Keresés az archívumban

Egy ferencvárosi régiség nyomában – 200 éve épült az első templom a Bakáts téren A Bakáts téri templom Ybl Miklós korai remekművei közé tartozik, mely 1879 óta nem csupán a tér legfontosabb épülete, de Ferencváros egyik jelképe is. Évek óta csodálhatjuk megújított külsejét, a belső terek rekonstrukciója pedig belátható időn belül teljesen elkészül. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy a IX. kerület legismertebb terén már 1822 óta működött templom. 200 évvel ezelőtt úgy épült meg, hogy a megrendelő és a használók is tudták, csak addig szolgálja a környék katolikus lakosságát, amíg állandó templomra nem cserélik. Bár a „csere” nem ment minden nehézség nélkül, 1865-ig ez volt a „Franzstadt” katolikusainak hitéleti központja.
Az Országház csendes alapkőletétele A magyar Országház a világ egyik legszebb parlamenti épülete. A hatalmas házat, amelyet Steindl Imre tervezett, 1885-ben kezdték meg építeni, az alapkövet pedig közel két évvel később rakták le, valójában mindenféle ünneplés nélkül.
Amikor majdnem lebontották a Rókus Kórházat A pesti tanácsban 150 éve felmerült, hogy elbontanák a Rókus Kórházat. A tervet nem az egészségügy visszafejlesztése szülte, hanem épp annak fejlesztése. A városatyák új, modernebb kórházat szerettek volna, másutt.
Bobula János tervezte a 150 éves pesti középiskola épületét 150 évvel ezelőtt, 1872-ben kezdték meg az oktatást a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnáziumban, vagyis a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. Az intézmény első 15 évében még nem rendelkezett önálló épülettel, egyik bérleményből a másikba kerültek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston az 1880-as években bízta meg idősebb Bobula Jánost, hogy tervezze meg a ma is álló iskola épületét a Szentkirályi és a Trefort utca sarkán, aminek átadására 135 évvel ezelőtt, 1887-ben került sor.
Aki magyar királyi herceg volt – Százötven éve született Habsburg–Lotaringiai József Negyven évig, 1944-ig élt a budai Várban, Szent György téri palotájában, a magyar közéletben aktív szerepet játszott, az Országgyűlésben felsőházi tag volt, még az Akadémia is elnökké választotta. Habsburg–Lotaringiai József, aki József nádor unokája volt, 150 éve született. Emlékét beárnyékolja, hogy felesküdött a Károlyi-féle népköztársaságra, és a nyilasokkal is megfért. Földi maradványait 1992-ben hozták haza és a Budavári Palota kriptájában temették el.
Az MNB ingatlankezelőjéhez került a lebontott Burg Hotel telke A Szentháromság téri egykori Diplomataházat 2022 elején bontották le, a helyén egy új konferencia-központ fog épülni, amelynek a látványterveit már korábban bemutatták. A telek a közelmúltban az MNB ingatlankezelőjéhez került.
Haladjunk! – Ahogy a nőképzést a XIX. századi Pesten elképzelték Még a XIX. századi Pesten is gyakori vélekedés volt, hogy a nők taníttatása teljesen felesleges. A nem főúri családoknak fenntartott leányiskolákban leginkább szabás-varrást és háztartástant tanítottak. A szemléletbeli változást Veres Pálné indította el, amikor 155 éve tanácskozásra hívta a Tigris szállóba az irodalommal, művészetekkel foglakozó nőtársait. Az általuk alapított nőképző egylet tanintézetében nyelveket, irodalmat, számtant, gondolkodástant, történelmet, természettant, földrajzot, lélektant, esztétikát, művelődéstörténet, egészségtant, hittant is a tanultak a lányok a könyvvitel, a rajz és a gyorsírás mellett.
Várják a terveket a BME új, Goldmann téri épületére Kiírták a közbeszerzést a Műegyetem új épületének megtervezésére. A felhívásban külön kitételként szerepel, hogy a BME lebontott Goldmann György téri épületeinek helyén készülő Innovációs és Fejlesztési Központnak méltónak kell lennie a világörökség részét képező, már meglevő Duna-parti épületegyütteshez.
