Ha ma Budapesten leszállna egy olyan különleges óriás repülőgép, amely akkora, hogy a szárnyaiban is lennének utasülések (ahogy nincs ma ilyen gép), arra a repülőgépre valószínűleg tömegek lennének kíváncsiak.

Budapesten ez a különleges eset már megtörtént, hiszen 1930. október 4-én a magyar fővárosban is bemutatkozott a kor legnagyobb repülőgépe, a Junkers G 38, ami valóban akkora gép volt, hogy még a szárnyban is ültek utasok. Ez a csoda egy forradalmi elképzelésen, a csupaszárny repülőgépeken alapult, a Junkers gyár végső célja egy ilyen gép megépítése volt. A G 38 még nem volt ilyen, „csak” hatalmas, legalábbis a saját korában. A négymotoros utasszállító 34 utast tudott szállítani, 7 fős személyzettel, és pár utasülést valóban a szárnytőben helyeztek el. Az itt ülőknek páratlan kilátásuk, előre néző kabinablakuk volt. Mátyásföldön, Budapest akkori nemzetközi repülőterén hatalmas tömeg gyűlt össze 1930. október 4-én szombaton, a Magyarság című lap másnap október 5-én ezt írta:

„Talán még sohase volt olyan népes a mátyásföldi repülőtér, mint szombaton délután. Autók egész sora várakozik a kapu előtt és az udvaron s a nézők számára fenntartott helyek zsúfolásig telve van elegáns közönséggel, nők és férfiak, csoportokba verődve tárgyalják izgatottan az elkövetkezendő eseményeket. Lehetnek vagy háromezren.”

A Jungers G 38 (Fotó:Wikipedia/ SDASM - https://www.flickr.com/photos/sdasmarchives/7585446728/)

E különleges eseményre a fél kormány és Horthy Miklós kormányzó is kiautózott a repülőtérre. Az óriásgép délután 3 óra 30 perckor indult Bécsből és háromnegyed ötkor érkezett Budapestre. Az Autó és Motorújság 1930. október 15-i száma így emlékezett meg a leszállás utáni percekről:

„Az újságírók attakot indítanak, a filmfelvevőgépek kelepelése s fotografálógépek kattogása elnyomja az üdvözlőbeszédek szavait, a fölfordulás általános, de hirtelen tisztázódik a helyzet. Zimmermann pilóta Dörge mérnökkel együtt máris széles gesztussal köszönik meg az üdvözlést. Az újságírók informálása következik, amelynek során tudjuk meg, hogy a gép a turné befejezése után Dessauba, a gyártelepre tér vissza, ahol az összegyűjtött tapasztalatot leszűrve, végzik el majd az utolsó simításokat.”

A gép egyfajta reklámkörúton volt, a németországi, dessaui központból Prágán és Bécsen keresztül jutottak el Budapestre. Itt szombaton a géppel Horthy Miklós kormányzó is tett egy rövid körrepülést. A gép akkora volt, hogy csak szabad téren lehetett éjszakáztatni, nem volt akkora hangár, amibe befért volna. A repülőn a személyzet 4 tagja éjszaka is fent maradt, a többieket a Gellért szállóban szállásolták el. Másnap felkészítették egy újabb körrepülésre, majd a továbbrepülésre, ehhez 3000 liter benzint és 200 kiló olajat vételeztek. A Magyarország tudósítója 1930. október 7-i cikkében meg is jegyezte, ez egy egész repülőrajnak elég lett volna. A reggeli, alig negyed órás körrepülés előtti hangulatot az utóbb idézett lap így mutatta be:

„Kinyitották a nagy utaskabin ajtaját, odaillesztették a felszálló lépcsőt és a körrepülés résztvevői siettek, hogy elfoglalják helyüket. (…)  Néhány pillanat alatt mindenki fenn volt, megtelt a nagy kabin a gép törzsében, ellepték a kisebb kabinokat a gép szárnyában, a középfolyosón is ember-ember mellett állt. Akinek nem jutott ülőhely az ablakoknál elhelyezett bőrfotőjökben, a hálófülkékben ült le.”

A bemutató után a G 38-ast felkészítették egy nagyobb útra, hisz Budapestről Belgrádba, innen Bukarestbe repült. A túra további állomása Isztambul, Athén, Róma, Madrid, Lisszabon, Párizs, Brüsszel, London és Berlin volt.

A Mátyásföldi Repülőtér egy hangárja (Fotó: Fortepan/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / özv Szintai Józsefné gyűjteménye )

A bemutató Budapesten tehát fényes siker mellett történt meg, a repülőgéppel azonban később akadt probléma, ugyanis Bukarestből indulva az egyik motor komolyan meghibásodott (a gépet valójában kisebb hibák esetén repülés közben is lehetett szerelni, mert a hatalmas szárnyban volt hely erre). Mamaia mellet kényszerleszállásra volt szükség, és táviratilag kértek alkatrészt a gyárból. Végül a Junkers G 38 október 15-én ért vissza Németországba.

Nyitókép: A hatalmas gép Budapesten (Fotó: Fortepan/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok gyűjteménye)