Pesten az 1867-es kiegyezést követően élénk vállalatalapítási láz kezdődött. A Kőbányai út mentén, ott, ahol ma a Hungária körút metszi ezt az utat, több vállalkozás is megvetette a lábát, az egyik a belga tőkével alapított Magyar-belga gép- és Hajtóépítő Társaság volt, a másik svájci pénzből Magyar-svájci Vasúti Kocsigyár, amely valójában mozdonygyárként kívánt üzemelni. Hasonló ambíciókat dédelgetett az Első Magyar Gőzkocsigyár is. A Magyar-belga Gép- és Hajtóépítő Társaság 1868 májusában alakult, valójában a belga A. G. Gillain cég a csehországi Brünnben lévő gyárát teljes egészében Pestre helyezte át. E cég már május végén várta a megrendeléseket, hisz a Magyarország és a Nagyvilág 1868. május 24-én az alábbi felhívást közölte:
„A magyar-belga gép- és hajóépítő társulat máj. 11-kén tartott közgyűlésén a társulati alapszabályok egy-két szakaszát megváltoztatták s az alapszabályokat jóváhagyás végett a minisztériumhoz határozták felterjesztetni. A társulat egyébiránt már most is elfogad megrendeléseket mindennemű gépekre és hajókra, melyeket gyáraiban készíttet.”
A három üzem nagy reményekkel indult, hiszen ekkor sorra alakultak meg a hazai magánvasút-társaságok, és joggal remélhették, hogy az új vállalkozásokból jelentős megrendelésekhez jutnak. A svájci hátterű cég valóban kapott jelentősebb megrendelést, hiszen a szintén 1868-ban alakult Alföld Fiumei Vasút kocsijait e cégtől rendelte.
Azonban a cégek sorsa nem alakult jól, a megfelelő forgótőke hiány miatt a három társaság viszonylag rövid idő alatt tönkrement, már 1870-re súlyos adósságokba keveredtek, ezért nagy tőkével rendelkező befektetők érkeztek, a magyar állam, illetve a Ganz. A belga és a svájci tőkével alakult társaságokat az állam vette meg, míg az Első Magyar Kocsigyárat a Ganz. A magyar állam a cégeket 1870. július 18-i dátummal vásárolta meg.
Az állami kézbe került két gyárat a MÁV keretében működtették, és a neve Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyára lett. A feladata a nevéből következett, az alig két éve alakult Magyar Királyi Államvasút, azaz a MÁV részére kocsik és mozdonyok gyártása. Igaz, 1870-ben még Magyarországon nem gyártottak mozdonyt, de ez nem sokáig maradt így.
Az új állami cég vezetésére az 1871-ben pályázaton kerestek szakembert, és e felhívásra jelentkezett a kalsruhei születésű Freidrich Zimmermann. A pozíciót elnyerte, és saját németországi gyárát feladva Magyarországra költözött, és Zimmermann Frigyesként, 1873-tól pedig már magyar állampolgárként vezette a céget.
A feladat nem csak az volt, hogy a MÁV részére kocsikat gyártsanak, hanem gőzmozdonyokat is. Az első hazai gyártású gőzmozdony, igaz még osztrák tervek alapján, 1873-ra el is készült a Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyárában. Azonban 1873-ban több baj is érte az állami vállalatot, a bécsi tőzsdekrach miatt a megrendelések visszaestek, ráadásul egyik épületrész, az egykori Svájci-Magyar Kocsigyár 1873. július 28-án porig égett.
Ekkor jelentős átszervezésekről döntöttek, a céget kettéválasztották. A leégett üzem helyén újjáépített telephelyet leválasztották az anyacégről, az a MÁV házi javítóbázisa lett Magyar Királyi Államvasutak Főműhelye néven, és 2009-ig működött, most a területén egyrészt az Operaház Eiffel Műhelyháza, illetve a Közlekedési Múzeum kezelésében lévő Dízelcsarnok található.
A Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyára is nevet változtatott, a továbbiakban a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának hívták. A következő évtizedekben, évszázadban még sokszor nevet váltott ez a cég, de valójában mindenki az 1925-ben felvett új nevének, a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak kezdőbetűiből alkotott néven ismeri, hiszen ez a cég volt a legendás MÁVAG, amely 1959-ben egyesült egy másik, hasonlóan nagy múltú céggel, a Ganzzal.
A MÁVAG a XIX. század végén és a XX. században magyar gép- és acélszerkezetgyártás legnagyobb szereplője lett, hidak anyagát, kocsikat, gőz és villanymozdonyokat gyártott. Villányi György a „Magyar mozdonygyártás Nagykönyve” című munkájában szereplő adat szerint a MÁVAG 1873 és 1959 között csak gőzmozdonyból összesen 131 típust gyártott, ami 7568 mozdonyt jelentett.
Nyitókép: Vállalati ünnepség a MÁVAG-nál (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció