Regisztráció

Épített környezetünket mindig jobban észrevesszük, mint a természetit. Mert utóbbi olyan természetes, hogy ott van. Ezen a szemléletünkön változtathat a Látóhatár Kiadó újonnan megjelent könyve, melynek címe: Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem.

Thék Endre halálának századik évfordulóján Verasztó Antal orosházi helytörténész szerzőségével könyv jelent meg a magyar bútorgyártás egyik legnagyobb alakjáról.

Budapest ékszerdobozának játékos megismerésére invitál a Mesélő Budapest zsebkönyvsorozatának első kötete, a Várnegyed titkai.

Terézvárosi anziksz címmel kötet jelent meg Budapest VI. kerületéről.

A Városliget fáinak történetét szinte olyan lehetetlen megírni, mint mondjuk a magyar irodalom történetét. Fő tendenciák, folyamatok, fontos mérföldkövek persze megjelölhetők. De, miként a kortárs irodalomtörténet-írásban, itt is azt kell gondolnunk, a nagy és egységes történet helyett inkább csak versengő történetek vannak. Így, többes számban, sokféle különálló, koronként is változó szín. És, mindezeken túl, a Városliget éppen mostanában nagy változásban is van: nemcsak múltjának vannak versengő történetei, de jövőjéről se látható egységes kép – mi több, ezek az eltérő jövőképek súlyos indulatokat is keltenek.

Az Orczy-kert Pest egyik legrégebbi parkja, ahová túlzás nélkül századok óta járnak ki a polgárok feltöltődni. Kis tava, a nagy rétet megkerülő sétánya már a XIX. század elején is ugyanott volt, ahol ma, nagyapáink nagyapái is azt az ösvényt taposták, amelyen mi járhatunk. Egyszóval az Orczy-kert egy igazán egyedülálló klasszikus a fővárosban.

Friss levegő, elegancia és egy kis romantika: ezek voltak a kulcsszavak az 1920-as évek végén az újlipótvárosi Szent István park tervezésekor. Az eredmény pedig ma is önmagáért beszél, hisz valóban egy igazán modern, átlátható, jól használható zöldterület jött itt létre, ahol már generációk sora nőhetett fel. A budapesti fák nyomában ezúttal ide vezetett az utunk.

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten

A Rákosmentén élők igényei alapján újították meg a XVII. kerületi Keresztúri-erdő egy részét. Különleges futókört, tisztást, padokat és tűzrakóhelyeket is kialakítottak. Az interaktív tanösvény állomásai bemutatják a hely élővilágát, Pest régi határköveit, a 301-es parcellát és emléket állítanak az 1944-es Attila védelmi vonalaknak.

Nyilvántartásba veszi a lakóházak és az utak melletti, idősödő fáit a Budapesti Erdészet. Minden fa pontos GPS-koordinátája, fajtája, mérete és egy 1-től 6-ig terjedő skálán osztályozott állapota egyetlen adatbázisba kerül.

Felavatták Czetz János 1848-as honvédtábornok lovasszobrát a III. kerületi Csillaghegyen, ezzel átadták a megújult Lékai bíboros téri 1848-49-es emlékparkot.

László Fülöp-kiállítással tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria a kiváló portréfestő előtt születésének 150. évfordulóján. A „Nagyvilág művésze vagyok” címet viselő tárlat a nagyon gazdag életmű gyöngyszemeiből válogat. A budavári palotában jövő év elejéig látható portréfestmények segítségével az érdeklődő bepillantást nyerhet a műfaj virtuóz fejedelmének egyedülálló képi világába.

A figyelemfelkeltő és szerethető miniszobrok sok helyen felbukkannak Budapesten, új alkotás köztük Noé bárkája és Rejtő Jenő regényének 14 karátos autója. A kis szobrokkal emléket állítanak Erzsébetváros kiemelkedő személyiségeinek és jellegzetességeinek.

Átadták a fejújított József nádor teret, amelyet a Herendi és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra kifejezetten ide tervezett, egyedi díszkútjai díszítenek. Egyedi kialakítású ivókutakat is elhelyeztek a téren. A megszépült téren 1500 négyzetméteren három gyepfelületet alakítottak ki, 54 fát ültettek és bokrokat is telepítettek.