Domonkos Csaba

2018. január 19. 09:14
„— Miért nem voltál a könyvtárban? — Mert kilyukadt a kereke.” A II. világháború után villamosokban rendeztek be mozgó könyvtárat. Ezek megszűnése után a könyvtáraktól távolabbi lakónegyedek felé 1973-tól közlekedett a fővárosban könyvtárbusz.
2018. január 18. 07:46
Kétszáz éve, 1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását. A Városliget két évszázados történetét már a Pestbuda.hu-n is lehetett olvasni. A most megújuló parkban több érdekes kisebb-nagyobb híd szerepel, amelyek ugyan méretüknél fogva nem nagyok, de a maguk idejében technikailag jelentősnek voltak mondhatók.
2018. január 11. 15:40
Miért omolhatott be 150 évvel ezelőtt, 1868-ban a Bazilika kupolája? Mikor derült ki, hogy valami baj van az épülettel? Miképp látta a Ybl Miklós a katasztrófát? Nálunk elolvashatja!
2018. január 5. 22:09
Miképp állhatott vagy járkálhatott egykor több ezer ember a Duna jegén? Az elmúlt évtizedekben nem láthattuk befagyva a Dunát, ezért ma már nehéz elképzelnünk, hogy egykor a Duna jegén közlekedtek az emberek. Pedig így volt.
2017. december 17. 09:03
Tudta, hogy már 1827-ben lebegővasúttal kísérleteztek Pesten? És hogy a lócitrom-probléma egykor központi jelentőségű volt? A közlekedés fejlődése sok kísérletezéssel és több zsákutcával is járt: így fejlődött a fővárosi közlekedés a XIX. században?
2017. december 13. 08:19
Budát és Pestet immár 250 éve köti össze állandó jelleggel híd. Igaz, olyan, amelyet télen raktárban tartottak. A két város között 1767 óta állt az a hajóhíd, amelyet minden tavasszal újra összeraktak. Itt a története!
2017. november 30. 14:55
Épp 150 éve ért véget az 1867-es párizsi világkiállítás, az első világra szóló ipari-gazdasági seregszemle, amin több mint 300 magyar kiállító vett részt, zongoráktól a gyapjún át a borokig.
2017. november 29. 13:27
1867-ben nagy feltűnést keltett Párizsban egy kis gőzhajó, amelyen magyar zászló lengett, és Pest-Budáról a francia fővárosba a belső vízi utakon keresztül jutott el. Kapitánya egy akkor 28 éves magyar gróf, aki, ha nem a „legnagyobb magyar” fiaként, hanem „csak” egy hazájáért munkálkodó, új ötletekkel előálló, XIX. század második felében élő arisztokrata lett volna, akkor utca viselné a nevét, és mindenki ismerné. Széchenyi Ödön gróf azonban az utókor szemében, apja árnyékában szinte láthatatlan.