Alpár Ignác árnyékában – 165 éve született Alpár Ede műlakatosmester

Főszereplőnk osztrák származású család tagjaként látta meg a napvilágot, a Graz városából áttelepült Schöckl Mátyás asztalosmester negyedik gyermekeként született Pesten 1859-ben. Nem tudjuk, hol szerezte lakatosmesteri ismereteit, elképzelhető, hogy Berlinben, amikor Alpár Ignác 1874–1881 az ottani építészeti akadémián tanult.  Első, iparosmesterként végzett munkáját is testvérének köszönhette: a Nyíregyházán 1892-ben elkészült vármegyeház tervezője Alpár Ignác volt, az épület lakatosmunkáit Alpár Ede készítette. A németes hangzású családnevet egyébként 1891-ben, bátyja példáját követve cserélte fel a magyaros Alpárra.

Első műhelyét még az Erzsébetvárosban nyitotta meg, de 1896-ban a Ferencvárosba költözött, és a Viola utca 7. szám alatt épített kétemeletes házat.  A telek hátsó traktusában rendezte be üzemét. Érdekes, de az épületet nem bátyja, hanem Morawetz József építőmester tervezte.  Alpár Ede itt készítette lakóházak és közintézmények míves kovácsoltvas kapuit, korlátait, rusztikus lámpásait. Budapesten tucatnyi bérház és több iskola a mai napig viseli keze nyomát, de a szakmabeliek elismerését főleg a nagyobb középületek lakatosmunkái vívták ki. Elsőként az Ezredévi Kiállítás történelmi épületcsoportját kell megemlíteni, a román kori építészet reprezentánsai között különleges kandallóberendezései, tűzbakjai keltettek feltünést. A vasszobrászat remekműveinek is nevezhetők. Szépségüket egy az 1900. évi párizsi kiállításon a nemzetközi közönség is megcsodálhatta. A bátyja által tervezett királyi fogadószoba kandallójának rácsozatát és egyéb, vasból készült kiegészítőit is Alpár Ede készítette.

Amikor a Városligetben az eredetileg ideiglenesnek tervezett történelmi főépületcsoportot végleges változatát 1901 és 1907 között Alpár Ignác irányítása mellett kialakították, öccse műlakatosként számos munkát kivitelezhetett a Mezőgazdasági Múzeumnak otthont adó épületben.

Akadt természetesen olyan feladata is, amelyhez nem fűződött rokoni kapcsolat. 1896-ban szentelték fel az akkori Fazekas (ma Szilágyi Dezső) téren Budapest második legnagyobb befogadóképességű református templomát. A Pecz Samu tervezte templom műlakatosmunkáit Alpár Ede készítette, melyek közül kiemelkedik a keresztelőmedence kovácsoltvas kerítése. 1899-ben adták át a Khittel Rudolf és Krickl Ernő által tervezett Budapesti Tiszti Kaszinót. A Váci utcai épület eklektikus rácsos kapui és konzolokon függő rusztikus lámpásai Alpár műhelyében készültek, mint ahogy a Kallina Mór és Árkay Aladár által jegyzett Budai Vigadó fakapujának szecessziós rácsbetétei is, szintén 1899-ből.

A Hold utcában 1901-ben készült el a magyaros szecessziós stílus egyik ékköve, a Lechner Ödön tervezte Postatakarékpénztár. Az épületlakatos munkák jelentős része mellett az épület bejáratának gyönyörű ajtórácsát is Alpár Ede készítette. 

A már említett városligeti építkezés egybeesett Alpár Ede talán legnagyobb feladatával. A szintén a bátyja által tervezett és 1905-ben átadott Osztrák–Magyar Bank (ma Magyar Nemzeti Bank székháza) eklektikus lakatosmunkái magukért beszélnek. Az ajtórácsok, kandeláberek, míves kivitelű kilincsek mellett a bank széfjeit is Alpár Ede és a műhelyében dolgozó lakatosok alkották.

Részt vett szakmai szervezetek munkájában is. Az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállításon mint versenyen kívüli zsűritag díszoklevélben részesült, 1898-ban a Magyar Építőmesterek Egyesülete felvette tagjai sorába, 1902-től pedig haláláig a lakatos-ipartestület alelnöki tisztét töltötte be. 1909-ben nagy anyagi nehézségbe került, mert egyik ügyfeléért kezességet vállalt, az csődbe került, neki pedig nem volt más választása, el kellett adnia Viola utcai házát. Ignác bátyja sietett a segítségére: a józsefvárosi Sárkány u. 5. alatti házába költöztette, és a házat egy kisebb műhellyel is kiegészítette. Sajnos nem jutott elég idő arra, hogy Alpár Ede újabb munkák révén ismét saját lábára állhasson. 1912-ben, 53 évesen meghalt. Az utókor nem őrizte meg emlékét, de alkotásai szerencsére most is velünk vannak.

Érdemes például egykori ferencvárosi otthona homlokzatát megtekinteni, hogy megbizonyosodjunk, milyen tehetséggel alakította, formálta elképzelésének megfelelően az anyagot, mellyel dolgozott. A mintegy húsz éve felújított épület hatalmas lámpáskonzoljai (és a rekonstruált királyi korona) kiemelik az utcaképből ezt a historizáló stílusú lakóházat. Aki bejut az udvarra és a folyosókra, megcsodálhatja a finom, letisztult, mégis gazdagon díszített lépcsőkorlátokat.

Nyitókép: Alpár Ede egykori lakóháza a IX. kerület, Viola utca 7. szám alatt