Keresés az archívumban

Erőteljes díszítettség szecessziós elemekkel – A 100 éve elhunyt Schütz Rezső bérpalotái Idén 100 éve, 1925. június 29-én hunyt el Schütz Rezső, a korai szecessziós építészet egyik hazai képviselője, aki a dualizmus korában Budapest bérházainak sorát tervezte. Házai, noha legtöbbjük kissé megváltozott, ma is meghatározzák a főváros arculatát. Az egyik legismertebb munkája a Mátyás pincének otthont adó palota a Március 15. téren. Cikkünk Schütz Rezső életművét tekinti át.

Ismét megnyílt a Mária Magdolna-torony a budai Várban Újra megnyitotta kapuit a Mária Magdolna-torony az I. kerületi Kapisztrán téren, a budai Várban. A késő gótikus stílusban épült Magdolna-torony a Kapisztrán tér legrégibb épülete. A XV. század végén a Mária Magdolna-plébániatemplom háromhajós épületének a nyugati oldalán húzták fel az öt emelet magasságú tornyot.

Mi maradt és mi változott? – Bejártuk a megújuló Citadellát A jelenleg még zajló, várhatóan 2026 tavaszára befejeződő felújítás során a zárt erődből nyitott épületté válik a Citadella, amelybe minden oldalról be lehet majd menni, üveghídon kelhetünk át, de közben a háborúk nyomait is megnézhetjük a falakon. Az épület több mint 120 év múltán kap új, átfogó funkciót. Exkluzív séta keretében jártuk be a részben már elkészült épületet.

A Batthyány téri vásárcsarnok átépítése – Bevásárlóközpont lett az egykori piacból Ötven éve adták át az átépített Batthyány téri vásárcsarnokot, amelyben 80 millió forintból alakítottak ki bevásárlóközpontot. Az eredetileg fedett piacnak készült épületben a budapestiek légkondicionált, szupermarket jellegű áruházzal és kétszintes, mozgólépcsővel összekapcsolt vásárlótérrel találkozhattak. A csarnokot 1975. július 10-én nyitották meg.

Új játszótér épült Angyalföldön A XIII. kerületben átadták a Dévényi utca és a Kisgömb utca sarkán található új játszóteret. A 600 négyzetméteres terület korábban építési telek volt. A játszótér egyharmadán zöldfelületet alakítottak ki, 15 fát ültettek.

Felújítják a Nemzeti Tornacsarnok épületét A Kallina Mór által tervezett Szentkirályi utcai egykori Nemzeti Tornacsarnokot, amely jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik, hamarosan felújítják. Az eredetileg 1870-ben átadott épület homlokzatát megőrzik és helyreállítják, belül előadókat, szemináriumi termeket, irodákat és tornatermet alakítanak ki, és egy új, földszintes épület is készül.

Pozsonyból Pestre – Országház-tervek a reformkorban Az 1825-ben Pozsonyba egybehívott országgyűlés a reformkornak és Magyarország polgári átalakulásának a nyitányát jelentette. Az ezt követő reformkori országgyűléseken merült fel, hogy az országgyűlést Pozsonyból Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. Többféle elgondolás látott napvilágot, amelyek végül nem valósultak meg. Az országgyűlés Pesten tartását viszont 1848 áprilisában törvény mondta ki, és júliusban ott is nyílt meg.

A Citadella szerepe a második világháborúban Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851–54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt a harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.

Reprezentatív főbejáratot terveznek az Újbudai Polgármesteri Hivatal Bocskai úti épületére Az 1942-ben épült, jelenleg az Újbudai Polgármesteri Hivatalnak helyet adó épület homlokzata teljesen megújul. Lezárult az ötletpályázat, melynek célja a főbejárat melletti homlokzatrészre, az egykori dombormű helyére illeszkedő alkotás megtervezése volt. Három pályaművet is díjazott a zsűri.

Finom eleganciáról tanúskodó épületek – 150 éve született Mellinger Artúr Budapest városképét nemcsak a sokak által ismert építészek formálták, hanem olyanok is, akiknek neve feledésbe merült. Közéjük tartozik Mellinger Artúr, aki számos lakóépületet tervezett a XX. század első évtizedeiben. Munkái között találjuk a róla elnevezett Mellinger-házat a Ráday utcában, a közelmúltban megújult Radnóti Színházat is befogadó épületet a Nagymező utcában, több lakóházat a Dohány utcában és Budán is. Az építész születésének 150. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy felidézzük életművének meghatározó alkotásait.

Márai Sándor nyomában a Múzeumok éjszakáján A XX. századi magyar és világirodalom kiemelkedő alkotója, a polgári eszmény következetes képviselője, a műveltség, a tudás elhivatott közvetítője volt Márai Sándor. Értékrendje sokak számára ma is erkölcsi útmutatóként szolgál. A szombati Múzeumok éjszakáján végigjárhatjuk azokat az I. kerületi helyszíneket, ahol Krisztinaváros neves írója is élte a mindennapjait.

Zsigmondtól Hauszmannig: a művészet évszázadai a Budavári Palotában A gótikus szoborlelet, Mátyás király carrarai márvány szökőkútjai és a századelős hauszmanni palota fényűző szépsége egyaránt azt mutatja, hogy több évszázados története során a Budavári Palota többször vált a művészet fellegvárává, ahol európai hírű mesterek alkotásai találtak otthonra.

Ki volt Marco Casagrande, aki Szabadság-oszlopot tervezett 1848 hőseinek a Szent György térre? Az egri és az esztergomi bazilikán ma is láthatjuk a szobrait, ahogyan számos vidéki kastélyon is. Itáliában született, de magyar lányt vett feleségül, és közben majd 20 éven át élt és dolgozott hazánkban az olasz szobrász, Marco Casagrande. Tervezett szobrot Mátyás királyról, Szent Istvánról és az 1848-as forradalomról is. Utóbbi alkotása a Nemzeti Hauszmann Program keretében 177 év után valósul meg a Szent György téren.

A nemzet építői – A Szabadelvű Párt megalakulásának története Budapesten A magyar nemzet s benne Budapest történetének a legprosperálóbb korszaka volt a gazdaság, a kultúra és a demográfia területén az az 1875-től 1905-ig tartó időszak, amely az országot harminc évig eredményesen építő Szabadelvű Párt 150 évvel ezelőtti megalakulásával kezdődött. Az új szervezet a haza bölcsének, a nemzet prókátorának, Deák Ferencnek a támogatásával jött létre, és ugyanabban a belvárosi Lloyd-palotában volt a székhelye, mint korábban a Deák Pártnak.

Elköltözik a Városligetből a Mezőgazdasági Múzeum Gödöllőre költözik a Városligetből a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, az intézménynek jelenleg helyet adó Vajdahunyad vára pedig új funkciót kap a jövőben. Magyarország történetét bemutató kiállítás nyílik majd az épületben, és konferencia-központot is kialakítanak benne.

Egy csendes építész – 150 éve született Rainer Károly Bár Rainer Károly nem tartozik a legismertebb hazai építészek közé, munkái mégis meghatározó elemei Budapest városképének. Nevéhez fűződik többek között az egykori Hazai Bank Rt. két épülete az V. kerületben, a Keleti Károly utcai Majláth-bérházcsoport, a József Attila utcai Mocsonyi-ház, valamint több lakóépület. Születésének 150. évfordulója kapcsán felelevenítjük építészeti örökségét.

130 évvel ezelőtt látott napvilágot a Pénzügyminisztérium új palotájának első terve Jóformán alig ismert, hogy a Pénzügyminisztérium palotájához nem Fellner Sándor készítette az első terveket, hanem őt hat évvel megelőzve, 1895-ben ifj. Bobula János. S nem is azon a helyen épült volna a Várban, ahol ma áll, hanem a mai Hess András tér Pestre néző oldalán. Az épületről mindössze egy homlokzati rajz ismert, ami 130 évvel ezelőtt az Építészeti Szemle május 31-i számában jelent meg.

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

A fogaskerekű meghosszabbítása A fogaskerekű ma valójában a 60-as villamos. Története 1874-ig nyúlik vissza, amelyben fontos esemény volt az 1890-es esztendő, mert ez év májusában nyílt meg a Svábhegy-Széchenyi hegyi szakasz.

