andrássy utat átszelve elrobogtunk az Epreskerthez, melyben napjainkban a Képzőművészeti Egyetem műtermei, műhelyei találhatók. A kert nevét arról kapta, hogy korábban egy selyemgyár működött benne, a kertbe pedig eperfákat ültettek, hogy legyen mivel táplálni a selyemhernyókat.

Az Epreskert (Bajza u. 41.) bejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A gyár bezárása után a terület parlagon állt és csavargók laktanyájaként szolgált egészen addig, amíg Benczúr Gyula nem tette a művészeti mesterképzés helyszínévé. Műterme, melyet testvére Benczúr Béla épített, a mai napig áll a kertben.

Az Epreskert, Benczúr Gyula ebben a műteremben tartotta a foglalkozásokat, az épületet a testvére, Benczúr Béla tervezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szintén az Epreskertben áll Strobl Alajos egykori műterme is. Joó Julianna elmondta, fontosnak tartja, hogy a XIX. század kultúráját vicces anekdoták segítségével is közelítsék a mai fiatalokhoz. Ennek jegyében megtudhatjuk például, hogy Strobl Alajos a tökéletes bohém művész mintapéldája volt (szemben például a konzervatív értékeket követő Benczúrral).

Az Epreskertben napjainkban a Képzőművészeti Egyetem műtermei, műhelyei találhatók (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Háziállatként pávát, illetve oroszlánt tartott, melyek nem egyszer a művész műtermének környékén sétálgattak a korabeli újságok nagy örömére, akik előszeretettel csámcsogtak ezen. Strobl bohémságának következő lépcsője pedig az volt, hogy az oroszlán halála után annak bőrét ráadta egy kutyára, majd az oroszlánbőrbe bújtatott ebet polgárpukkasztás céljából sétáltatta az Andrássy úton és környékén.

Sokan nem tudják talán, hogy Jókai Mór írónak is volt villája az Andrássy út környékén, melyben első felesége – Laborfalvy Róza – halála után élt, fogadott lányával, Jókai Rózával, és annak férjével, Feszty Árpád festőművésszel. A villáról a séta során megtudhatjuk, hogy a korabeli lapok szerint a társasági élet egyik legnagyobb középpontja volt, vagyis aki számított valamit a kulturális életben, az megfordult itt legalább egy estélyen.

Ebben a villában (Bajza utca 21.) élt egykor Jókai Mór fogadott lányával és vejével (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A villa a legnagyobb művész-összejövetelek helyszíne is volt: az író 70. születésnapja például akkora esemény volt, hogy a háziak végül kénytelenek voltak Feszty műtermét is megnyitni, hogy elférjenek a vendégek a házban. Jókai Mór azután költözött ki a villából, hogy megismerkedett, illetve összeházasodott Nagy Bella színésznővel, aki 52 évvel volt fiatalabb az írónál.

A kapcsolatot Jókai lánya és veje nem nézte éppenséggel jó szemmel: előbb megmérgezni, majd lefizetni szerették volna a fiatal színésznőt, hogy az eltűnjön az életükből. Amikor ez Jókai tudomására jutott, ifjú feleségével a Dob utcába költözött.

Emléktábla a Jókai-villán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jókai villája után rövid ízelítő sétánk utolsó állomása, Kodály Zoltán háza felé vettük az irányt. Bár rövidebb utat is választhattunk volna, inkább körbegurultunk a Kodály köröndön, hogy tovább élvezhessük a kétkerekes nézelődés élményét. Kodály Zoltán háza napjainkban múzeumként működik, melyben a zeneszerző életével ismerkedhetünk.

Kodály Zoltán háza a Kodály köröndön (Kodály körönd 1.) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kodály Zoltán háza napjainkban múzeumként működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 Rolleres sétálók Kodály Zoltán háza előtt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Emléktábla a múzeum falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kedvcsináló sétánk végén kényelmesen visszagurultunk kiindulópontunkhoz, a Ráth György-villához, ahol igény szerint lehetőségünk volt bejárni az egész épületet, és megtekinteni az ott elhelyezett gyűjteményt.

A program végén elmondhatjuk: az Iparművészeti Múzeum új kultúrtörténeti sétája igazán rendhagyó módon és élményszerűen hozza közel hozzánk Budapestet, igényes, újszerű programlehetőséggel növelve a főváros megismerésének lehetőségeit. A programon való részvételt mindenkinek ajánljuk, aki szeretné kipróbálni, milyen érzés elektromos rollerrel szelni Budapest utcáit, és közben szívesen ismerkedne a XIX. században az Andrássy út környékén élő művészek világával, pezsgő életével.

Nyitókép: Saját otthonának kovácsolt vas kerítését és kapuját Jungfer Gyula maga készítette, a díszes kapun jól látható a J.G. monogram (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó