2019. február 9. 10:06

A pestszentlőrinci Zila Kávézó 2003 januárjában nyitotta meg kapuit. Kevesen tudják, hogy a neves kávézó díszes, felújított épülete éppen akkor volt száz éves. 1903-ban Szemere Miklós alapított itt lövöldét, a második világháború után pedig strandfürdő öltözőjének használták Pestszentlőrinc egyik legszebb épületét. Ismerkedjünk meg a történetével!

 

Gróf Szemere Miklós diplomata és politikus 1902 őszén megvásárolta a pusztaszentlőrinci Cséry Lajos birtokát. Pusztaszentlőrinc (1910 óta Pestszentlőrinc) akkor még Kispest részeként Budapesttel határos község volt. Szemere Miklós hamar világossá tette, hogy a korábban már országgyűlési képviselőként is hangoztatott elveit igyekszik a gyakorlatban is megvalósítani: fő célja az egyetemi ifjúság hazafias nevelése volt. Ennek érdekében az új birtokon egy modern, európai szintű, sport és katonai célú lövöldét építtetett.

Korabeli fénykép az 1903-ban megnyílt Szemere lövöldéről (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)

Az új lövölde kevesebb, mint két hónap alatt épült meg, 150 munkás közreműködésével. A Magyar Szalon című lap korabeli száma így mutatta be az új épületet: ”A mutatós külsejű lövőház Szemere Miklós saját tervei szerint svájczi minta szerint épült. Az utczai homlokzata igen ízlésesen, lövészeti és vadászjelvényekkel van díszítve; középen pompázik a Szemere-család jelmondata: Caput Gloriae Virtus. A lövőház felőli homlokzaton a Szemere-család czímere díszeleg. Maga a lövőház az utczai bejárat felől egy méter magas kőemelvényen áll, melynek pompás délszaki növények által díszített terraszára lépcsőn jutunk föl, ahol pár száz ember fér meg.

A terraszról a nagy csarnokba érünk, mely valamivel alacsonyabb a Vigadó kisterménél. Baloldalt van a czéllövő irodája, a fegyverszoba, a felügyelő lakása és a hidegkonyha, a jobboldalon a vízvezetékkel ellátott mosdószobák és más kényelmi helyek. A nagyteremből jutunk a czéllövő helyre, mely a belső homlokzat alatt van és óvatosságból korláttal elzárva a közlekedéstől. A czéltáblák 270 méter távolságra vannak fölállítva és mögöttük épült fel a hatalmas földvár… Maga a lövőház berendezése oly tökéletes, hogy nemcsak hazánkban páratlan, de Svájcz vagy Angolország bármely sportegyesülete megirigyelheti tőlünk.”

Gróf Szemere Miklós, a lövölde alapítója díszruhában (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)

A lövölde megnyitó ünnepségét 1903. május 5-én tartották meg. A nagyszámú és előkelő vendégek közt mások mellett megjelent József Ágost főherceg, Auguszta királyi hercegnő, Széll Kálmán miniszterelnök és Wlassics Gyula kultuszminiszter is. Szemere a lövőház emlékkönyvének első lapjára ezt írta: „Építtettem a magyar ifjúságnak, hogy tanulja megvédeni hazáját.”  Ezt fejezte ki a lövőház latinul már idézett jelmondata is: „legfőbb dicsőség a vitézség”.

Már 1903 májusában megindultak a nemzetközi lőversenyek, pár évvel később a militáris szellem jegyében „katonai rendszerű lövöldeként” üzemelt a létesítmény. Az 1910-ben önálló nagyközséggé váló Pestszentlőrincnek komoly rangot biztosított az itt folyó sportélet. Erre jó példa, hogy az 1912-es stockholmi olimpián aranyérmes Prokopp Sándor sportlövő Szemere lövöldéjében végezte a felkészülését.

1913-ban Krúdy Gyulát látták vendégül egy lőverseny alkalmával, aki A kékszalag hőse című regényében mutatta be a lövöldét. Az első világháború alatt hadicélokat szolgált a létesítmény és itt búcsúztatták a frontra induló helyi katonákat.

Prokopp Sándor sportlövő olimpiai bajnok a Szemere lövöldében készült az olimpiára (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)

Szemere Miklós 1919-ben bekövetkezett halála után unokaöccse, István lett az 1200 holdas Szemere-birtok tulajdonosa. A gróf emlékét a mai napig őrzi a korábbi birtoka területén kialakult Szemeretelep és Miklóstelep, amelyek ma a főváros 18. kerületének részei. 1928-ban lakossági követelésre betiltották a lőtér működését, s ezt követően került a község tulajdonába az épület és a hozzá tartozó terület. Az 1930-as években a lövőház nagygyűlések, kiállítások és más jelentős társadalmi összejövetelek helyszíne volt.

A második világháború után az időközben városi rangot kapott (1950 után pedig Budapest részévé váló) Pestszentlőrinc vezetése határozatot fogadott el egy strand létesítéséről, „a Szemere-lövölde felhasználásának figyelembe vételével.” Így lett a korábbi lövölde épületéből több mint 40 éven keresztül az 1949-re megépülő Május 1. strand öltözője. A kommunizmus évtizedei alatt az öltözőn kívül söröző és biliárdterem működött itt. Az épületen az alapvető karbantartási munkálatokat sem hajtották végre, ezért az 1990-es évek elejére egyre lepusztultabb állapotba került és a strand bezárása után évekig elhagyatottan várta a sorsát.

1949-től kezdve az egykori lövölde helyén több évtizeden keresztül a Május 1. strandfürdő öltözője működött (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)

Az épületet végül Zila László cukrászmester újíttatta fel, éppen az átadás centenáriumi évfordulójára. Zila 1984-ben nyitotta meg a strandterület sarkán a Krisztina Cukrászdát, amely gyorsan népszerűvé vált. 1998-ban előbb a bérelt cukrászda, majd pedig a strandöltöző és az azt körülvevő zöld terület is a tulajdonába került. Zila fontosnak tartotta a múlt értékeinek megőrzését és az ahhoz méltó új funkció kialakítását, ezért elhatározta egy új, minőségi kávézó és cukrászda kialakítását.

Legfőbb dicsőség a vitézség - hirdeti a visszakerült jelmondat a Zila cukrászda bejárata felett (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)

Ennek jegyében a század eleji favázas épületet teljesen felújították, tetőszerkezetét kicserélték, csakúgy, mint az elkorhadt falgerendákat. Megmaradt a vakolat nélküli téglafal. A tetőszerkezet bontása közben két gerenda közt egy papírcetlin érdekes írást találtak: „Martonvásári Blaskó József kőműves segéd itt dolgozott. 1903. III. hó 10., nagypéntek.”  Belül a századelő békebeli hangulatát idéző bútorokkal rendezték be a cukrászdát, és egy galériát is létrehoztak. A falakon a hajdani lövölde életét és főúri vendégeit bemutató régi fényképek láthatók, magyarázó táblákkal ellátva. Az épület bejárata fölé visszakerült a korábban festék alatt rejtőző Szemere-jelmondat.

A Zila Kávéház 2019 februárjában az Üllői út felől (A szerző felvétele)

Az új cukrászda 2003 januárjában nyílt meg, azóta Pestszentlőrinc büszkélkedhet egy olyan patinás kávéházzal, amelynek gyönyörű épülete egyaránt megmutatja a múlt és a jelen értékeit.

Nyitókép: A lövölde jelentős társadalmi összejövetelek helyszíne is volt (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)

vissza a teljes nézetre