építészet

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

Ahol világhírű tudósok tanultak – 120 éves a Fasori Evangélikus Gimnázium Hazánk számos világhírű tudóst adott a világnak, akik felfedezéseikkel és találmányaikkal egészen átformálták a XX. századot. Bár többségük nem Magyarországon futott be ragyogó karriert, az ahhoz szükséges alapismereteket hazai iskolákban sajátították el. Közülük kiemelkedik a Fasori Evangélikus Gimnázium, mely éppen 120 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a tanulók előtt. A tanév kezdetén cikkünkben az intézmény történetétől olvashatnak.

Ahol József Attila múzsája is lakott – Tisztviselőknek épült a Ganz-gyár százéves bérháza az Ugocsa utcában Száz évvel ezelőtt a lakásínség enyhítésére az állam nagyszabású lakásépítési akciót szervezett, melybe a vállalatokat is be akarta vonni. Ennek érdekében adókedvezményeket és kölcsönt ígért azoknak, akik bérlakások építésébe fogtak. Az akcióba bekapcsolódott a Ganz-gyár is, mely a kor egyik ismert építészével, Wälder Gyulával terveztette meg budai lakóházát a tisztviselői számára.

Alpár Ignác árnyékában – 165 éve született Alpár Ede műlakatosmester Közhelyszerű megállapítás, hogy egy lakóház vagy középület megszületésének legfontosabb szereplője az építész. Az építkezés során az ő elképzelései válnak valóra, a munkálatokban résztvevő többi szereplőre kisebb felelősség hárul, de nevüket is kevesebben ismerik meg. Ettől természetesen egy épületszobrász, ólomüvegablak-készítő vagy éppen műlakatos is elérheti a szakma és a lakók, felhasználók megbecsülését. Alpár Ede is ilyen mester volt, az pedig, hogy testvére, Alpár Ignác a hazai építészet kimagasló alakja lett, bizonyára előnyt, de kihívást is jelenthetett a számára.

Nagy hatású kis templom – 285 éves a kőbányai Conti-kápolna Kőbánya egyik közlekedési verőere a Kápolna út, mely ugyan négysávos és rendkívül nagy forgalmat bonyolít, nevét mégis egy aprócska épületről, a Conti-kápolnáról kapta. A kerület legrégibb épülete ez, melyet éppen 285 évvel ezelőtt kezdett építeni az olasz származású Conti Lipót Antal kőfaragómester. Az évforduló alkalmából körbejárjuk Kőbánya e nagy hatású kis épületét.

A József nádor tér gigásza – Banknak épült a Pénzügyminisztérium mai székháza A Pénzügyminisztérium hamarosan elkészülő várbeli központja méltó otthona lesz a nagy tekintélyű intézménynek, mely azért az elmúlt közel nyolcvan évben is egy patinás épületben működött. A József nádor téri székházat eredetileg a Magyar Általános Hitelbank számára tervezte Alpár Ignác, aki zseniálisan tudta kifejezni az építészet nyelvén a sikeres pénzintézet hatalmának nagyságát. Művét száztíz évvel ezelőtt a Magyar Építőművészet hasábjain is bemutatta, számos tervvel és fotóval illusztrálva, cikkünkben ezek egy részét is közöljük.

Elkezdődött a Honvéd Főparancsnokság Szent György téri épületrészének alapozása Az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát idéző, de annál kisebb épületrész a Honvéd Főparancsnokság újjáépülő palotáját zárja majd le a Szent György tér felől. Az eredeti, Kallina Mór tervezte, 1881-ben elkészült minisztériumi épület a II. világháborúban sérült meg, nagy részét utána elbontották, ám utolsó traktusa még 2002-ig állt.

Átdolgozzák a Pázmány-campus terveit, jövőre idulhat az építkezés Jövő tavasszal kezdődhetnek meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusához kapcsolódó munkálatok a VIII. kerületi Palotanegyedben. A Nemzeti Múzeum mögötti területen, ahol egykor a Magyar Rádió működött, a jelenlegi tervek alapján nyolc épületet bontanak le teljesen vagy részlegesen, hogy megépülhessenek az új egyetemi épületek. A Károlyi- és az Esterházy-palotát, valamint a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székházának ikonikus homlokzatát megtartják és felújítják.

Egy ismeretlen tehetség – 150 éve született Schöntheil Richárd építész A budapesti kerületek közül építészeti szempontból talán Kőbánya tartogatja a legtöbb meglepetést. Bár a városrész az iparáról híres, a századfordulón számos elsőrangú lakó- és középületet emeltek itt. Ezek közül többet az éppen 150 évvel ezelőtt született Schöntheil Richárd tervezett. Az évforduló alkalmából bemutatjuk e tehetséges építész néhány érdekes alkotását.

Középkori várak hangulatát idézi a kelenföldi evangélikus templom Hazánkat száz évvel ezelőtt számtalan nehézség sújtotta, melynek következtében az emberek természetes módon fordultak a vigaszt nyújtó egyházak felé. Az evangélikusok körében is felpezsdült a hitélet, melynek egyik jele, hogy 100 évvel ezelőtt, 1924 nyarán a kelenföldi hívek önálló egyházközséget alapítottak. Pár évvel később nekiláttak egy templom építésének is a mai Bocskai út – Magyari István utca sarkán, amely a középkori várak hangulatát idézi meg, illeszkedve a felekezet köszöntési formájához: Erős vár a mi Istenünk!

A Szervita tér gyöngyszeme – A Szent Anna-templom átalakulása A Szervita tér egyike a főváros azon pontjainak, amelyeknek képe az utóbbi évtizedekben a legtöbbször változott. Ez volt itt a tendencia már a XIX. században is, ami a térnek nevet adó templomon is nyomot hagyott. Védőszentjére, Szent Annára az egyház július 26-án emlékezik, mi pedig ez alkalomból a Szervita tér e sokat változott gyöngyszemét mutatjuk be.

Műemlék a Vámház körúton – Egy Ybl Miklós tervezte lakóépület és tulajdonosai A XIX. századi bérházak számos esetben a hazai építészet élvonalbeli mestereitől származtak, az utókor szerencséjére közülük több ma is áll, és akár egy egész utca- vagy házsor architektúráját meghatározzák. Ilyen az 1864-ben, 160 éve elkészült, Ybl Miklós által tervezett sarokház is a Vámház körút 15. alatt.

Iránytű a város szélén – Még önálló község volt Pesterzsébet a plébániatemplom építésekor Pesterzsébet a XX. század elején még egy gyorsan növekvő falu volt, ahol az utcák képét a földszintes lakóházak határozták meg. A betelepülők számára nem volt kérdés a templom építése, melyet karcsú és magas toronnyal láttak el, hogy szimbolikusan is kiemelkedjen a környezetéből, a hétköznapok szürkesége után az ünneplésre hívjon. Az Árpád-házi Szent Erzsébet pártfogásába ajánlott neogótikus alkotás 115 évvel ezelőtt készült el, de csak a következő évben, 1910. július 11-én szentelték fel.

A félhold árnyékában – Török kori emlékek Budapesten Hazánk történelmének egyik legnehezebb időszaka zajlott az 1920-as évek elején, az alapoktól kellett újjászervezni az ország működését. A sok teendő közé tartozott a diplomáciai kapcsolatok felvétele is a különböző államokkal, ez Törökországgal éppen 100 évvel ezelőtt történt meg. Bár kapcsolatunk nem volt mindig felhőtlen, mert középkori épületeink java része elpusztult a 150 éves török uralom alatt, de a megszállás idején épült, és máig megmaradt török emlékek ma már turisztikai látványosságnak és védendő értéknek számítanak Budapesten.

Város a városban – Kreatív és kortárs campusa lesz a református egyetemnek Milyen legyen egy új, XXI. századi egyetemváros? Erre a kérdésre is választ kellett adniuk azoknak az építészeknek, akik a Károli Gáspár Református Egyetem új központjának, a Markusovszky téri campusának megtervezésére jelentkeztek. Mostanra eldőltek a fő szempontok, és győztest is hirdettek a tervezői pályázaton.

A királyi palotától a Városligetig – Művészek és alkotásaik a századforduló ikonikus épületein A századfordulón szinte egész Budapest építési lázban égett, nagyjából párhuzamosan zajlottak a nagy ívű építkezések többek között a Budavári Palotanegyedben és Városligetben is. A kor legkiválóbb építészei kaptak lehetőséget a tervezésre, de épületeik nem lettek volna teljesek művészi alkotások nélkül. Az alábbi írásunkban azokat a festőket és szobrászokat mutatjuk be, akik mindkét, napjainkban újjászülető helyszínen dolgoztak.

Világvárosi arculat a Várban – A Szentháromság tér átalakulása a Pénzügyminisztérium építésekor A Szentháromság tér nagy munkák helyszíne volt az utóbbi években, melyek gyümölcse lassacskán beérik: hamarosan elkészül a Pénzügyminisztérium helyreállított székháza. A XX. század legelején emelt hatalmas épület teljesen átformálta a környék arculatát, mely addig meglehetősen vegyes képet mutatott. Az alábbiakban a tér régi állapotát idézzük fel, ahol maga a Pénzügyminisztérium is megalakult több mint százötven évvel ezelőtt.

Budapest vőlegénye – 200 éve született Podmaniczky Frigyes Egy nagyváros tervszerű megvalósításához sok különböző szakterület együttműködésére van szükség, így volt ez Budapest fejlesztésekor is a XIX. század utolsó harmadában. A sikerhez elengedhetetlen e szférák összehangolása is, amiben nálunk kulcsszerepet játszott Podmaniczky Frigyes, aki több mint harminc évig volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke. Tulajdonképpen egész életét ennek a feladatnak szentelte, méltán nevezik hát Budapest vőlegényének. E fantasztikus egyéniséget születésének 200. évfordulója alkalmából az Evangélikus Országos Múzeum kiállítása látványosan mutatja be.

A Palotanegyed éke – Újjászületik a legkevésbé ismert Károlyi-palota Pesten több Károlyi-palota is található, melyek közül a Múzeum és az Ötpacsirta utcák sarkán álló jelentős átalakuláson megy át napjainkban. Jól is jön neki egy kis reflektorfény, mert a család többi épületéhez képest kevéssé ismert. Pedig forgalmas helyen áll, és igényes a homlokzata is, ráadásul a korszak egyik legtehetségesebb építésze, Szkalnitzky Antal tervezte. Ő éppen száznegyvenhat évvel ezelőtt hunyt el, a palota bemutatásával így előtte is tisztelgünk.

Amit a járvány sem tört meg – A magyar építészet elmúlt öt éve a Műcsarnokban A Műcsarnok harmadik alkalommal ad helyet az Építészeti Nemzeti Szalonnak, mely ezúttal is egy ötéves periódus építészeti termését vonultatja fel. Nem indult könnyen a tárgyalt időszak, hiszen az évtized elejét uraló egészségügyi válsághelyzet az építőiparban is éreztette hatását, de a kiállítást végignézve azt kell mondanunk: ez egyáltalán nem látszik. Nagyszerű alkotások valósultak meg, melyeket a tárlat is látványosan mutat be.

Mesélő házak tervezője – 150 éve született Karvaly Gyula A századfordulón rengeteg építész dolgozott Budapesten, bérházak sokaságát tervezték különböző stílusokban. Közéjük tartozott Karvaly Gyula is, akinek szecessziós munkái a legismertebbek. Születésének 150. évfordulója alkalmából kettőt mutatunk be, amelyekben közös, hogy a homlokzatokat érdekes domborművek díszítik.

A Bethlen-udvart húsz éven át akarták lebontani, de ma is áll Mozi, posta, kalapszalon is volt a Tabánban 1924–25-ben felépült túlméretezett állami bérházban, melyet Bethlen-udvarnak neveztek el. A Tabán bontásakor felmerült ennek az épületnek az eltüntetése is, s ez a gondolat az 1950-es évekig rendszeresen felbukkant. Útjában volt a Tabán helyére elképzelt új városrésznek, az ide tervezett nagyszabású sugárútnak. Ezek nem valósultak meg, ám a hatemeletes bérház a háborús pusztítás ellenére száz éve áll az Attila úton.

Az Akadémián alakult meg, és egy különleges épületben kezdte meg a működését az idén 100 éves Magyar Nemzeti Bank Az 1924-ben megszületett önálló Magyar Nemzeti Bank új intézmény volt a magyar pénzügyi igazgatás történetében. Egy olyan épületben kapott helyet a Szabadság téren, mely még az elődje, az Osztrák–Magyar Bank számára készült. Az Alpár Ignác tervezte pénzpalota több újítást is tartalmazott, eltért az akkor megszokott építészeti megoldásoktól, ám ez kifejezetten a banképület előnyére vált.

Állami bérház: 100 éve kezdődött a Bethlen-udvar építése az Attila úton Száz évvel ezelőtt Budapesten krónikus lakáshiány volt, melyet a Bethlen István vezette kormányzat állami lakásépítéssel igyekezett enyhíteni. Évente 800–1000 lakás átadását tervezték a Pongrácz úton és a Juranics utcában. Ennek az akciónak a keretében épült föl a budai Vár alatt, a Tabánban egy hatemeletes állami bérház Bethlen-udvar néven.

Az Albert Flórián Stadion története – Ötven éve adták át az FTC második Üllői úti pályáját A Ferencvárosi Torna Club hazánk legnépszerűbb sportegyesülete. A Fradi labdarúgócsapata rendelkezik a legtöbb bajnoki címmel és a legnagyobb, az ország minden részére kiterjedő szurkolótáborral. 1899. május 3-án alakult meg, tehát most tavasszal 125 éves. Egy másik kerek évforduló pedig az Üllői úthoz kapcsolódik, hiszen a 129. szám alatt 50 éve, 1974. május 19-én adták át azt a stadiont, melyhez a legtöbb ma élő drukker száz és száz emlékkel kötődik.

Aki versenyre kelt az Országházzal – 170 éve született Wellisch Alfréd Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés szédületes gazdasági fejlődést indított el hazánkban, melynek egyik sikerágazata az építőipar lett. A konjunktúra számos építészirodának biztosított munkát, melyek közül talán Wellisch Alfrédé volt a legkeresettebb. A siker természetesen hatalmas vagyont hozott számára, melyet az Országház mellé épített, és azzal már-már versenyre kelő bérpalotájával fejezett ki. Születésének 170. évfordulóján egy kisebb válogatással emlékezünk az egyik legtermékenyebb magyar építészre.

Neogótikus gyöngyszem az egészség szolgálatában – A Szobi utcai egykori Mentőkórház A világ egyik legnehezebb hivatása a mentősöké, hiszen minden nap tragédiák sokaságával találkoznak. Áldozatkész munkájukra hazánkban minden évben május 10-én emlékezünk, 1887-ben ugyanis ezen a napon alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület. Ez alkalomból írásunkban a Szobi utcai egykori Mentőkórházat mutatjuk be, amely egy különlegesen szép, neogótikus épületben működött közel fél évszázadon keresztül.