Domonkos Csaba

Ahol gőzmozdonyt is vezethettek a látogatók – 25 éve nyílt meg a Magyar Vasúttörténeti Park Budapesten A Magyar Vasúttörténeti Park, ez az egyedülálló vasúti skanzen 25 éve nyílt meg Budapest XIV. kerületében, a Tatai úton, a MÁV egykori északi fűtőházában. Már a megnyitáskor is már jelentős kiállítással rendelkezett az azóta folyamatosan bővülő park, a 25. évfordulót pedig egy nagyszabású kiállítással ünneplik meg.

A Batthyány téri vásárcsarnok átépítése – Bevásárlóközpont lett az egykori piacból Ötven éve adták át az átépített Batthyány téri vásárcsarnokot, amelyben 80 millió forintból alakítottak ki bevásárlóközpontot. Az eredetileg fedett piacnak készült épületben a budapestiek légkondicionált, szupermarket jellegű áruházzal és kétszintes, mozgólépcsővel összekapcsolt vásárlótérrel találkozhattak. A csarnokot 1975. július 10-én nyitották meg.

Ki fizesse a hídvámot? – Egyezséget kötött az állam és a főváros Egy olyan jogszabály lépett életbe 1885. július elsején, amely a fővárosi hidak építésének alapját teremtette meg. A törvény egy nagyobb, átfogó megállapodás-rendszer része volt, amely valójában a budapesti hídvám kérdése körül forgott.

Autópályán Budapestről a Balatonra Ötven éve, 1975. július 3-án adták át a forgalomnak az M7-es Balatonaligáig tartó szakaszát. A beruházás jelentősen megkönnyítette Budapestről a Balaton elérését, de az M7-es autópálya fejlesztése ezután évtizedekre megállt, Zamárdiig még sokáig csak félautópályán lehetett eljutni.

Így indult újra a második világháború után a budapesti autóbusz-közlekedés Nyolcvan évvel ezelőtt, a második világháborús pusztításból ocsúdó Budapestnek égető szüksége volt autóbuszokra, hiszen az ideiglenes hidakon villamosok nem közlekedhettek. A két városrész, Pest és Buda között a tömegközlekedést csak autóbuszokkal lehetett megszervezni, de használható járművek alig maradtak. Ezért volt jelentős, hogy 1945. július 2-án megindult Pest és Buda között az autóbusz-közlekedés.

Széchenyi al-dunai útja Széchenyi István 1830. június 24-én elindult Pestről egy hosszú többhetes utazásra. A célja ezzel az volt, hogy Pest és Magyarország, illetve az egész Habsburg Birodalom számára felmérje az Al-Duna szabályozásának lehetőségét. Mivel Pest alapvetően egy kereskedőváros volt, az Al-Duna hajózhatóvá tétele a város további növekedésének egyik alapja volt.

Egy példátlan buszbaleset hatásai A Ferihegyi gyorsforgalmi úton 1960. június 16-án súlyos autóbusz-baleset történt, összesen 13-an vesztették életüket. A 65 évvel ezelőtti balesetet sok körülmény okozta, ezeket és a tragédia hatásait, következményeit érdemes megismerni.

A zugligeti villamosbaleset – 125 éve szabadul el a kirándulókkal teli kocsi A budapestieket 1900 júniusában több villamosszerencsétlenség is sokkolta. Június 4-én a zugligeti villamosbalesetben több halott is volt, majd a következő napokban több kisebb baleset is történt. Az utasok ennek hatására a villamosvezetők ellen fordultak.

Az Újpesti vasúti hid megnyitása Nem annyira ismert híd, pedig Budapest számára nagyon fontos szerepe volt, ezen keresztül érkezett a szén a házak fűtéséhez, valamint az erőművekhez. Az Újpesti vasúti hidat is felrobbantották a II. világháború végén, és ugyan tervezték a végleges helyreállítást, 1954-1955-ben csak egy ideiglenes szerkezetre futotta. Ugyan egy, maximum két évtizedre szánták, de végül több, mint fél évszázadig szolgált az 1955 májusában átadott szerkezet.

Vámfizetés 1945-ben a hidakon Vámfizetést vezettek be 80 éve a budapesti hidaknál. A cél a hidak helyreállításának részbeni fedezése. Az új hídvámot a főváros szedte, de a népszerűtlen intézkedés csak egy hónapig volt érvényben.

A fogaskerekű meghosszabbítása A fogaskerekű ma valójában a 60-as villamos. Története 1874-ig nyúlik vissza, amelyben fontos esemény volt az 1890-es esztendő, mert ez év májusában nyílt meg a Svábhegy-Széchenyi hegyi szakasz.

Száz éve jelentek meg a piros színű maszek taxik Budapesten Száz éve jelentek meg a piros taxik Budapesten. Nem csak az volt bennük az újdonság, hogy élénk színük volt, hanem az is, ezeket korábbi bérkocsisok üzemeltették, akik a lófogatú járműveikből ültek át autómobilra.

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.

Az első pesti lóvasút Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

Az első magyar légitársaság Az első magyar polgári légitársaság 105 éve alakult meg. A sikeres indulást a trianoni szerződés aláírását követően bevezetett repülési tilalom törte derékba, de amíg üzemelt e cég, személyeket és légi postai küldeményeket szállított Budapest és több vidéki város között.

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

Tatra villamosok az 59-es vonalán Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.

A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.