Felújították a Fiumei úti sírkert ravatalozóját A Nemzeti Örökség Intézete felújíttatta a Fiumei úti sírkert ravatalozójának lépcsőjét és homlokzatát. A 145 éves épületet Máltás Hugó tervezte.

Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

Számos ház és közösségi kert nyitja meg a kapuit májusban A Nádor utcai CEU Campus, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Piarista Gimnázium, a Róth Miksa Emlékház, az ELTE Trefort kert és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is csatlakozik az idei Budapest100 programsorozathoz. Kinyitja kapuit a budai Vár több műemlék lakóháza és sok más épület Budapest tizennégy kerületében, de az építészeti örökség mellett idén a város néhány különleges kertje is megismerhető.

Az egész főváros gyászba borult – Munkácsy Mihály búcsúztatása 125 évvel ezelőtt Gyászolók hatalmas tömege búcsúztatta és kísérte utolsó útjára 125 éve, 1900. május 9-én az egy héttel korábban elhunyt festőfejedelmet, Munkácsy Mihályt. A művész népszerűségét és kultuszát mutatta, hogy temetése a résztvevők számát és a nemzet gyászát tekintve csak Kossuth Lajoséhoz hasonlítható.

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.

Hamarosan megnyílik a Jókai-kert a Sváb-hegyen Megújult a Sváb-hegyen fekvő Jókai-kert és benne a műemléki védettségű Steindl-villa. Az új látogatóközpont kiállítással, rendezvénytérrel és vendégfogadó épületrésszel várja majd a látogatókat május 10-től.

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

Újraalkotják az Agrárminisztérium homlokzatának elpusztult szobordíszeit A Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének felújítása során a neoreneszánsz homlokzatot eredeti szépségében állítják helyre. Ennek részeként elkészülnek a főhomlokzat és a sarokrizalitok első emeleti ablakai felett a timpanonokon pihenő, félig könyöklő szoboralakok, összesen 17 pár.

Helyére került az Igazságügyi Palota Közvádló-szobra Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főpárkányán elhelyezték az újraalkotott Közvádló című kőszobrot, amely az eredeti, Donáth Gyula által készített alkotás rekonstrukciója.

Visszakerül a Honvéd Főparancsnokságra a Szent Korona és Magyarország címere Már készül a budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság egyik ékessége, a főhomlokzatot díszítő timpanon-szoborcsoport, amely még idén a helyére kerül. A közel négy méter magas, tizennégy méter széles műalkotás középpontjában Magyarország díszkeretbe foglalt középcímere található a Szent Koronával, amelyet balról és jobbról egy-egy angyal tart. Az allegorikus jelenet a magyar államiságot, a honvédelmet és a nemzeti dicsőséget szimbolizálja.

Újjáépítik a Fehérvári kaput a budai Várban A történelmi környezethez illeszkedően, a XIX. század végi állapotokat idézve születik újjá a budai Várba vezető Fehérvári kapu, amelyen át az Attila út és a Dózsa György tér felől érkezők léphetnek be az egykori középkori magyar főváros várfalakkal körülvett területére. A jelenlegi átjárót elbontják, helyére középen kocsiáthajtóval, két oldalán gyalogos átjáróval rendelkező valódi várkapu épül.

Kiemelik és bemutatják az aquincumi katonaváros Mithras-szentélyét Óbudán megkezdődött az egykori aquincumi katonaváros 2023-ban megtalált Mithras-szentélyének kiemelése. A mintegy 1800 éves római kori régészeti emléket egy óbudai építkezés helyszínén, több méterrel a jelenlegi járószint alatt találták meg. A romfalakat több darabban, daruval emelik ki, az építkezés befejezése után pedig egy védőépületben mutatják majd be a nagyközönségnek.

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

Építési engedélyt kapott a Magyar Építészeti Múzeum Megkapták az építési engedélyt a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervei. Az intézmény a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán lévő telekegyüttesen, a Walter Rózsi-villa szomszédságában épül fel. Egy új főépület valósul meg karakteres tetőszerkezettel, valamint megújul a két századfordulós műemléki villa és a két zárt sorú irodaház. Egy nyitott városi közparkot is kialakítanak.

Eddig nem látott felvétel került elő a Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti felrobbantásáról Budapest ikonikus épületét, a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházat 60 éve a metró építésére hivatkozva rombolták le, amelyet most segítenek felidézni az NFI Filmarchívumban feldolgozott filmfelvételek. A húszperces dokumentumfilm végigkíséri az épület történetét a Nemzeti Színház 1908-as beköltözésétől az 1965-ös bontásig, részletesen bemutatva benne a most előkerült felvételeket is. A videóban az 1956-os forradalomról is láthatunk egy jelenetet.

Március 15-e a Magyar Nemzeti Levéltárban A nemzeti ünnep alkalmából családi nappal várják a látogatókat a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületben. A rendezvényen kiemelt figyelmet kap Jókai Mór pályafutása, születésének 200. évfordulója tiszteletére.

Munkácsy Mihály utcák Budapesten Munkácsy Mihály halálának 125. évfordulója évében felvetődik a kérdés, hogy a fővárosban mely közterületek és intézmények viselik a neves magyar festőművész nevét. Cikkünkben ezeket a fővárosi közterületeket, illetve a festő nevét viselő egykori és mai intézményeket mutatjuk be.

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

Átadták a Palota parkot Rákospalotán Elkészült Rákospalota új parkja. A környezetbarát módon fenntartható park központi eleme egy szökőkút, sok fát és évelő növényt ültettek, egy zöld tetős pavilont is kialakítottak.

Elkészült a Honvéd Főparancsnokság kupolája Már látható a Honvéd Főparancsnokság újjáépülő palotájának 15 méter magas kupolája. A tetődísz különlegessége, hogy a tartóívek közötti felületek átlós mintázatú üvegfedést kaptak, így a látogatók a kupola belsejében kialakított kilátóból megtekinthetik a szép panorámát.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja a Terror Háza Múzeumban Február 18. és 28. között rendhagyó tárlatvezetésekkel, történelemórákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, emlékünnepséggel, gyertyagyújtással és ingyenes nyitvatartással emlékezik a Terror Háza Múzeum a kommunista diktatúrák áldozataira. A Csengery utcában, az épület mellett megtekinthető az „Elfejtettük volna?” című tablókiállítás, amely a kommunizmus pusztítását mutatja be.

Idén kezdődik a Hunyadi téri vásárcsarnok belső felújítása Idén nyáron indul a Czigler Győző által tervezett Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek a felújítása, ennek érdekében a napokban megkezdődött az ideiglenes árusítóhelyek kialakítása. A két évig tartó munkálatok során helyreállítják a műemlék épület eredeti térszerkezetet, az oldalhajókban galéria épül, a Szófia utcai oldalon pedig kinyitják a teret az utca felé, ahol teraszokat alakítanak ki.

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

Épülettörténeti kiállítás nyílt a 100 éves Lipták-villában A centenáriumát ünneplő zuglói Lipták-villa jelenleg a kultúra szolgálatában áll, de korábban leánynevelő intézet, úttörőház és diákotthon is működött a falai között. Az épület történetéről, tervezőjéről, a villához kötődő művészekről és az itt forgatott filmekről is szól a március közepéig megtekinthető tárlat.

Már a homlokzati díszeket helyezik fel a József főhercegi palotára Az újjáépítés alatt álló József főhercegi palota Szent György téri épületén jelenleg a homlokzati elemek felhelyezése történik. A lábazatra faragott mészkő került, a homlokzaton már láthatóak a díszítőelemek, a maszkkal és szalagdísszel mintázott ablakparapetek, a szárnyas oroszlánok, sasok és sarokcsúcsdíszek, valamint az ívsoros párkányok is.

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

A pesti mágnásnegyed Janus-arcai A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.

Megkezdődött a Citadella növényzetének telepítése A Citadella helyreállítása a végéhez közeledik, amit az is jelez, hogy megkezdődött a növényzet telepítése. Az erőd belső udvarából egy hatezer négyzetméteres parkot alakítanak ki, ahová ötvenkilenc díszfát és díszcserjét ültetnek.