Budapest

Az idei szezonban is elindultak a nosztalgiajáratok a fővárosban Budán és Pesten a belvárosi vonalak mellett a külső kerületekben is találkozhatunk muzeális járművekkel a tavaszi-nyári időszakban. A BKK a működőképes eredeti villamosokat, klasszikus Ikarus autóbuszokat, trolikat és az 1969-ben gyártott első Budapestre szállított szovjet metrókocsikat is bemutatja az október végéig tartó nosztalgiaszezonban.

Az első pesti lóvasút Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

Szobrot avattak Bálint gazda emlékére a Budai Arborétumban A százéves korában elhunyt Bálint György kertészmérnöknek, Bálint gazdának a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai campusának arborétumában, a felső kertben állítottak mellszobrot.

Kerítéskiállítás nyílt Klebelsberg Kunó tiszteletére az Andrássy úton A 150 éve született Klebelsberg Kunó életművét bemutató tablókiállítás nyílt a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti irodaházánál. A kerítéskiállítás az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter életútját és munkásságát mutatja be.

Budavári emlékek – Együttműködés a kulturális értékek megőrzéséről Együttműködési megállapodást írt alá a Budavári Önkormányzat és az Országos Széchényi Könyvtár a Budavárhoz köthető kulturális értékek megőrzéséről. A cél a kiadványok digitalizálása, bemutatása és közkinccsé tétele, könyvek közös kiadása, valamint az I. kerületben élt híres emberek emlékezetének megőrzése.

Fákat ültettek, madárodúkat helyeztek el a Goldmann György téren A Petőfi híd budai hídfőjénél parkfákat és cserjéket ültettek, öt madárodút helyeztek el. Egy nagyobb ágakból, gallyakból összeállított, ún. holtfasövényt is kialakítottak a parkban, amely búvó- és szaporodóhelyet szolgáltat a rovarok számára.

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

Újraalkotják az Agrárminisztérium homlokzatának elpusztult szobordíszeit A Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének felújítása során a neoreneszánsz homlokzatot eredeti szépségében állítják helyre. Ennek részeként elkészülnek a főhomlokzat és a sarokrizalitok első emeleti ablakai felett a timpanonokon pihenő, félig könyöklő szoboralakok, összesen 17 pár.

Szobrot állítottak Kassák Lajosnak Angyalföldön Szobrot avattak az egykori angyalföldi írónak, költőnek, festőművésznek, a magyar avantgárd legismertebb szerzőjének, Kassák Lajosnak a róla elnevezett lakóparkban. A költő közel 40 évig élt a XIII. kerületben, lakott az úgy nevezett „Hétházban”, a Csángó utcában, a Lehel utcában és a Tisza utcában is. Angyalföld címen 1929-ben regénye jelent meg, 1973 óta utca is viseli nevét a kerületben.

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

Helyére került az Igazságügyi Palota Közvádló-szobra Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főpárkányán elhelyezték az újraalkotott Közvádló című kőszobrot, amely az eredeti, Donáth Gyula által készített alkotás rekonstrukciója.

Felavatták Bernovits Vilma emlékművét A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján köztéri emlékművet adtak át Ferencvárosban, a Petőfi híd pesti lábánál. A „Stigma – Bernovits Vilma emlékére” című alkotást a Gizella sétány dunai partfalában alakították ki. Bernovits Vilmát Salkaházi Sárával és több társával együtt a közeli Bokréta utcából, a Szociális Testvérek Társaságának épületéből hurcolták el, és lőtték a jeges Dunába 1944 decemberében.

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

Hetvenöt éve jött létre Nagy-Budapest Hetvenöt évvel ezelőtt 23 települést csatoltak Budapesthez, ezzel létrejött a mai Nagy-Budapest. A főváros népessége egymillióról több mint másfél millióra nőtt, és alapjaiban változott meg az addig önálló hét város és tizenhat nagyközség lakóinak élete. Az évfordulóról, a döntés hatásairól kiállításokkal, előadásokkal és számos más programmal emlékezik meg a főváros könyvtára.

A középkori budai palota mellett állt a most feltárt nemesi ház Mintegy 600-700 éve épülhetett a budai Várban az a nemesi ház, amelynek pincéjét most találták meg a régészek a Hauszmann Alajos tervezte királyi palota északi szárnya mellett az 1960-as években felhúzott toldalék eltávolításakor. A nemesi házat valószínűleg már az 1400-as évek elején elbontották, amikor Luxemburgi Zsigmond európai hírű királyi rezidenciává bővítette a középkori palotát. A lakóház megmaradt pincéjéből és környékéről egyéb értékes régészeti leletek is előkerültek.

