Zöldebb lett a belvárosi Egyetem tér: 21 fát ültettek
A megújult Egyetem téren 21 új fát ültettek, 14 új ülőkockát helyeztek el, kutyabarát ivókutat is telepítettek.
Budapesti Mobilitási Terv
A szentendrei HÉV-et a föld alá süllyesztik, és 5-ös metró lesz a neve
2019. július 18. 8:30
A szentendrei H5-ös HÉV föld alá süllyesztése a belvárostól Békásmegyerig, az 1-es villamos meghosszabbítása, az Aquincumi híd építése és kerékpárutak fejlesztése a legfontosabb elemei a főváros által elfogadott, Óbudát is érintő Budapesti Mobilitási Tervnek.
A jövő Budapestje – Metrót javasolnak az M0-s körgyűrűig, és visszakapnák a gyalogosok a Dunát
2019. június 4. 10:30
Az M0-ás autóútig, de legalább a Hungária körgyűrűig kell meghosszabbítani a metrót, hogy mentesíteni lehessen Budapest belvárosát az átmenő forgalomtól. Ez az elképzelés is szerepel a Fővárosi Közgyűlés által a napokban elfogadott előterjesztésben, amely a Duna-partok könnyebb megközelíthetőségét és a kerékpáros közlekedés kiemelt támogatását is előírja. És persze dugódíj is lesz.
További cikkeink
Zöldebb lett a belvárosi Egyetem tér: 21 fát ültettek
A megújult Egyetem téren 21 új fát ültettek, 14 új ülőkockát helyeztek el, kutyabarát ivókutat is telepítettek.
Második világháborús katonai tömegsírt tártak fel a Bécsi kapu téren
Budapest 1944–45. évi ostroma alatt elhunyt német katonák földi maradványait találták meg a budai Várban, a Bécsi kapu téri Nemzeti Levéltár udvarán, egy tömegsírban. A tizennégy elesett katonát egy gránáttölcsérben temették el, közülük hétnek az azonosítója is előkerült az exhumálás során, így az ő személyazonosságukat pontosan meg lehet állapítani. A földből számos személyes tárgy, órák, fésűk, borotvák, egészségügyi felszerelés, illetve korabeli fémpénzek is előkerültek.
Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak
A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.