Hírességek nyomában két keréken – Kipróbáltuk az Iparművészeti Múzeum elektromos rolleres városi sétáját

2020. szeptember 5. 12:00

Az Iparművészeti Múzeum új, rendhagyó városi sétáján elektromos rollerre pattanva fedezhetjük fel, hol éltek, hogyan rendezték be házaikat, milyen társasági eseményeken vettek részt a XIX. század Budapestjének jelentős művészei, a kultúrtörténet szempontjából meghatározó alakjai. A séta programjából és Budapest elektromos rollerrel történő felderítésének élményéből egy rövidített program keretében a sajtó képviselői is ízelítőt kaphattak.

Elektromos rollerrel a XIX. századba

Új, elektromos rollerezéssel egybekötött kultúrtörténeti sétát indított az Iparművészeti Múzeum (IMM) Hírességek Budapestje címmel. A 2,5 órás séta során visszarepülhetünk a XIX. század Budapestjébe, tíz – az Andrássy út környékén található – állomást útba ejtve ismerkedhetünk azzal, milyen életet éltek, milyen házakban laktak, hol alkottak, milyen összejövetelekre jártak a kor jelentős, ismert képzőművészei, iparművészei, zeneszerzői és írói. A Ráth György-villa előtt (Városliget fasor 12.) volt a gyülekező, innen indult a séta.

A séta résztvevői megtudhatják, milyen életet éltek, milyen házakban laktak, hol alkottak, milyen összejövetelekre jártak a régi korok kor híres képzőművészei, iparművészei, zeneszerzői és írói (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A sétával kapcsolatban az IMM sajtótájékoztatót tartott a Ráth György-villa kertjében, amelyen Cselovszki Zoltán építész, az IMM főigazgatója, valamint Joó Julianna művészettörténész, múzeumpedagógus, az IMM Múzeumpedagógiai Osztályának vezetője osztotta meg a sajtó megjelent képviselőivel a séta ötletének születését és az ötlet megvalósulásának történetét.

Az új városi sétát Cselovszki Zoltán főigazgató (középen) és Joó Julianna művészettörténész mutatta be a sajtó képviselőinek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Joó Julianna elmondta, az alapötlet az volt: legyen egy olyan városi séta is Budapesten, amely amellett, hogy informatív, élményszerűségével segít közelebb hozni, népszerűbbé tenni a kultúrát a fiatalok számára is. Ezért is döntöttek úgy, hogy – Magyarországon elsőként – olyan városi sétát indítanak, amelynek állomásai között a résztvevők elektromos rollerrel közlekedhetnek, így a séta – amellett, hogy olyan élményt ad, amely sokak számára talán ismeretlen – az autómentes közlekedést is népszerűsíti.

Joó Julianna azt is elmondta, a program célja, hogy megmutassa a fiataloknak, a XIX. században művésznek lenni, a kulturális életben tevékeny részt vállalni rangos kiváltság, napjaink kifejezésével élve „menő dolog” volt.

A szecesszió hangulata testközelből

A sajtótájékoztatót praktikus okok miatt a Ráth György-villa kertjében tartották. A villa a Hírességek Budapestje sétának is része, ide be is léphetnek a résztvevők, elmerülhetnek az itt létrehozott szecessziós miliőben, és kicsit megismerkedhetnek az IMM alapító atyjának életével.

Az épület kívülről talán nem a legszembetűnőbb a villák sorában, azonban a kor jeles művészeinek munkáit őrzi: ablakai Róth Miksa műhelyében készültek, kovácsoltvas elemeit Jungfer Gyula készítette, bútorai pedig Faragó Ödön keze munkáját dicsérik.

Ráth György villáján a kor jeles iparművészei dolgoztak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Cselovszki Zoltántól megtudhattuk azt az érdekességet is, hogy sokáig úgy tudták, Ráth György – aki jelentős műgyűjtő volt, emellett pedig kereskedett is a gyűjteménye bizonyos darabjaival – egy Rembrand-kép eladásának árából vásárolta a napjainkban a Városligeti fasor 12. szám alatt található villát (melyre azért volt szüksége, mert gyűjteménye nem fért el korábbi otthonukban), ám az említett képről később kiderült, valójában nem Rembrandt munkája, hanem csupán a művész egyik tanítványának ügyes másolata.

Mint megtudtuk: Ráth György villájának belső lépcsőkorlátja Jungfer Gyula munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szecessziós stílusban berendezett étkező Ráth György villájában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Ráth György-villa egyik szobája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szecessziós ebédlő asztalán elhelyezett étkészlet napjaink egy kortárs művészének munkája. A kiállítás megalkotói ezzel a gesztussal szerették volna szimbolizálni, mennyire új, mennyire modern stílus volt a szecesszió a maga korában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Cselovszki azt is elmondta, a villa jelenleg az IMM A mi szecessziónk című állandó kiállításának ad otthont, ám a későbbiekben – fényképek és korabeli leírások segítségével – szeretnék teljesen rekonstruálni, hogy a belépő látogatóknak olyan érzése lehessen, mintha vendégségbe érkeztek volna Ráthékhoz.

Így éltek ők

Miután megnéztük a Ráth György-villa alsó szintjét, következett a sajtótájékoztató legizgalmasabb része, ugyanis mi magunk is – pontosabban a bátrabbak – rollerre pattantunk, és felfedeztük a séta néhány állomását.

A villa megtekintése után mi magunk is rollerre szálltunk (újságírónk piros ruhában) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mindenkinek ajánljuk, hogy amennyiben lehetősége adódik rá, merüljön el Budapest megismerésében ilyen rendhagyó, modern módon is, ugyanis egészen újfajta élményt ad a XXI. század találmányának segítségével suhanni egy olyan környezetben, amelyben az ember szinte várja, hogy a következő sarkon szembejöjjön vele mondjuk Jókai Mór.

Mint megtudtuk a szervezőktől: ezzel az élményszerű városi sétával a fiatalok körében szeretnék népszerűsíteni a magyar kultúrát (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A séta remek alkalom lehet azoknak is, akik esetleg régóta kacérkodnak az elektromos roller kipróbálásának gondolatával, ugyanis a séta során használt járművek biztonsági okokból 14 km/h-nál nem tudnak gyorsabban menni, így nyugodalmasabb ismerkedést tesznek lehetővé a járművel.

Rövidített sétánk első állomása napjainkban a Kínai Nagykövetségnek ad otthont. Az épületről sokáig a művészettörténészek sem tudták, hogy a XIX. században e falak között élte életét Budapest „vasembere”, Jungfer Gyula lakatosmester, akinek alkotásait számos helyen megcsodálhatjuk a fővárosban.

Sétánk első állomása ma a Kínai Nagykövetségnek (Városligeti fasor 22.) ad otthont, kevesen tudják róla, hogy a XIX. században itt élt Jungfer Gyula híres lakatosmester (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mesterről a séta során többek között megtudhatjuk, hogy templomi megrendeléseit minden alkalommal ingyen készítette el, hogy saját villájának kovácsoltvas elemeit is ő maga készítette, valamint azt, hogy műhelyében a korban csak a legjobbak tanulhattak, és még sok más érdekességet is.

Saját otthonának kovácsoltvas kerítését és kapuját Jungfer Gyula maga készítette, a díszes kapun jól látható a J. G. monogram (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ezután rollereinkkel az Andrássy utat átszelve elrobogtunk az Epreskerthez, amelyben napjainkban a Képzőművészeti Egyetem műtermei, műhelyei találhatók. A kert nevét arról kapta, hogy korábban egy selyemgyár működött benne, a kertbe pedig eperfákat ültettek, hogy legyen mivel táplálni a selyemhernyókat.

Az Epreskert (Bajza u. 41.) bejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A gyár bezárása után a terület parlagon állt, és csavargók laktanyájaként szolgált egészen addig, amíg Benczúr Gyula nem tette a művészeti mesterképzés helyszínévé. Műterme, melyet testvére Benczúr Béla épített, a mai napig áll a kertben.

Az Epreskert, Benczúr Gyula ebben a műteremben tartotta a foglalkozásokat, az épületet a testvére, Benczúr Béla tervezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szintén az Epreskertben áll Stróbl Alajos egykori műterme is. Joó Julianna elmondta, fontosnak tartja, hogy a XIX. század kultúráját vicces anekdoták segítségével is közelítsék a mai fiatalokhoz. Ennek jegyében megtudhatjuk például, hogy Stróbl Alajos a tökéletes bohém művész mintapéldája volt (szemben például a konzervatív értékeket követő Benczúrral).

Az Epreskertben napjainkban a Képzőművészeti Egyetem műtermei, műhelyei találhatók (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Háziállatként pávát, illetve oroszlánt tartott, amelyek nem egyszer a művész műtermének környékén sétálgattak a korabeli újságok nagy örömére, amelyek előszeretettel csámcsogtak ezen. Stróbl bohémságának következő lépcsője pedig az volt, hogy az oroszlán halála után annak bőrét ráadta egy kutyára, majd az oroszlánbőrbe bújtatott ebet polgárpukkasztás céljából sétáltatta az Andrássy úton és környékén.

Sokan nem tudják talán, hogy Jókai Mór írónak is volt villája az Andrássy út környékén, melyben első felesége – Laborfalvy Róza – halála után élt fogadott lányával, Jókai Rózával és annak férjével, Feszty Árpád festőművésszel. A villáról a séta során megtudhatjuk, hogy a korabeli lapok szerint a társasági élet egyik legnagyobb középpontja volt, vagyis aki számított valamit a kulturális életben, az megfordult itt legalább egy estélyen.

Ebben a villában (Bajza utca 21.) élt egykor Jókai Mór fogadott lányával és vejével (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A villa a legnagyobb művész-összejövetelek helyszíne is volt: az író 70. születésnapja például akkora esemény volt, hogy a háziak végül kénytelenek voltak Feszty műtermét is megnyitni, hogy elférjenek a vendégek a házban. Jókai Mór azután költözött ki a villából, hogy megismerkedett, illetve összeházasodott Nagy Bella színésznővel, aki 52 évvel volt fiatalabb az írónál.

A kapcsolatot Jókai lánya és veje nem nézte éppenséggel jó szemmel: előbb megmérgezni, majd lefizetni szerették volna a fiatal színésznőt, hogy az eltűnjön az életükből. Amikor ez Jókai tudomására jutott, ifjú feleségével a Dob utcába költözött.

Emléktábla a Jókai-villán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jókai villája után rövid ízelítő sétánk utolsó állomása, Kodály Zoltán háza felé vettük az irányt. Bár rövidebb utat is választhattunk volna, inkább körbegurultunk a Kodály köröndön, hogy tovább élvezhessük a kétkerekes nézelődés élményét. Kodály Zoltán háza napjainkban múzeumként működik, amelyben a zeneszerző életével ismerkedhetünk.

Kodály Zoltán háza a Kodály köröndön (Kodály körönd 1.) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kodály Zoltán háza napjainkban múzeumként működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Rolleres sétálók Kodály Zoltán háza előtt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Emléktábla a múzeum falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kedvcsináló sétánk végén kényelmesen visszagurultunk kiindulópontunkhoz, a Ráth György-villához, ahol igény szerint lehetőségünk volt bejárni az egész épületet, és megtekinteni az ott elhelyezett gyűjteményt.

A program végén elmondhatjuk: az Iparművészeti Múzeum új kultúrtörténeti sétája igazán rendhagyó módon és élményszerűen hozza közel hozzánk Budapestet, igényes, újszerű programlehetőséggel növelve a főváros megismerésének lehetőségeit. A programon való részvételt mindenkinek ajánljuk, aki szeretné kipróbálni, milyen érzés elektromos rollerrel szelni Budapest utcáit, és közben szívesen ismerkedne a XIX. században az Andrássy út környékén élő művészek világával, pezsgő életével.

Nyitókép: Saját otthonának kovácsoltvas kerítését és kapuját Jungfer Gyula maga készítette, a díszes kapun jól látható a J. G. monogram (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Andrássy út, Benczúr Gyula, Budapest, Epreskert, Feszty Árpád, Iparművészeti Múzeum, Jókai Mór, Képzőművészeti Egyetem, Kodály Zoltán, Múltidéző, Osváth Dorottya, PestBuda, pestbuda.hu, Ráth György-villa, roller, séta, Stróbl Alajos

¹⁸ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai

2024. április 6. 11:00

Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben

2024. március 15. 11:00

Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban

2024. március 8. 8:30

A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére?

2024. április 21. 15:00

Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

Felújítják Budán a Nagy Imre teret

2024. április 19. 18:00

A II. kerületi Nagy Imre tér átalakul: korszerűbb játszóteret, díszsétányt és nagyobb kutyafuttatót is kialakítanak. Az akadálymentes parkba új növényeket is ültetnek.

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál

2024. április 19. 17:00

Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁵ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷⁷ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁶ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁹ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