Egy elfeledett emlékmű a Szabadság téren – Az Ereklyés Országzászló üzenetei A Szabadság tér napjainkban is számos szobornak és emlékműnek ad otthont, és nem volt ez másként a XX. század első felében sem. A trianoni békediktátum után itt állították fel az elszakított országrészekre emlékeztető allegorikus szobrokat, majd pedig az Országzászlót. Ez utóbbi ötlete 1927 augusztusában – kilencvenöt évvel ezelőtt – fogalmazódott meg, amit már egy fél évvel később tett is követett.
Városszerte megcsodálhatjuk a 85 éve elhunyt Zala György szobrait A Hősök terén álló Millenniumi emlékmű központi szoborcsoportját Gábriel arkangyallal éppúgy Zala Györgynek köszönhetjük, mint a Kossuth tér eredeti Andrássy- és Tisza István-szobrát, vagy éppen Erzsébet királyné méltóságteljes ülő szobrát a mai Döbrentei téren. Zala korának egyik legfoglalkoztatottabb szobrásza volt, örökségének pedig építészeti vonatkozása van: pesti villáját ugyanis nem más tervezte meg, mint a szecesszió mestere, Lechner Ödön.
Ahol a Nyugat szerkesztőinek kedvenc kávéháza működött – A Krausz-palota még a Sugárútra épült A főváros legreprezentatívabb útvonalán, az Andrássy út 12. szám alatt áll az egykori Krausz-palota. Tervezője, Quittner Zsigmond – a Gresham-palota alkotója – mindössze 27 éves volt, amikor ezt a látványos bérházat tervezte a tehetős gyáros, Krausz Lajos megrendelésére. Az 1885-re megépült ház díszítésében olyan neves művészek vettek részt, mint Lotz Károly, Donáth Gyula, Róna József, akiknek munkáit többek között az Operaház, a Vigadó, a Nemzeti Bank épületén is láthatjuk. A földszinten működött később a Magyar Korona Kávéház, amely a Nyugat szerkesztőinek és szerzőinek is kedvenc helye volt.
Így élt az anyák megmentője – A korabeli Pest-Buda is megelevenedik a Semmelweis Ignácról készülő filmben Semmelweis Ignác szülészorvos, sebész és tanár a Tabánban született, abban a házban, amelyben ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum működik. Korszakalkotó tevékenységét, a gyermekágyi láz okának felderítését és megelőzésének kidolgozását sokáig nem ismerte el a tudományos szakma hazánkon kívül. Semmelweis jelentősége ma már vitathatatlan, a világhírű orvosok közé tartozik. Életéről most történelmi film készül, melyen megelevenedik a korabeli Pest-Buda is.
Fürdők a magasból – Ahogy a madarak látják A tomboló nyárban sokan hűsölnek Budapest nagy hírű fürdőiben, amelyek nemcsak gyógyhatásuk és ásványokban gazdag vizeik miatt vonzóak, de többségük turisztikai látványosság is, felbecsülhetetlen értéket képviselnek építészeti örökségünkön belül is. Kívülről és belülről sokan ismerik e remekműveket, de felülnézetből talán még kevesen látták. E különleges nézőpontból, légi fotókon a fürdők környezetét is megszemlélhetjük.
Újra nyitva az Iparművészeti Múzeum üvegcsarnoka – Az Esterházy család soha be nem mutatott műkincseit lehet megnézni Ideiglenesen megnyitotta kapuit a 2017 óta felújítás miatt zárva tartó Iparművészeti Múzeum. A Lechner Ödön által tervezett, a millenniumi ünnepségek zárásaként 1896-ban átadott épületnek az üvegcsarnoka és a földszinti galériája látogatható, ahol az Esterházy hercegi kincstár háborúban megsérült és soha ki nem állított műkincseiből láthatunk különleges válogatást.
Pest utolsó önálló éve – Csak 34 négyemeletes ház állt a városban az egyesítés előtt A Duna partján 150 évvel ezelőtt három kisváros állt. A települések közül a legnagyobb a bal parti Pest volt, amelyben már majdnem 5700 épület volt. Budapest még csak a tervekben és a jogszabályokban létezett, de Pest folyamatosan épült, fejlődött. A városegyesítés előtti utolsó önálló évben, 1872-ben 206 új lakóházat adtak át, de jól mutatja a korabeli életformát és közlekedési lehetőségeket, hogy ugyanebben az évben még 28 istálló is épült.
A társasági élet központja volt a Jókai–Feszty-villa, amelyet Petőfi-emlékházzá alakítottak át Jókai Mór és a Feszty házaspár Bajza utcai, epreskerti villájában a XIX. század végének leglátogatottabb művészeti szalonja működött. A velencei paloták mintájára épült házban szinte mindenki megfordult, aki a művészeti, kulturális vagy politikai életben akkortájt számított. Jókai halála után öt évvel, 1909-ben ebben az épületben nyílt meg a Petőfi-ház, amely első ízben tárta a közönség elé a Petőfi-relikviákat. Itt mutatták be először a híres nyomdagépet is, melyen a Nemzeti dalt és a 12 pontot nyomtatták.
A magyar régészet bölcsője – Múlt és jövő találkozása az óbudai Flórián téren Van egy tér Óbudán, amely a nevét a tűzoltók védőszentjének szobráról kapta. Persze előbb megvetették itt a lábukat a rómaiak is, akik nem gondolták, hogy egykori táboruk és fürdőjük romjait 2000 évvel később dózerrel és robbanóanyaggal próbálják meg eltüntetni egy szocialista mintavárosrész felépítésének kedvéért. Aztán jártak itt magyar királyok és királynék, törökök és Zichyek, a „Flórián-huszárok”. A nagy múltú városrészt napjainkban sajnos leginkább közlekedési csomópontként tartjuk számon.
Művészet az évszázados falak között – Az Egyetemi templom kevéssé ismert oldala Pest belvárosában immár 280 éve magasodnak az Egyetemi templom falai: a magyar barokk építészet egyik gyöngyszeme közel húszévnyi kivitelezés után, 1742-ben került tető alá. Ez azonban nem jelentette a befejezését, a belső tér ugyanis ekkor még teljesen dísztelen volt. Az meglepően későn, csak a XIX. század közepére kapta meg méltó arcát, amit a XX. század elején további részletekkel egészítettek ki – a ma ismert templom tehát ekkor alakult ki.
Egy IV. Béla által alapított monostor maradványait találhatták meg a régészek a Háros-szigetnél Az 1264-ben alapított premontrei monostor maradványait találhatták meg a búvárrégészek a Háros-sziget mentén. A monostor IV. Béla idejében épült, és a török korban pusztult el. Az épület feltételezett helyét korábban több régész is kereste. A most vizsgált omladékmezőben sok középkori eredetű faragott követ találtak, köztük kváderköveket, ablakkeretek töredékeit, de újabb kori leletek is előkerültek.
Kezdődik a volt Merlin Színház épületének felújítása Hamarosan kezdődik a Városháza udvarán álló volt belvárosi trafóháznak, az egykori Merlin Színház épületének a felújítása. A munkálatok jövő évi befejezését követően az épület kulturális és közösségi térként nyílik meg újra.
A pesti főútvonalak építésze – 110 éve halt meg Schmahl Henrik A Párisi Udvart és az Uránia Nemzeti Filmszínház épületét tervező Schmahl Henrik munkássága egy-két kivételtől eltekintve szinte teljes egészében Budapesthez kötődött. Az Ybl Miklós irodájából induló építész önállóvá válása után többféle stílusban tervezett, épületei főleg a város századforduló környékén kiépült legfontosabb útvonalait gazdagítják. Alkotásait megtaláljuk többek között az Andrássy úton, a Nagykörúton és a Rákóczi úton is.
A magyar ipar egyik legfontosabb üzeme volt a Láng Gépgyár – Lakóparkot építenek a helyére Az 1868-ban alapított Láng Gépgyár egyike volt a magyar ipar legfontosabb üzemeinek. Sikeressége abban is mérhető, hogy viszonylag rövid idő alatt a 8-10 fős műhelyből több száz alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat lett. Láng László a Váczi körúton, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton nyitotta meg műhelyét, majd 1873-ban költözött át a Váci úti telepére, ahol egészen a megszűnéséig működött. Az egykori gyár területén már csak négy, műemléki védelem alatt álló épület áll, amelyek köré hamarosan egy modern lakótelepet építenek.
Egy közutálatnak örvendő emlékmű a Várban – Ma 170 éve avatták fel a Hentzi-féle „szégyenoszlopot” Budapesten számos olyan emlékmű, épület állt a múltban és áll jelenleg is, amely az egykori megszállókra emlékeztet, a magyarok ellen bűnöket elkövetőket dicsőíti. A legnagyobb ezek közül a Citadella, amit az osztrák hadsereg emelt, kifejezetten abból a célból, hogy Pest és Buda lakosságát fenyegesse. A budai Várban pedig egy olyan ember emlékművét állították fel, aki indokolatlanul lőtte Pest városát és az ottani polgárokat 1849-ben. A Hentzi-emlékoszlopot éppen 170 éve, 1852. július 11-én avatta fel a magyar szabadságharcot leverő Ferenc József.
Híd a Marx tér felett – Ötven évvel ezelőtt így képzelték a Nyugati pályaudvar környezetének átépítését Pár hónapja zárult le a Nyugati pályaudvar környékének rendezésére kiírt tervpályázat. Az új elképzelésekben egy élhetőbb, zöldebb pályaudvari környezetet és Nyugati teret vázoltak fel, és már nem számoltak a teret átívelő közúti felüljáróval. Ötven évvel ezelőtt azonban még egészen máshogy képzelték a pályaudvar jövőjét. Az akkor meghirdetett tervpályázat eredményét a sajtóban 1972. július 8-án közölték.
Felújítják az ELTE jogi karának Kecskeméti utcai épületét – A telken egykor a Csekonics-palota állt Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának B épülete a Kecskeméti utca 10–12. szám alatt található, illetve hozzá csatlakozik a Magyar utca 31–33. szám alatti épületszárny is. A műemlék épületegyüttest most felújítják, korszerűsítik. A telken egykor egy híres épület állt, a dúsgazdag Csekonicsok fényűző palotája.
150 éve költözött Zuglóba a Bethesda Kórház – A XIV. kerület legrégebbi épülete A Bethesda Kórház történetének kezdete a terézvárosi Rózsa utca 5. szám alatti épülethez kötődik, ahol 1866-tól Bakody Tivadar főorvos irányításával folyt a gyógyító tevékenység. A Sugár út, a mai Andrássy út kiépítése miatt 1870-ben eladni kényszerültek a kórház 1868-tól használt Rózsa utca 8. szám alatti épületét. A Herminamezőn álló Bartl-villa megvásárlásával nyílt lehetőség egy nagyobb és korszerűbb kórház kialakítására. A Bethesda Kórház zuglói gyógyító szolgálata 150 éve, 1872 májusában kezdődött el.
Tragikus házomlások Budapesten Sajnos Budapesten az elmúlt 150 évben sokszor előfordult, hogy építkezés vagy bontás közben összeomlott egy ház, kidőlt egy fal, beszakadt a födém, vagy az állványzat összedőlése okozott tragikus balesetet. Ezekről a szerencsétlenségekről a korabeli lapok is rendre beszámoltak. Összeállításunkban a legkirívóbb esetekből és a kisebb szerencsétlenségekből közlünk válogatást.
Esküvő a Festetics-palotában – A főúri család házi kápolnájában volt a szertartás A VIII. kerületben, a Pollack Mihály tér 3. szám alatt álló Festetics-palota nemcsak azért különleges helyszín a fővárosban, mert a nagyvárossá válás útján az elsők között épült, hanem azért is, mert azon ritka épületek közé tartozik, amelyben a XIX. század második felében egy házi kápolnát is kialakítottak. S ez nemcsak a vallási áhítat céljait szolgálta, hanem esküvői szertartást is tartottak benne. Az egykori mágnásnegyedben található épületben kétszer is rendeztek esküvői lakomát.
Leomlott építészeti értékek – A Jókai utcai bérház A Jókai és az Aradi utcák sarkán álló bérház leomlott tetőszerkezete több embert megsebesített, és a parkoló autókban is jelentős anyagi kár keletkezett, hiszen közel húsz méter magasból zuhantak alá téglák, vakolatdarabok és egyéb építőanyagok. A sajnálatos baleset ráterelte a figyelmet magára az épületre is, amely a XIX. század végének igényes alkotása.
Elfalazott díszítőfestés került elő az Igazságügyi Palota megújuló épületében A Kossuth téren, az Országházzal szemben álló Igazságügyi Palotából 1949-ben kiköltöztették az igazságszolgáltatást, ezt követően az épületet két részre osztották, amelyek közé falat emeltek. Jelenleg folyamatban van az épület helyreállítása, s ennek során az elbontott falak alatt több helyen eredeti díszítőfestés került elő.
Franciás, olaszos, németes, magyaros – A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium és európai társai A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának varázslatos belső tereiben nagy szerepet kapott a magyar népművészet. Építésének idején – a XX. század legelején – ugyanis lángolt hazánkban a nemzeti érzés, amit az építészet nyelvén a nép ősi díszítőmotívumainak felelevenítésével fejeztek ki. Egy Pénzügyminisztérium minden országban fontos intézmény, de vajon máshol is tükröződik az adott nemzet lelkülete a falakon? Néhány európai példát bemutatva keressük a választ arra, hogy máshol is e koncepció alapján építették-e ezt az épülettípust.
Újjászületik az Országos Levéltár épülete – Kilátó lesz az új toronyban Hamarosan elkezdődik a Bécsi kapu téri Országos Levéltár épületének felújítása és bővítése, ismét megépítik annak ikonikus tornyát, ahol kilátó lesz. Az új épületszárnyban látogató- és oktatási központot is kialakítanak, valamint kert és terasz is kapcsolódik majd a levéltárhoz.
Aki budapesti kávéházakban írta meg életművét – 135 éve született Karinthy Frigyes A pesti utca népszerű alakja volt, akinek megállt a busz és a villamos, akit fesztelenül szólítottak meg a járókelők, és aki élvezte, hogy mindenki megismeri. Humoreszkjeiben, regényeiben, novelláiban, verseiben sűrűn megjelenik a város, amelyhez hozzátartozott, s amelynek lakóiról árnyalt, sokszor egészen karikírozott képet festett. Karinthy Frigyes kávéházakban élte az életét, a Hadik, a New York és a Centrál asztalainál írta meg hatalmas életművét.
XIII. századi falut találtak a régészek a Belvárosban, most folytatódik az ásatás Utoljára 25 évvel ezelőtt dolgoztak régészek a belvárosi Károlyi-palota udvarán, a Károlyi utca 16. száma alatt, a Petőfi Irodalmi Múzeum otthonának helyszínén. Akkor feltárták többek között egy XI–XII. századi temető 23 sírját, egy XIII. századi falu részletét és egy török ház kőből épült pincéjét és élelmiszertárolóját. Az ásatások most ismét folytatódnak.
Híres budapesti épületeket kereshetünk fel a Múzeumok éjszakáján Június 25-én, szombaton, a Múzeumok éjszakáján épületbejárások, tárlatvezetések, interaktív események, koncertek várják hajnalig az érdeklődőket országszerte több mint négyszáz intézményben. Nemrég megnyílt különleges fővárosi épületeket is bebarangolhatunk.
