Írta: Domonkos Csaba

2020. szeptember 10. 11:00

A Margit híd építésekor még nagy vitát váltott ki, vezessenek-e síneket át a hídon. A Rákóczi hídon is csak 20 évvel a híd átadása után indult meg a villamosközlekedés. A Galvani úti hídra pedig az első körben nem is terveztek villamosközlekedést. Ám napjainkban biztosnak tűnik, hogy még évtizedekig utazhatunk villamossal Pestről Budára.

Ma természetesnek tartjuk, hogy a legtöbb budapesti hidunkon közlekedik villamos, azonban ez nem volt mindig teljesen magától értetődő, több esetben vitát váltott ki, hogy sínekkel is összekössék-e a két városrészt. Az első olyan budapesti híd, amelyet kötött pályás közlekedést lehetett átvezetni, a Margit híd volt, hiszen annak építésekor Pestet és Budát már behálózták a lóvasúti vonalak.

A Margit híd 1894 körül. A kép szélén látszanak a vasúti sínek (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.049)

A Margit híd építésekor a magyar kormányzat eredetileg nem tervezte, hogy a hídon síneket vezessenek át. A kormány több alkalommal is tárgyalt a hídról, a lóvasút átvezetésének lehetősége 1872. július 19-i ülésükön volt terítéken. A pénzügyminiszter úgy tájékoztatta a kollégáit, ha nem vezetnek át lóvasutat, akkor a híd nemcsak hogy keskenyebb lehet, hanem kereken 270 000 forinttal olcsóbb is. 

A kormányzat a különbözetet a lóvasúttársaságokra kívánta áthárítani. A tárgyalások meg is kezdődtek, de nem zárultak le a Margit híd átadásáig, ezért a lóvasút csak 1879-től közlekedett a hídon, úgy, hogy a Pesti Közúti Vasút Társaság valóban hozzájárult a híd építésének költségeihez. A lóvasutat itt 1894-ben már villamosok váltották fel. 

A Ferenc József hídon 1898-tól jártak villamosok. Az 1926-os képen a villamos már felsővezetéken kapja az áramot (sokáig a villamosok alulról, a föld alá épített harmadik sínből kapták az energiát Budapesten), és természetesen a bal oldalon közlekedik (Fotó: Fortepan/Képszám: 32578)

A következő hidak építésekor már egyértelmű volt, hogy a villamossíneket átvezessék, a Ferenc József híd és az Erzsébet híd így is épült meg. A Ferenc József hídon már 1898-ban, azaz az átadás után szűk két évvel megindult a villamos. Ennél a hídnál az 1970-es, 1980-as években szinte tényként kezelték, hogy előbb-utóbb le kell venni a villamosokat, mert a szerkezet nem fogja bírni a nehéz járművek okozta terhelést.

Szerencsére azonban a Szabadság híd legutóbbi felújításkor sikerült annyira megfiatalítani, megerősíteni a szerkezetét Budapest egyik legszebb hídjának, hogy azon a villamosok még sok évtizedig nyugodtan közlekedhetnek. 

Az 1903-ban elkészült Erzsébet hídon 11 évet kellett arra várni, hogy villamosok haladjanak át rajta, annak ellenére, hogy a hídba eleve beépítették a villamosok vágányait. A fővárosban működő villamosvasúti cégek, a BKVT és a BVVV ugyanis nem tudtak megegyezni a fővárossal és az állammal abban, milyen feltételek mellett használják a hídon a villamos vágányokat. A vitát súlyosbította, hogy ekkor tervezték a Lánchíd átépítését, amely miatt azt két évre le kívánták zárni, ezért az Erzsébet hídon vezetendő villamosnak nagy szerepet szántak a kieső Lánchíd miatti pluszforgalom elvezetésében. Végül csak hosszas egyeztetések után indulhatott meg a villamos az Erzsébet hídon 1914-ben. 

Villamos halad át 1934-ben az Erzsébet hídon. A képen a gyalogosok egy irányba haladnak, nem véletlenül, ugyanis erre külön szabályzat volt (Fotó: Fortepan/Képszám: 47425) 

Mivel a hidakon az átkelésért vámot kellett fizetni, sokan a villamosokat használták fel arra, hogy a hídpénztől megszabaduljanak. A gyerekek sokszor a kalauznők jó szívére apelláltak, a felnőttek más módszert használtak. A bevált mód az volt, hogy felszálltak a pesti hídfőnél (mivel ugye csak Pestről Budára kellett fizetni) és amikor már a hídon volt a kocsi, valamelyik pesti állomásra, tehát a „rossz irányba” kértek jegyet a kalauztól. Mikor „megtudták”, hogy rossz kocsira szálltak, egyszerűen leszálltak a budai hídfőnél.

Tujázók az újjáépített Szabadság hídon 1946-ban. Ők nem a hídpénzt, hanem a villamosjegy árát kívánták megspórolni (Fotó: Fortepan/Képszám: 78834 )

1913-tól a régi Összekötő vasúti hidat nem használták, közvetlenül mellé új híd épült. A régit viszont sokáig nem bontották el, ezért felmerült az az ötlet, hogy villamost kellene rajta átvezetni. Erről a tervről azért tettek le, mert akkor még a híd annyira távol esett mindentől, hogy oda villamost nem lett volna értelme vezetni, másrészt a hídszerkezeten a villamos elég nagy zajjal tudott volna csak átkelni. 

A két világháború között az akkor épült Horthy Miklós hídon kiépült a villamospálya, és ugyanígy tervezték azt az Árpád hídon is. A II. világháború utáni újjáépítésnél mindenhol visszaépítették a villamost. Az újonnan épült Árpád hídon, amelyet 1950-es átadása után hat évig hivatalosan Sztálin hídnak hívtak, nemcsak, hogy a villamos járt át, de az Újpesti vasúti híd elkészültéig a vonatok is. 

Az Árpád hidat 1980 és 1984 között átépítették, az eredeti szerkezet szélső részeit lebontották, a megmaradt hídszerkezeten a villamost vezették át. A közúti forgalom számára két új híd épült szorosan a régi mellé. Az itteni villamosvonalat, a mai 1-est sokáig „gyorsvillamosnak” is nevezték, mert valóban az volt a terv, hogy itt egy a normál villamosoknál gyorsabb viszonylatot építsenek ki.

Az Erzsébet híd terheléspróbáján is fontos szerepe volt a villamosoknak (Fotó: Fortepan/Képszám: 59963)

Eredetileg az új Erzsébet hídon is járt villamos, a híd 1964-es átadásától egészen 1972-ig. Az itteni villamosok megszüntetésének két oka volt. Egyrészt, mivel eleve ideiglenesnek szánták a vonalat, amely csak a metró elkészültéig szállította volna az utasokat, ezért a híd szerkezetében nem alakították ki villamossínek részére megfelelő rögzítéseket, azokat közvetlenül az acélszerkezetre helyezék. És ugyanitt csak a modernebb, gumi rugózású kocsik közlekedhettek, a villamosok rezgései pár év után már mikroszkopikus repedéseket okoztak a szerkezetben. A metró elkészülte után el is bontották a villamosokat a hídról. 

A következő új hidakra, a Lágymányosi hídra, valamint az 1992-ben tervezett Galvani úti hídra eredetileg nem is terveztek villamost, csak buszjáratot. 

A Lágymányosi híd tervezett kialakítása egy 1988-as maketten. Villamosnak nyoma sincs (Fotó: Budapest, 1988. április) 

A Lágymányosi hídra, a mai Rákóczi hídra számos tervváltozat készült, de sokáig egyik sem tartalmazott villamospályát. Azt, hogy itt villamost vezessenek át, csak az 1990-es években vették be az elképzelésekbe, ezért a végleges tervek már ennek a figyelembevételével számoltak. Annak ellenére, hogy a hidat már 1995-ben úgy adták át, hogy azon a villamos helye, sőt a vágányok rögzítő elemei is elkészültek, az első villamos csak 20 évvel később, 2015-ben gördült át a hídon, sokáig az 1-es villamos végállomása a híd pesti hídfőjénél volt. 

A Galvani úti hídra már 1992-ben kiírt egy tervpályázatot a főváros, de itt még csak 2x3 sávos közúti közlekedésről volt szó, villamosról nem. Csak a legutóbbi tervpályázatba került be a tervezési feltételek közé a villamospálya átvezetése a hídon, amelynek a napokban meg is jelent a közbeszerzési kiírása. 

Ma tehát biztosnak látszik, hogy még évtizedekig utazhatunk villamossal Pestről Budára.

Nyitókép: Villamos halad át az Erzsébet hídon 1970-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 75625)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Az Erzsébet híd esetében milyen járműre gondolt a szerző, amikor "modern, gumirugózású járművekről beszél? Ilyen jármű az Erzsébet hídi villamosok idején nem létezett. A hídon FVV csuklós és UV közlekedett a legöbbet, ezek acélrugósak. A Ganz csuklós ami olajjal töltött gumi rugózású, de azokat 1968-tól szállította a Ganz.


Budapesten hidat csak villamoskozlekedessel szabad epiteni ha el akarjuk kerulni, hogy a Rakoczi utihoz hasonlo pofekelo buszkaravanok alakuljanak ki mashol is.
Az Erzsebet hidat is alkalmassa kell tenni ra hogy ujra villamosok jarhassanak rajta.


Nagyon helyes lenne, a villamos közlekedés visszaállítása az Erzsébet hídon és a Rákóczi úton. Olyan hídon, mint pl. a Lánchíd, ahol ez nem megoldható elektromos buszokra kéne cserélni a 105-ös és 16-os járatokat.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó