2018. szeptember 26. 14:33

Avarok és magyarok, Mátyás király kincsei, vaskor és 3D-technológiák: számos érdekes előadás várható a Nemzeti Múzeumban pénteken.

Szeptember 28-án, pénteken este 18 órától a Nemzeti Múzeum is várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakája program keretei között. Számos érdekes program közül választhatnak majd a látogatók. Az egyes előadások regisztrációhoz kötöttek, lásd a honlapot.

***

A múzeum ajánlója:

 

I. KUTATÓK A DÍVÁNYON - MA ESTE A RÉGÉSZEK MESÉLNEK!

18:00: Avarok és magyarok 1.: Az avar kor (Szenthe Gergely)
Ma már nincs olyan kutató, aki megkérdőjelezné, hogy az avarok megélték a magyar honfoglalást, és beleolvadtak a középkori magyar állam népességébe. Hogyan, milyen lépésekben történt ez, hogyan használták, alakították a magyarok a Kárpát-medencében talált "erőforrásokat"? Hogyan befolyásolta a hódítás a helyi csoportok életét? A két, egymást kiegészítő előadás e kérdésekre keres válaszokat.

18:30: Avarok és magyarok 2.: A magyar honfoglalás és a kora Árpád-kor (Révész László)
Ma már nincs olyan kutató, aki megkérdőjelezné, hogy az avarok megélték a magyar honfoglalást, és beleolvadtak a középkori magyar állam népességébe. Hogyan, milyen lépésekben történt ez, hogyan használták, alakították a magyarok a Kárpát-medencében talált "erőforrásokat"? Hogyan befolyásolta a hódítás a helyi csoportok életét? A két, egymást kiegészítő előadás e kérdésekre keres válaszokat.

19:00: Új eredmények a vértesszőlősi lelőhelyről (Markó András)
Ötven évvel ezelőtt fejeződtek be a legkorábbi magyarországi régészeti lelőhely feltárásai. Az elmúlt években elvégzett kutatások új ásatás nélkül is pontosították a megtelepülések időrendjét, illetve a telepeken élt emberek kőeszköz-készítési szokásait és életmódját.

19:30: Élet és halál a késő rézkorban – 5700 évvel ezelőtti életek és sorsok Abony határában (Fábián Szilvia, Köhler Kitti, Hajdú Tamás)
A mai Abony közelében mintegy 5700 évvel ezelőtt élt népesség életmódját vizsgálta egy hazai kutatócsoport. A késő rézkor időszakára keltezhető településen a háztartások jellegzetes nyomai  – tároló és hulladékgödrök, anyagnyerő gödrök, kutak - mellett a terület északi és keleti szélén két, jól elkülöníthető terület került feltárásra, ahol kilenc - kilenc, régészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű gödör került elő.
A jelenségek feltárása során világossá vált, hogy azok célirányosan kialakított áldozati gödrök, úgynevezett bothrosok. A mély, kútszerű beásásokból egész edényeket, állatvázakat és emberi maradványokat tártak fel. A csontmaradványok részletes antropológiai vizsgálata során számos esetben sikerült erőszakos cselekményekre utaló nyomokat és kóros elváltozásokat megfigyelni. Az antropológus kutatócsoport eredményei alapján az elemzett  késő rézkori népesség egyik tagján a lepra csonttani tünetei jelentkeztek, amely jelenlegi tudásunk alapján a világ legkorábbi ismert leprás megbetegedése lehet.

20:00: Avar kori háztartások: a rekonstrukció(k) lehetőségei és határai (Hajnal Zsuzsa)
A 6-8. században a Kárpát-medencében élt avarok települései közül számos lelőhelyet tártak fel. A nagy felületű régészeti kutatások hatására a települések szerkezetét, a település képének időbeli változását is vizsgálhatjuk az egykori lakók mindennapi életével együtt. Az előadás két lelőhelytípus és két földrajzi tájegység egy-egy példáját hasonlítja össze, s a végén megtudhatjuk, miben hasonlított és különbözött egy Tisza-menti falusi település egy dunántúli magas rangú harcosokból álló közösségtelepülésétől.

20:30: Mátyás király mesés kincsei - Évszázados titkok a Nemzeti Múzeumban (Pető Zsuzsa)
A varázslatos mondák és mesék világába kalauzol a Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállítása, ahol számos, Mátyás király és Beatrix királyné udvarából származó tárgy látható. Ezek az emlékek vagy a föld alatt, vagy különböző előkelő gyűjteményekben vészelték át a viharos évszázadokat, míg végül rögös úton, de mai helyükre kerültek. Általuk olyan történetekről szólunk, amelyeket sokan ismerünk mind, de vajon mennyi az igazság bennük? Honnan erednek? A törökverő Kinizsi Pál páncélját és a fekete sereg emlékeit, Mátyás király aranyserlegét, tróntermét, az ott megfordult híres személyek (tudósok, költők, politikusok) emlékét is megidézzük a régészeti és történeti utazás során.

21:00: Szunnyadó gyilkosság (László Orsolya)
Egy régi épületnek mindig vannak történetei, akár olyanok is, amelyeknek élő tanúi már nincsenek… Ebben az előadásban a sólyi református templom titkairól mesélünk, többek között egy különleges sírról, ami a templompadló alól került elő 2009 januárjában. A sírban két csontváz feküdt, akik mintha ölelték volna egymást. Így váltak ők a sólyi Rómeó és Júliává. De kik voltak valójában? Miért temették őket el ilyen furcsa módon? A válaszért visszamegyünk időben és térben. A rejtélyt egy izgalmas interaktív, oknyomozó előadásban tárjuk fel az antropológia, a régészet és a történelem segítségével, krimibe illő hangulatban.
 

II. RÉGÉSZET-RÉGÉSZEK KÖZELRŐL: HOGY KUTATUNK?
Helyszín: Díszterem, 18:00–22:00

"Amikor a biológia találkozik a történelemmel" (László Orsolya)
Az élet forgatagában néha megállunk, hogy végiggondoljuk mi változott bennünk és körülöttünk, mi történt tegnap, egy hete, egy éve, gyermekkorunk óta. Azonban ahogy távolodunk a jelentől a múlt felé, egyre rejtélyesebbnek és megfoghatatlanabbnak tűnik az egykori élet. A Nemzeti Múzeum kutatói interaktív bemutatókkal kívánják elérhető közelségbe hozni a régmúlt embereit, egyúttal megvilágítani, hogy az emberi maradványokból, régészeti leletekből hogyan rekonstruálható az egykor élt népességek, populációk környezete, egészségi állapota, kulturális szokásaik, vagyis az életük.

Vizualizáció a régészet szolgálatában - 3D fotogrammetria, 3D modellezés, animáció: út a virtuális világ felé​ (Fábián Szilvia, Nicklas Larsson)
A technológia fejlődés hihetetlen felgyorsulásával egyre több lehetőség áll a kutatók rendelkezésére a régészeti kutatásokban is. A kutatók éjszakája kapcsán szeretnénk bemutatni a 3D fotogrammetria, a 3D és prediktív modellezésben rejlő lehetőségeket a különböző feltárások, kutatások és tudományos feldolgozásokon keresztül.

Monumentális vaskori tájak – a múlt felfedezésre váró emlékei, kulturális örökségünk sérülékeny elemei vagy élményrégiók? (Czifra Szabolcs, Sörös Franciska Zsófia, Vass Bíborka)
A körülöttünk lévő táj őrzi az emberi alkotótevékenység nyomait, s ennek rétegei hozzáértéssel lassan kibonthatók. 2700 évvel ezelőtt a Duna-medencében élt közösségek erődített településeket és monumentális halmokat emeltek, amelyek egy része mind a mai napi látható és kulturális örökségünk sérülékeny elemeit képezi. Kutatásukhoz és megőrzésükhöz elengedhetetlen a társadalmi elfogadottság.


