Domonkos Csaba

Móricz Zsigmond körtér_2024-02-10_2.jpg Fűthető utcabútorok voltak egykor Budapesten Fűthető utcabútorok? Utcai „melegedők” a városlakóknak, amelyeknél télen a szabadban lehet találkozni, beszélgetni? Ez az elképzelés utópisztikusnak tűnhet, pedig Budapesten egy rövid időre megvalósult, mégpedig fűtött köztéri kőtömbök formájában. Igaz, csak egyetlen helyen, a Móricz Zsigmond körtéren.
Az új MÁVAG csodamozdony – Különleges vonatok indultak 85 éve Budapestről Kassára Budapestről Kassára 85 évvel ezelőtt gyorsabban értek el a gyorsvonatok, mint ma. Ez egy különleges mozdonynak, az áramvonalas, sebességrekorder MÁV 242-esnek volt köszönhető. Az első ilyen gyorsvonat 1939. február 15-én indult útnak.
Hajóval Pest és Buda között – A menetrend szerinti vízi közlekedés kezdetei A gépi erejű rendszeres átkelőhajózás Pest és Buda között egy rövid, 1820-as epizódot leszámítva 1844-ben indult meg. A lehetőségre két vállalkozás is jelentkezett, az egyik egy mindössze egy hajóval rendelkező vállalkozó, a másik a kor óriásvállalata, a Dunagőzhajózási Társaság volt.
Deák Ferenc portréja a főváros számára A városegyesítést követően frissen megalakult budapesti közgyűlés 1874. február 4-én, éppen 150 évvel ezelőtt szükségesnek látta, hogy Deák Ferenc arcképét elhelyezze a tanácsteremben. Nem is akármilyen képről volt szó, hanem olyanról, amelyhez az ekkor már igencsak beteg Deák ül modellt, azaz nem egy már meglévő arckép másolatát kívánták a képviselők beszerezni.
Sok országban népszerűek voltak a 75 éve létrehozott Ikarus-gyár ikonikus autóbuszai Hetvenöt éve, 1949 januárjának végén alapította meg az akkori kormány az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat. A vállalat a XX. század második felében a világ egyik meghatározó autóbuszgyártója lett. Azonban nem minden alap nélkül indult el a cég: az állami tulajdonú vállalatot három magántársaság összevonásával hozták létre.
Budapest közepén évtizedekig vámhatár húzódott Az 1873 novemberében kimondott városegyegyesítés ugyan létrehozta Budapestet, és a Dunán elvileg könnyű átkelést biztosított a Lánchíd, de ez az átjárás nem volt magától értetődő mindenkinek, ugyanis fennált egy komoly visszatartó erő, a hídvám. A frissen egyesített városban az első pillanattól kezdve törekvés volt arra, hogy ezt a vámot megszüntessék vagy legalább a legszegényebbeket mentesítsék alóla.
Autóbuszhiány Budapesten – Korlátozták a közlekedést 80 évvel ezelőtt Az autóbuszok közlekedését gumihiány miatt korlátozták 80 évvel ezelőtt. Egyre nagyobb volt az áruhiány, amit újabb és újabb korlátozásokkal próbáltak a döntéshozók kezelni.
Egy megszűnt teherpályaudvar a főváros kellős közepén Egykor Budapesten, a mai Corvinus Egyetemnél, a Fővám téren vasúti teherpályaudvar működött. Az 1879-ben átadott pályaudvar a vámköteles áruk fel- és leadására szolgált, és egészen 1933-ig volt használatban. Miért kellett ide, a város közepére egy teherpályaudvar, és hol is volt pontosan?
A modern budapesti vízszolgáltatás kialakítása Pesten 155 éve van vezetékes ivóvíz-szolgáltatás. De ez még nem volt mérhető a mai vízszolgáltatáshoz, mert egyrészt a város kis részét érte el, másrészt eleve egy ideiglenes vízmű épült, amely más módszerrel nyerte ki a vizet, mint a mai rendszer.
Miért vett Budapest csehszlovák villamosokat 45 éve? Budapesten 45 éve kezdték meg szolgálatukat a Tatra villamosok. Miért kellett cseh járművekre váltani, amikor a Ganz vállalatai évtizedes tapasztalattal rendelkeztek a villamosgyártásban?
A Lánchíd első szállítmánya 1849. január 1-jén A Lánchíd első szállítmánya a Szent Korona volt. A becses tárgyat nem a megnyitó részeként, ünnepélyes keretek között szállították át az ország legfontosabb hídján, hanem a szabadságharc hadi eseményei, az előretörő osztrák csapatok miatt menekítették Budáról Pesten keresztül Debrecenbe 175 évvel ezelőtt, 1849. január 1-jén.
Budapest fejlesztéséről szóló törvényt fogadtak el 115 éve Budapest fejlesztéséről sok törvény született az elmúlt évszázadokban. A legjelentősebb talán az első állandó híd elrendelését szolgáló 1836. évi XXVI. törvény, a nagyvárossá fejlesztését lehetővé tevő 1870. évi X. törvény, de legalább ilyen fontos az 1908-ban elfogadott XLVIII. törvény, amely híd- és fürdőépítésről, városrészek átalakulásáról is szólt.
Ötven éve adták át a meghosszabbított Kisföldalattit A Kisföldalatti, vagyis mai nevén a Millenniumi Földalatti Vasút 50 éve átalakult, akkor kapta meg mai képét. Új szerelvények, hosszabb vonal és néhány megnagyobbított állomás várta az utasokat.
Kilencven éve indult el az első budai trolibusz Kilencven éve jelentek meg a trolik Budapesten. Ekkor három kilométernél is rövidebb szakaszon közlekedtek a Vörösvári út és az Óbudai temető között, de az utasok hamar megszerették az új közlekedési eszközt. Igaz, hogy 1944 és 1949 között nem közlekedtek, de ezt követően ismét utazhattak a fővárosiak trolin, igaz, akkor már kizárólag Pesten.
Megrendszabályozták a közlekedőket 100 évvel ezelőtt Budapesten Összevissza sétáló emberek, autók, villamosok, lovas kocsik és autóbuszok zsúfolódtak össze a budapesti utakon a XX. század első évtizedeiben, ezért sok volt a baleset. Ennek okát a hatóságok a fegyelmezetlen gyalogosokban és a szabálytalan előzésekben látták, ezért 1923-ban úgy határoztak, hogy rendet tesznek a budapesti közlekedésben.
Huszonöt éve adták át a Ferihegyi repülőtér 2B terminálját Ferihegy a magyar repülés központja. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Magyarország légi kapuja – igaz, ma már két másik nemzetközi repülőtere is van az országnak. Ide érkezik és innen indul a legtöbb, levegőben utazó utas. A repülőtér 1950-es átadása óta számos bővítést ért meg, az egyik jelentős fejlesztés 25 éve készült el.
A hídvámok vége Hídpénzt 105 éve, 1918. december elsejétől nem szednek a budapesti hidakon. Ennek a sarcnak a megszüntetését ekkor már évtizedek óta kérték a budapestiek. De mi is volt az a hídpénz? Miért kellett fizetni?
József nádor Szépítő Bizottsága: 215 éve kezdődött a tudatos városfejlesztés Pest város szépítésére 1808-ban új bizottság alakult József nádor vezetésével és minden érintett szerv részvételével. A testület arra törekedett, hogy a fejlődésnek indult városban összehangolja a fejlesztéseket, az új házak egységes stílusban épüljenek, harmonizáljanak egymással. A tudatos városfejlesztésnek ez a szerve fél évszázadig működött, és jelentős szerepe volt Budapest mai szerkezetének kialakulásában.
Egy mikroföldrengés, amely 50 éve megrendítette a magyar olajvállalatot Egy mikroföldrengés hatalmas tragédiát okozhatott volna 50 éve az OKGT-székház építésénél, de egy éhes szakmunkástanulónak köszönhetően a munkások megmenekültek. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházánál alapvetően a tervezési gondok okozták a bajt 1973 novemberében.
Budapest legmodernebb áruháza volt A Skála Áruház fogalom lett az 1980-as években. Az első Skála a XI. kerületben nyílt meg, alapkövét 50 éve tették le Lágymányoson, ahol az 1970-es években nagyszabású építkezések kezdődtek. Nem csak a Mol elődje épített itt új székházat, de az egykori BEAC-sportpálya helyén egy teljesen új típusúnak tervezett áruház kivitelezése is megkezdődött.
Hatalmas tömeg vett részt Baross Gábor szobrának avatásán 125 éve Baross Gábor szobrának avatásakor, 1898. november 20-án hatalmas tömeg gyűlt össze a Keleti pályaudvar előtti téren. A megjelentek nem egy hosszú életpályát maga mögött tudó államférfi emlékművénél tették tiszteletüket: a rendkívüli érdeklődés annak szólt, hogy a fiatalon elhunyt vasminiszter rövid pályafutása alatt alkotott maradandót, megváltoztatva a teljes magyar közlekedést.