A Nemzeti Múzeum építésének kezdete – 185 éve volt az első kapavágás A Magyar Nemzeti Múzeum építése 185 évvel ezelőtt kezdődött. Az akkor még külvárosi telken, amelyet már 1813-ban megvásároltak a múzeum számára, korábban lucernát termesztettek. Az építkezésre az Országgyűlés óriási összeget, 500 000 forintot szavazott meg, az első kapavágásra 1837. június 22-én került sor.
Lángok martaléka – Hetvenöt évvel ezelőtt égett le a Szent István-bazilika kupolája Budapest legnagyobb templomának építése a méretéhez igazodóan nagyon sokáig tartott, kitöltötte a XIX. század második felét, és még a XX. századba is átnyúlt egy kicsit. 1905-ben fejezték be, de negyven évvel később már ismét felállványozhatták: a II. világháborús sérüléseit kellett helyrehozni. A renoválásból azonban még nagyobb baj lett, egy véletlen tűzeset folytán az egész kupola leégett.
Felújították az Andrássy úti Haggenmacher-palotát – Mutatjuk, milyen lett! Az Andrássy út 52. szám alatti Haggenmacher-palota visszanyerte eredeti szépségét, a műemlék épület felújítása a közelmúltban fejeződött be. A palota Schmahl Henrik tervei alapján épült 1883-ban neoreneszánsz stílusban.
Az első „modern Déli” 60 éve épült, de ma már nem láthatjuk A Déli pályaudvar 1861 óta szolgálja a vasúti forgalmat. Megnyitása óta a mostani már a harmadik állomásépülete. A legérdekesebb valószínűleg a második épület volt, amelyet 60 évvel ezelőtt, 1962-ben adtak át, és amely alig 13 évig állt eredeti formájában. Ez első „modern Déli”-re emlékezünk.
Megvan az építési engedély, kezdődhet a Károly körúti ház tornyainak helyreállítása A Károly körút és a Dohány utca találkozásánál álló házon az eredeti formájukban építik vissza a korábban lebontott, jellegzetes tetőelemeket és tornyokat, a tervezett átalakítás a napokban kapta meg az építési engedélyt, így hamarosan kezdődhet a kivitelezés.
A Vámháztól a Gerbeaud cukrászdáig – Egy legendás telek 240 éves története A mai Vörösmarty tér és József nádor tér között, a Gerbeaud cukrászda és környezete helyén egy nagyon értékes telek húzódott. 240 évvel ezelőtt ide épült fel a Harmincadhivatal (Vámház), melyet 70 év után ódivatúnak ítéltek meg és lebontottak. A területet ezután többen is szerették volna hasznosítani, gróf Széchenyi István a Nemzeti Kaszinót, Pest városa az új városházat emelte volna fel a helyszínen. A telket végül négy részre osztották a XIX. században. Az ide épült házak ma is állnak, értékes darabjai a belváros építészeti örökségének.
Tornyok és domborművek bősége – Így nézett ki a Károly körút jól ismert bérháza A pesti Belvárosban, a Károly körút és a Dohány utca találkozásánál álló hatalmas bérházon hamarosan átalakítási munkák kezdődnek: visszakapja a II. világháború után elbontott jellegzetes tornyait. Városképi szempontból kiemelten fontos épületről van szó, amelyen az érdekes tetőelemeken kívül nagy méretű domborművek is helyet kaptak. A ház hatalmas homlokzata a XX. század elejének igen színvonalas alkotása.
A pesti Nemzeti Színház volt a világ harmadik villanyvilágítással felszerelt színháza Az 1837-ben épült első Nemzeti Színház a mai Astoriánál, a Rákóczi út, Múzeum körút sarkán állt, a klasszicista épület homlokzatát 1875-ben teljesen átépítették, és egy hatalmas bérházat is emeltek mellé. Pár évvel ezután a pesti közönség olyasminek lehetett szemtanúja, ami akkor még keveseknek adatott meg: bevezették a villanyvilágítást. Ezzel a Nemzeti a világ harmadik színháza lett, amelynek színpadát, nézőterét és homlokzatát ily módon világították meg.
Ötven éven át építtették kolostorukat a klarissza apácák, ma az ELTE-nek ad otthont Alamizsnából, hitelekből közel ötven év alatt építtették fel a klarissza rend apácái zárdájukat a mai Szerb utca 21. – Királyi Pál utca 1–3. szám alatt a XVIII. században. A zárt sorú beépítésű, háromudvaros kolostor barokk magja egy középkori romtemplom falmaradványait őrzi. Az apácarend feloszlatása után többször átalakított épületegyüttesben működött papnevelde, kórház, börtön, majd a Pesti Királyi Főzálogház. Lebontása a XX. században kétszer is felmerült, de szerencsére megmaradt: ma az ELTE intézményeinek ad helyet a műemlék.
Végre megkezdődik a Károlyi-palota felújítása Évtizedek óta üresen áll a Pollack Mihály tér 10. szám alatti Károlyi-palota. A Nemzeti Múzeum mögött kiépült mágnásnegyed egyik ikonikus épületének számított, egyidőben az olasz nagykövetség működött benne, a rendszerváltás után pedig raktárnak használták Ybl Miklós híres alkotását. A kiemelten védett műemléket eredeti állapotának megfelelően állítják helyre.
Egy zseniális építész gazdag munkássága – A 175 éve született Hauszmann Alajosra emlékezünk Hauszmann Alajos neve az utóbbi években kezd ismét a köztudatba kerülni, a megbecsülés olyan szintjére, ami életműve alapján méltón kijár neki. A királyi palota bővítése és környezetének kialakítása volt munkásságának csúcspontja – ezért is nevezték el róla a napjainkban zajló épületrekonstrukciós programot –, de az építészi életmű sokkal változatosabb ennél és rendkívül gazdag. Születésének 175 éves évfordulója alkalmából megkíséreljük bemutatni Hauszmann Alajos fontosabb alkotásait, természetesen a budapestiekre összpontosítva.
Bővítik a szakrendelő épületét Rákosmentén A főváros XVII. kerületében, Rákosmentén található a Bajcsy Zsilinszky Kórház szakrendelője, amely most egy új épületszárnnyal bővül. Egyúttal a zöld felületeket is megújítják, a tetőn pedig napelemeket helyeznek el.
Kolegerszky, Wampetics, Gundel – A városligeti éttermek világa A Városliget már több mint kétszáz éve a pestiek kedvelt kirándulóhelye, ahol a sétálgatásban, csónakázásban megfáradt emberek előtt mindig nyitva állt néhány étterem kapuja is. A Liget aranykora a millennium idejére esett: az 1896-os ezredéves kiállításra közel hatmillió látogató érkezett, ennek megfelelően a vendéglátás is magasabb fokozatra kapcsolt.
Kiállítják a régi Szent János Kórház oszlopdarabjait a Széna téren A II. kerületi Széna téren a felújítás során megtalálták a régi Szent János Kórház oszlopának darabjait, falmaradványokat és a Nepomuki Szent János-szobor tartóoszlopának egy töredékét. Az emlékeket a felújított téren fogják kiállítani.
Apja árnyékában alkotott a ma 215 éve született Pollack Ágoston Pollack Ágoston, a klasszicista építészet kiemelkedő alkotójának, Pollack Mihálynak a fia számos köz- és magánépületet jegyzett Pesten és Budán. A legtöbbet mára lebontották, átépíttették, számos terve csak dokumentáció formájában maradt fenn. Pollack Ágoston együttműködött Ybl Miklóssal és édesapjával is, utóbbival együtt dolgozott például a Szent Rókus Kórház bővítésén. Pollack Ágoston tevékenysége és megítélése az apa remekművei árnyékában háttérbe szorult, noha tervei láttán elmondhatjuk, hogy korának jeles építészei közé tartozott.