Egy kis teret is kialakítanak az Ecseri úti metróállomásnál Megkezdődött az Ecseri úti metróállomás környezetének átépítése. A látványtervekből kiderül, hogy kialakítanak egy forgalomtól elzárt teret is, üvegfalú pavilonokkal és új növényekkel. A munkálatok várhatóan december végéig tartanak.

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

Visszakerül a Honvéd Főparancsnokságra a Szent Korona és Magyarország címere Már készül a budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság egyik ékessége, a főhomlokzatot díszítő timpanon-szoborcsoport, amely még idén a helyére kerül. A közel négy méter magas, tizennégy méter széles műalkotás középpontjában Magyarország díszkeretbe foglalt középcímere található a Szent Koronával, amelyet balról és jobbról egy-egy angyal tart. Az allegorikus jelenet a magyar államiságot, a honvédelmet és a nemzeti dicsőséget szimbolizálja.

Újjáépítik a Fehérvári kaput a budai Várban A történelmi környezethez illeszkedően, a XIX. század végi állapotokat idézve születik újjá a budai Várba vezető Fehérvári kapu, amelyen át az Attila út és a Dózsa György tér felől érkezők léphetnek be az egykori középkori magyar főváros várfalakkal körülvett területére. A jelenlegi átjárót elbontják, helyére középen kocsiáthajtóval, két oldalán gyalogos átjáróval rendelkező valódi várkapu épül.

Megújulhat a Váci út egy szakasza A belvárost a külső kerületekkel összekötő egyik legfontosabb útvonal, a Váci út újabb szakaszának megújítását tervezi a Budapesti Közlekedési Központ. A Lehel tér és a Csángó utca között felújítják a járdákat, a zöldfelületeket, akadálymentesítik a kereszteződéseket és a kerékpárosok számára biztonságosabbá teszik a közlekedést.

Kiemelik és bemutatják az aquincumi katonaváros Mithras-szentélyét Óbudán megkezdődött az egykori aquincumi katonaváros 2023-ban megtalált Mithras-szentélyének kiemelése. A mintegy 1800 éves római kori régészeti emléket egy óbudai építkezés helyszínén, több méterrel a jelenlegi járószint alatt találták meg. A romfalakat több darabban, daruval emelik ki, az építkezés befejezése után pedig egy védőépületben mutatják majd be a nagyközönségnek.

Márai-emlékév: Kiállítás kávéházzal Márai Sándor író születésének 125. évfordulója alkalmából emlékévet hirdettek, mely 2025. április 11-én kezdődik és 2026. április 11-ig tart. Ennek kiemelkedő eseménye lesz az I. kerületi Virág Benedek Házban novemberben nyíló Márai-tárlat. A kiállításhoz egy kéttermes, a XX. század eleji kávéházi hangulatot idéző enteriőr is kapcsolódik, amely egyben múzeumi kávézóként is működik majd.

Az év végére megnyílhat a Biodóm a Fővárosi Állatkertben A Biodómban városi oázist szeretnének létrehozni növényekkel és állatokkal a Fővárosi Állat- és Növénykert szerves részeként. A növények mellett az év végére a jelenleg a nagy szikla belsejében található állatbemutató kerülhet a Biodóm 1,7 hektáros területére, elsősorban délkelet-ázsiai fajokkal.

Virtuálisan bejárhatók a magyar műemlékek Elindult az e-orokseg.hu, a magyar műemlékvédelem információs portálja. A digitális platformon mind a 15 ezer magyarországi műemlék megtalálható. Látványos, interaktív tematikus térkép segít a keresésben, és az épületek, a homlokzatok , a freskók azonnal teljes részletességgel láthatóvá válnak.

A 125 éve született Szabó Lőrincre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Megemlékezést tartottak a 125 éve, 1900. március 31-én született Szabó Lőrinc sírjánál a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A költő a modern magyar líra egyik meghatározó alakja, aki műfordítóként is maradandót alkotott.

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

Védett természeti értékek Új, ingyenesen letölthető kiadvány jelent meg, amely Budapest valamennyi védett természeti területét összegyűjti. Bemutatja az erdőket, sziklákat, mocsarakat, lápréteket, tavakat, a magányos öreg fákat és az állatfajokat is.

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

Építési engedélyt kapott a Magyar Építészeti Múzeum Megkapták az építési engedélyt a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervei. Az intézmény a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán lévő telekegyüttesen, a Walter Rózsi-villa szomszédságában épül fel. Egy új főépület valósul meg karakteres tetőszerkezettel, valamint megújul a két századfordulós műemléki villa és a két zárt sorú irodaház. Egy nyitott városi közparkot is kialakítanak.