Kallina Mór

A Bécsi kapu őrének tervezője – 110 éve hunyt el Kallina Mór A budavári Bécsi kapu téren minden az erőt hivatott kifejezni: a kapu vastag falai és az Országos Levéltár neoromán stílusa is védelmet sugároznak, a bejárattal szemben őrködő evangélikus templomon pedig szavakba is öntötték: Erős vár a mi Istenünk! Ez utóbbi a hitbeli rendíthetetlenséget jelenti, maga az épület kecses tornyával és neobarokk stílusával inkább tervezőjének, az éppen 110 éve elhunyt Kallina Mórnak a gazdag fantáziáját fejezi ki.

A Honvéd Főparancsnokság építészére emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Kallina Mór építészre emlékeztek halálának 110. évfordulója alkalmából az építész megújult, 2001 óta védett síremlékénél a Fiumei úti sírkertben.

Bérházak mestere volt Schannen Ernő építész – Ybl és Hauszmann irodájában sajátította el a tervezést Schannen Ernő kevéssé ismert tagja a századforduló építészközösségének. Munkássága azonban jelentősen hozzájárult Budapest városképének alakulásához, egyedi stílust alakított ki, Pesten és Budán számos helyen találkozhatunk általa tervezett bérházakkal, de alkotott kórházat és banképületet, vidéken pedig kastélyokat is.

Elérte a legmagasabb pontját a Honvéd Főparancsnokság épülete Az újjáépítés alatt álló egykori Honvéd Főparancsnokság Dísz téri épülete elérte a legmagasabb pontját, tetejére már a kupola szerkezetét is felhelyezték. Ebből az alkalomból a hagyományokat követve bokrétaünnepséget tartottak. A bokrétafát a kupolát ékesítő laterna acélvázával együtt emelték a palota tetejére az ünnepségre meghívott vendégek előtt.

Egykor kofák árultak a ferencvárosi Csarnok téren, most vásárlók és turisták pihennek kellemes környezeben Bár 1896 előtt nem is létezett a ferencvárosi Csarnok tér, a Központi Vásárcsarnok megnyitása után mozgalmas élet kezdődött a IX. kerület legkisebb, de annál különlegesebb terén, ahol egy 2016-os szállodaépítés során több száz sír is előkerült, felvillantva a terület mozgalmas múltjának egy részletét.

A historizmus mesterei: három építésznek köszönhetjük a legszebb minisztériumi palotákat A dualizmus időszakában négy minisztériumnak épült saját palota Budapesten. A Honvédelmi, a Földművelésügyi, a Pénzügy- és az Igazságügyi Minisztérium épületeit tervező Kallina Mór, Fellner Sándor és Bukovics Gyula nem véletlenül kapták feladatukat, az építészek ugyanis a historizmus korszakának jeles képviselői voltak, akiknek épületeivel városszerte találkozhatunk az Andrássy úttól a budai Várig.

Divat volt a testedzés a XIX. századi Pesten – 150 éves a Nemzeti Tornacsarnok Százötven évvel ezelőtt építettek Budapesten egy tornacsarnokot, s ez az építmény ma is áll a Szentkirályi utcában. Ne úgy képzeljük el, mint a mai sportcsarnokokat: az épület kívülről úgy néz ki, mint bármelyik pesti palota: csak az emléktáblájáról tudhatja meg a járókelő, hogy ez bizony Nemzeti Tornacsarnoknak épült, 1870-ben, a kiegyezés után, gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége alatt. Akkoriban ilyen volt egy tornacsarnok: palotára hasonlított, s nem csupán három tornateremből és öltözőkből állt, hanem a közösségi élet egyéb színtereinek is termeket alakítottak ki benne. Ma ezekben a helyiségekben egyetemi oktatás folyik, de az épület tornatermei most is az eredeti funkciót töltik be.

Budapesti műemlék-felújítások nyertek nívódíjat Több magyar ingatlanfejlesztést is díjazott a Nemzetközi Ingatlanszövetség. Műemlék kategóriában a Budai Vigadó - Hagyományok Háza első, a Gül baba türbéje pedig második helyezést ért el, utóbbi a közcélú infrastruktúra és épületfejlesztés kategóriában az első helyet is elnyerte.

Ma 120 éve nyílt meg a Budai Vigadó – Bállal ünnepelték meg az épület átadását Régi vágyuk teljesült a budaiaknak 1900 januárjának végén, amikor végre megnyílt a régóta vágyott vigadójuk. De milyennek látták a budai polgárok kulturális igényeinek kielégítésére készült épületet 120 évvel a lapok tudósítói? Hogyan számoltak be a főváros legújabb palotájának átadásáról a korabeli újságok? Visszautaztunk az időben, és ennek jártunk utána.

A neoreneszánsz építészet kiemelkedő alakja volt a 175 éve született Kallina Mór Kallina Mór a legjobbaktól tanulva jutott el saját formavilágához, és lett a magyar neoreneszánsz építészet egyik legnagyobb képviselője. Épületeit az olasz reneszánsz palotaépítészetből merítve a monumentalitás jellemzi a homlokzatok, ablakkereketek gazdag díszítésével. A pesti oldalon elsősorban bérpalotái, a budai oldalon főleg közintézményei – Budai Vigadó, Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Főparancsnokság – határozták meg a gyorsan fejlődő magyar főváros arculatát.

Emléktáblát avattak Árkay Aladárnak Emléktáblát avattak Árkay Aladár és családja építész tagjainak tiszteletére a városmajori Kallina-villa homlokzatán.