2019. július 27. 08:30

Ahhoz, hogy egy városi fa idős kort tudjon megélni, s így terebélyes, szép, vastag törzsű példánnyá váljon, szükség van jó és elegendő földre, megfelelő vízellátottságra, napfényre és elviselhetően jó levegőre. Meg nyugalomra. Arra, hogy a fát békén hagyja a város folyton változó történelme: ne vágják ki útszélesítés vagy más miatt, ne robogjon rajta át tank, ne találja el lőszer és bomba, ne vágják ki tűzifának a fagyhalál ellen a polgárok, vagy ne legyen csak úgy, az újítás mámorában útban. Arra, hogy legyen becsülete.

A város fáiról és zöldterületeiről szóló sorozatunkban már több olyan helyszínt – tereket, sétányokat, parkokat és fasorokat – megmutattunk, amelyek nagyon változatos módon alakultak ki és át az elmúlt évtizedek, évszázadok során, és amelyekben már csak egy-egy „túlélő” matuzsálem őrzi a hajdan volt zöld szigetek nyomát. 

A változatlanság varázsa

A ferencvárosi Bakáts tér azonban, első hallásra talán meglepő módon, a nyugalom és az állandóság szigete. Itt, némi túlzással állíthatjuk, hogy nagyjából százhúsz éve változatlan a helyzet, mind az épített környezet, mind a parkosítás vonatkozásában. És e változatlanság meglátszik a fákon is: terebélyes platánok nőnek rajta, kiterjesztve lombjukat a kis tér fölé. 

Platánok alatt: újjászülető ferencvárosi tér (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Nem csak platánok, de idősebb akácok is vannak itt, az 1879-re felépült templom falánál (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Tökéletes város(rész)i főtér, ami kibontakozik a szemünk előtt, ha körbejártatjuk rajta a tekintetünket. Van itt minden, aminek lennie kell: Polgármesteri Hivatal (kormányablakkal), iskola, kórház, templom és plébánia, no meg emlékművek, emléktáblák, padok és fák. Valójában valahogy mégsem érzékelni itt, hogy központi helyként működne, kevesen időznek el rajta, nincs olyan étterme, vendéglője sem, amely megállásra invitálna. Inkább csak a fesztiválok idején válik valóban központi térséggé.  

De hogyan is alakult ki ez a tér? Ferencvárosnak ez a nagykörúton belüli része már az 1800-as évek elején is viszonylag sűrűn lakott, de elég szegényes megjelenésű volt – épp ezért az 1838-as árvíz talán ezt a városrészt érintette Pesten a legsúlyosabban. A szinte mindent „leradírozó” jeges ár azonban lehetőséget teremtett az újjáépítésre, alakításra is. 

Maga a Bakáts tér egy Fellner János nevű bognármester 1795-ös végrendelete nyomán keletkezett: az akkori Soroksári út (nagyjából a mai Ráday utca) melletti telkét a városra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy azon templomot és plébániát emeljenek. A templom végül csak 1822-ben épült fel a tér délnyugati részén, az árvízben aztán eléggé meg is rongálódott, de mégis használták még utána is, évtizedekig, holott Ferencváros hamar kinőtte már.

A Bakáts tér az 1880-as években: temploma már a fővároshoz méltó, a házak körben javarészt még földszintesek, a fák is csemetekorúak    (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

 A  kis templomot körülvevő teret az 1820-as évektől Kirchen Platznak nevezték, ezt lefordítva 1848-tól Egyház majd 1850-től Templom térnek, majd 1872-től Nádor térnek. Mai nevét 1874-ben kapta, névadója Mátyás király tanácsadója, Bakócz Tamás esztergomi érsek.

A Bakáts vagy Bakács az ő egyik, azóta már meghaladott névváltozata volt, de, a tér állandóságának bizonyságaként, azóta se korrigálták Bakóczra (és ez így van jól). Elkerülte minden politikai indíttatású névváltoztatás is az elmúlt közel 150 éveben: ez is figyelemre méltó.

Templom, fák, történelem

A XIX. század második felében felgyorsuló lakosságnövekedés elkerülhetetlenné tette egy új templom építését: így született meg 1865 és 1879 közt (kissé nehézkesen) Ybl Miklós tervei nyomán az Assisi Szent Ferenc-templom. Az, hogy ez az épület milyen szép, minden részletében mennyire harmonikus, magas színvonalon megalkotott, csak mostanában derül ki újra, az elmúlt hónapokban lezajlott felújítások nyomán.

Ybl neoromán stílusú templomot tervezett, homlokzata igen részletgazdag, tégla borítása mégis egyfajta puritánságot és évszázados történelmi levegőt áraszt. Bélletes, díszes kapuzata több évtized után most bukkant ki a fa állványzat takarásából. 

Klösz György is megörökítette a teret a XIX. század utolsó éveiben (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

 

Így néz ki most: az épület újra régi fényében tündököl, jobbra tőle a platán gyönyörű óriássá terebélyesedett (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A tér északi oldalán egy 117 méter hosszú, egységes homlokzatú épület áll: valójában ez három épület. A tér százados változatlanságának újabb bizonyítéka. A Ráday utca felőli sarkon a Polgármesteri Hivatal – a ház falán felirat hirdeti büszkén, hogy ez az egyetlen olyan középület Budapesten, amely eredetileg is kerületi elöljáróság céljaira épült és azóta (1884 óta) is folyamatosan ugyanabban az épületben látja el hivatali feladatait.

Középen a plébánia áll (melynek még belső terei sem változtak az elmúlt 133 évben), mellette pedig a Bakáts Téri Ének-zenei Általános Iskola. Utóbbi épülete már az 1850-es évektől itt állt a tér sarkán, 1884-ben csak ezt bővítették, illetve a homlokzatokat egységesítették.  

A templom és az említett északi épület-együttes felépülte után történhetett meg a tér fásítása is. Az 1880-as években készült képeken kis csemetéket, Klösz György 1896 táján készült képén már szépen növekvő fácskákat látunk – egy részük, főleg a tér Ráday utcához közelebbi felén ma is megvan. Különösen csodálatra méltó a déli oldalon, a 4-es számú ház vonalában növő példány: a nagyjából 120 éves platán mára valódi óriássá terebélyesedett.

Bakáts tér, 1956: forradalom a platánok alatt (Fotó: Fortepan)

Ugyanazok a fák 2018 őszén: az épület is 1884 óta szolgál ugyanitt Polgármesteri Hivatalként (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Volt jó földje, vize, levegője, és volt nyugalma is. Bár a téren azért igencsak átvonult a történelem, kapott bombatalálatot és koptatták 1956-ban tankok is.  Még kivégzések is zajlottak itt, a környék halottai pedig itt lettek elhantolva. A forradalomra emlékeztet a templom falánál lévő kőkereszt is, a föléje boruló óriási platán lombja alatt.  

A tér rendezésére, felújítása jelenleg is zajlik a TÉR-KÖZ pályázat keretein belül.  A munkálatok végeztével még több zöldfelület lesz, és talán jobban ferencvárosi főtérré is válik a Bakáts tér. De reméljük, továbbra is megőrzi a változatlanságának ezt a nyugodt varázsát, amely lehetőséget ad a kiteljesedésre, embernek és fának egyaránt. 

Nyitókép: Százados platánágak nyújtóznak a templom felé (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

vissza a teljes nézetre