„Cserépbe zárt történelem - fazekasok titkai a Sötét Időkből” (Skriba Péter, Kreiter Attila)
Az avarok története számos titkával mindig is a régészeti kutatás középpontjában állt. Milyenek voltak az avar kori fazekasok technikai fogásai? Miben különböztek a Dunántúl egyes tájainak kerámiakészítési hagyományai, mit készítettek helyben és mit szereztek be távoli műhelyekből? Vajon milyen kerámiakészítési hagyományokat kaptak elődeiktől és mit hagytak hátra az utódaiknak? Ezek közül a titkok közül mutatunk be néhányat természettudományos vizsgálatok segítségével.

Nekem térkép-e táj... Lézeres domborzatfelmérés a régészet szolgálatában (Pető Zsuzsa)
A műszeres technológiai fejlesztések a régészettudományra is nagy hatással vannak. Ennek egyik legékesebb példája a távérzékelés fejlődésével előretörő lézerszkenneres domborzatfelmérés, azaz a LiDAR (Light Detection and Ranging). A LiDAR alapelvetően egy kibocsátó eszköz és valamilyen visszaverő felület távolságának meghatározásra szolgáló módszer, amely egy digitálisan feldolgozható felmérési ponthalmazt hoz létre. Ezáltal válhatnak láthatóvá olyan, akár hatalmas kiterjedésű régészeti lelőhelyek is, mint pl. az erdőségekben lévő maja városok. A hazai kutatásban is sok eredményt lehet felmutatni, hiszen a LiDAR alkalmazásával már eddig is jelentős, ősidők óta használt utak, sírok, települések fedték fel magukat.

„Az étkek élete” (Bárány Annamária)
Megmutatjuk, hogyan folyik az állatcsont-leletek archeozoológiai vizsgálata. Milyen értelmezési lehetőséget rejtenek, mit tudhatunk meg belőlük házi,- és társállataink történetéről? Lerántjuk a leplet többek között arról, hogy mióta turcsi a malac orra? Honnan tudjuk mekkora volt az őstulok? Mit keres a kutya kemencében?
 

 

III. GYEREKPROGRAM
Helyszín: Északi Kandalló, 15:00–18:00

Rejtvényfejtés régész módra (Hajnal Zsuzsa)
Próbáld ki, milyen a régészeti terepmunkával összegyűjtött adatok, képek, leletek segítségével végzett kutatómunka! Rakd össze kirakóként az egykori élet megismerhető részleteit! Nyomozz: következtess a tárgyakból és a rajzokból, képzeld el, hogyan nézett ki az elpusztult település, és az egykor élt emberek!
Eredeti tárgyak és műtárgymásolatok, valódi ásatási rajzok és fotók segítik a játékot.
Várunk minden érdeklődő (iskoláskorú) gyereket és játékos kedvű felnőttet a Kutatók Éjszakáján!
 


 

IV. MÁLENKIJ ROBOT EMLÉKHELY
Időpont: 17:00–19:00

A kutató választja a témát vagy a téma a kutatót? (Makra Mónika)
Makra Mónika a kiállítóhely koordinátora, a téma kutatója, tárlatvezetéssel egybekötve mesél nekünk, hogy milyen nehézségbe lehet ütközni a témát kutatóknak. Mire kell különösképp odafigyelni levéltári kutatások esetén, vagy éppenséggel akkor, amikor egy túlélővel készít interjút az ember. Mesél saját tapasztalatairól, általa készített interjúk alapján rekonstruálja a táborban eltöltött éveket. Segít közelebb hozni a ma élő ember számára a 70 évvel ezelőtt történteket, mert bizony még mai napig sok helyen kibeszéletlen maradt a szovjet kényszermunkatáborok okozta trauma. Mit kell ilyenkor tenni? Kihez fordulhatunk? Jöjjenek el és minderre választ kaphatnak!
Résztvevők száma: max. 20 fő.
Regisztráció a Kutatók Éjszakája honlapján.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó