Budapest

b37c627b-cc51-e2c0-501c-658da4bc0c02 (1).jpg Műtermi gyermekfotózás a XIX-XX. században – Tablókiállítás nyílt a Múzeumkertben A gyermeknap előtt nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum új szabadtéri kiállítása, amely a XIX.–XX. századi műtermi gyermekfotózás világába enged bepillantást. A Múzeumkertben látható tárlaton ritka felvételeket mutatnak be: gyermekeket a régmúltból különleges kellékek, játékok és festett hátterek között.
A hiányzó láncszem – Az Iparművészeti Múzeum hátsó szárnya Az Iparművészeti Múzeum a világ első olyan múzeumépülete, amely nem valamelyik történelmi stílust idézi meg. Lechner Ödönt a magyar formanyelv megteremtése vezérelte akkor, amikor az ősi ázsiai építészethez nyúlt vissza, ugyanakkor a szerkezeteket tekintve modern is volt. Alkotása felmérhetetlen hatást gyakorolt a korára, pedig az nem is valósult meg teljes egészében. Írásunkban éppen az anyagi okokból elhagyott hátsó szárnyat mutatjuk be.
Az utcanevekről mesélnek az újonnan kihelyezett táblák a XIII. kerületben Összesen 12 helyszínen helyeztek ki olyan utcatáblákat a XIII. kerületben, amelyeken történelmi, irodalmi, kulturális érdekességeket olvashatunk az utca nevéről vagy a személyről, akiről a közterületet elnevezték.
Tovább bővült a digitális szoborpark a Fiumei úti sírkertben Újabb alkotásokkal bővült a Szoborpark a Fiumei úti sírkertben elnevezésű ismeretterjesztő kezdeményezés, amely digitális eszközök segítségével a szobrokhoz és síremlékekhez kapcsolódó leírásokon keresztül mutatja be a magyar szobrászat, építészet és emlékezetkultúra kiemelkedő alkotásait.
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját a Zsolnay is segítené A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Iparművészeti Múzeumot 2017-ben zárták be, felújításra hivatkozva. A műemlék épület állapota azóta is folyamatosan romlik. A pécsi Zsolnay manufaktúra most jelezte: eredeti dokumentumokkal, formarajzokkal, képi illusztrációkkal, valamint a Zsolnay pirogránit tetőcserepek és épületdíszek állapotának felmérésével támogatná az épület megmentését, állagromlásának megfékezését.
Felavatták a roma holokauszt áldozatainak emlékművét Óbudán A III. kerületi Csíkszereda parkban, a Bécsi út – Vörösvári út találkozásánál felavatták a roma holokauszt áldozatainak emlékművet. Az alkotás az egykori téglagyár területén, a romák 1944-es deportálásának egyik helyszínén található.
Megújult a Feneketlen-tavi szökőkút Újra üzemel a Feneketlen-tavi szökőkút, amely a látvány mellett a tó vizének frissítését és levegőztetését is segíti. A park tavasszal új zöldfelületekkel, automata öntözőrendszerrel, új pihenőhelyekkel, tóparti dobogóval és a Brenner János atya szobra fölötti kilátószakasszal újult meg.
Wohl Janka költőre, íróra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Wohl Janka születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést a Fiumei úti sírkertben, a Wohl nővérek teljeskörűen felújított síremlékénél. Wohl Janka a magyar irodalom és női emancipáció egyik úttörő alakja volt.
Részvénytársasági színház a Nagykörúton Részvénytársaságként, magánberuházásban és alig egy év alatt épült fel a Vígszínház, amely az épp csak beépülő Szent István körúton nyitotta meg kapuit 1896. május 1-én, mégpedig egy Jókai Mór által írt darabbal.
Vándorló műalkotások – Magyar költők budapesti szobrainak helyszínváltozásai Ma természetesnek vesszük híres poétáink szobrainak látványát, azonban arról már nem minden esetben tudunk, hogy valóban oda tervezték-e az adott emlékművet, ahol jelenleg látható. Cikkünkben a vándorló budapesti költőszobrokat kutattuk fel.
Karmelita kolostor, kaszinó, miniszterelnökség – Mi minden lehet 300 év alatt egy épület? Eredetileg rendháznak épült, de jó 240 éve szolgált állami irodaházként a Szent György tér jellegzetes épülete, amely II. József idején kaszinó volt tekepályával, később főleg katonai hivatalok működtek benne. Legutóbbi funkcióját pedig mindenki ismeri, hiszen neve az elmúlt hét évben valóságos szimbólummá vált. A Karmelita kolostor története.
A főváros felújítaná a Petőfi hidat, kiírták a közbeszerzést a tervezésre Kiírták a közbeszerzést a Petőfi híd korszerűsítésének tervezésére, a tényleges munkakezdés 2029-ben várható. A Petőfi híd műszaki állapota folyamatosan romlik, a felújítás előkészítése több éve zajlik. Utoljára 1980-ban újították fel teljes körűen a hidat.