Csupán harminc évig állt a 110 éve átadott vasúti híd Budapesten 110 éve új vasúti hidat avattak. Az új híd nagyon közel épült a már meglévő Összekötő vasúti hídhoz, pontosan mellé. Az új hídra azért volt szükség, mert a régi híd elöregedett. A régi hidat sokáig nem bontották el mellőle, még arra is gondoltak, hogy villamost vezetnek át rajta. Az új híd a II. világháború végéig állt.
Omnibusz, konflis, lóvasút: ilyen volt az egyesített főváros közlekedése Milyen volt Pest, Buda és Óbuda közlekedése a városok egyesítésekor? Hogyan utaztak az emberek, és mivel? Milyen utakon közlekedtek, és hol használtak gőzerőt? Létezett 1873. november 17-én tömegközlekedés? Cikkünkből az is kiderül, hogyan jutottak át a fővárosiak Pestről Budára.
Negyvenöt éve lett sárga színű a Margit híd – Az 1978-as felújítás története Szürkéről sárgára váltott a Margit híd, de nem ez volt a leglényegesebb változás az 1978 őszén befejezett felújítása során. A Margit híd volt az első, amely egy átfogó felújítási program keretében megújult az 1970-es években. A budapesti Duna-hidak állapotának felülvizsgálatát egy bécsi baleset indította el.
Kandó Kálmán zseniális találmánya megváltoztatta a vasúti közlekedést Egy évszázaddal ezelőtt Budapest járt az élen a vasút-villamosítás terén, és az itt kikísérletezett rendszer terjedt el a világban. Kandó Kálmán új találmánya, a fázisváltós mozdony a mai napig meghatározza a vasúti közlekedést. A zseniális magyar mérnök kísérleti mozdonya éppen 100 évvel ezelőtt, 1923-ban tette meg az első útját a Budapest és Alag (Dunakeszi) között megépített villamosított vasútvonalon.
Budapestről Fiuméba – 150 éve készült el a vasútvonal az ország tengeri kikötőjéig Hatalmas lehetőséget jelentett Budapest számára, hogy 1873-ban elkészült a Magyarországhoz tartozó Fiume, illetve a horvátországi Károlyváros közötti vasútvonal. Ezáltal ugyanis Budáról közvetlenül el lehetett jutni az Adriai-tengerig. A magyar főváros és a tengeri kikötő közötti vasúti kapcsolat jelentős hatással volt a magyar és a budapesti ipar fejlődésére.
A Magyar Rádió új épülete a Józsefvárosban Budapest életében a Magyar Rádió épülete több alkalommal is fontos szerepet játszott, hiszen elég csak arra gondolni, hogy az 1956-os forradalom idején ide vonultak a forradalmárok azt követelve, hogy a rádióban olvassák be a tüntetők által megfogalmazott 16 pontot. A Rádió a város közepén, a Bródy Sándor utcában, a Nemzeti Múzeum háta mögött működött évtizedeken keresztül. Nézzük meg, hogyan is került a műsorszolgáltató intézmény a józsefvárosi épületegyüttesbe, a ma Palotanegyednek nevezett városrész kellős közepére!
Sokba került 100 éve villamoson utazni – Nyolcszor emelkedtek egy év alatt a tarifák Az 1920-as évek nagyon nehéz időszakot hoztak a Trianon sokkjából alig éledő ország számára. A gazdasági nehézségeket meglehetősen intenzív infláció követte, emelkedtek a megélhetési árak, és természetesen a tömegközlekedés tarifái is. Száz évvel ezelőtt, 1923-ban egy év alatt nyolcszor kellett módosítani a viteldíjakat, míg 1923 októberében a díjak rendszerét is átalakították.
Lehetett-e római híd Aquincumnál? Lehetett-e híd a római korban Aquincumnál? Mit találtak a régészek 150 éve? Egyáltalán lehetett abban a korban akkora hidat építeni, amely átérte volna a Dunát?
Tizenkét tény a 120 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet hidat 1903. október 10-én adták át. Nem lehet azt mondani, hogy sokáig vártak erre a hídra a budapestiek, mert 20 évvel korábban még szó sem volt arról, hogy itt híd legyen. Elevenítsünk fel 12 érdekességet a 120 éve átadott és 1945-ben elpusztított híd életéből!

További cikkeink