Hétvégén megnyílik a Karmelita kolostor és a volt Külügyminisztérium újjáépült palotája Elbontották a Karmelita kolostort övező kordont, az épületet holnaptól megnyitják a látogatók előtt. Most hétvégén megtekinthető lesz az a Dísz téri kormányzati palota is, amelyet nemrég építettek fel 1945 előtti külső architektúrával, tekintettel arra, hogy a Trianon utáni Külügyminisztérium (azelőtt Vöröskereszt Egylet) itteni székházát a második világháború után, a sérülésekre hivatkozva elbontották.
Az Alkotmány utcában lesz a miniszterelnök székhelye A budavári karmelita kolostor helyett Lipótvárosban, az V. kerület, Alkotmány utca 5. szám alatt lesz a jövőben a miniszterelnök székhelye. Az épület eredetileg lakóház, bérház volt, a XIX. század végén készült.
A pest-budai állandó hídról szóló törvény Az 1832-1836 között ülésező magyar országgyűlés számos, az ország életét meghatározó törvényt fogadott el. Ezek közül az egyik, mégpedig az 1836. évi XXVI. számú törvény alapvetően határozta meg Pest és Buda további sorsát: egy állandó hídról szólt a két város között.
Visszaköltözik a Hadtörténeti Múzeum a Kapisztrán térre A Hadtörténeti Múzeum visszakapja a Kapisztrán téren található épületét. A budavári klasszicista palotából, amely 1929-ben az egykori laktanya átalakításával lett a hadtörténeti intézet és múzeum otthona, 2023-ban költöztették ki az intézményt.
Két kupola az Országházon – Hauszmann Alajos meglepő pályaműve A magyar Országgyűlés már több, mint százhúsz éve tartja üléseit a Duna-parti otthonában, mely a világ egyik leggyönyörűbb országháza. Az 1870-es években azonban még egészen más jellegű épületet tartottak ideálisnak, az elképzelést pedig Hauszmann Alajos dolgozta ki alaposabban. Terve igazán különleges volt az Országház pályázatára benyújtott többi munkához képest.
A megszűnt buszmegálló helyére növényeket ültettek a Lónyay utcában Ferencvárosban a Lónyay utca és a Czuczor utca sarkánál az egykori buszmegállóban zöldfelületet alakítottak ki. A csapadékvizet a járdáról a zöldfelületre vezetik, így nem a csatornába kerül, hanem hasznosul.
Májusban elindultak a nosztalgiajáratok Budán és Pesten a belvárosi vonalak mellett a külső kerületekben is találkozhatunk muzeális járművekkel. A klasszikus favázas és acélvázas villamosok mellett ikonikus Ikarus autóbuszok, nosztalgiatrolik és a fogaskerekű régi kocsijai is útjukra indulnak az október végéig tartó nosztalgiaszezonban.
Egykori pesterzsébeti öntödében kapott új otthont a cirkuszművészeti és kortárstánc-főiskola campusa A volt pesterzsébeti öntödében alakították ki a cirkuszművészeti és kortárstánc-főiskola új campusát. A több mint 100 éves ipari épület mintegy 1100 négyzetméteres részét felújították, megőrizve annak ipari csarnok jellegét. Az intézményben tánctanár, cirkuszművésztanár, kortárstánc, cirkuszművészet és cirkuszi táncos szakokon folyik a képzés.
Kerítéskiállítás nyílt a Műcsarnok megnyitásának 130. évfordulóján A Műcsarnok 130 évére visszatekintő tablókiállítás tekinthető meg a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti székházának Bajza utcai oldalán. A Műcsarnokot Schickedanz Albert tervezte, az épület a Milleniumra készült el.
A DDSG kizárólagos hajózási joga Magyarországon A Duna hajózhatósága már két évszázaddal ezelőtt is kulcskérdésnek számított. A XIX. században évtizedekig ugyanaz a cég, a Dunagőzhajózási Társaság tartotta kezében ezt a tevékenységet. A magyarországi szakaszra 1831. április 22-én kapta meg a privilégiumot.
Növényeket ültetnek a beton helyére Budapest két helyszínén is növényeket ültetnek a betonnal burkolt felületek helyére: a Kerepesi út és a Fogarasi út találkozásánál, illetve az Árpád fejedelem útján, a Margit híd budai hídfőjének északi oldalán található hosszú középszigeten.
Új helyszínen nyílt meg a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítással és három időszaki tárlattal várja a látogatókat új otthonában, a Nádasdy utca 48. szám alatt. Ipartörténeti emlék, egy patika enteriőrje is látható, valamint a Gránit Kőedénygyár tárlata, amely betekintés ad a tervezési és gyártási folyamatokba.
Beporzóbarát kerttel bővült az Állatkert A Fővárosi Állat- és Növénykertben új beporzóbarát kertet alakítottak ki. A kezdeményezés célja, hogy a kert menedéket, táplálékot és élőhelyet nyújtson olyan fontos beporzó rovaroknak, mint a vadméhek, poszméhek, lepkék és zengőlegyek. A Zümmögő sétány elnevezésű tanösvényen is végigsétálhatunk.
A 150 éves Margit híd érdekességei A Margit híd 150 éves, hiszen első alkalommal 1876. április 30-án adták át a forgalomnak. A kerek évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg 10 érdekes és talán nem annyira ismert tényt e szép, sárga hidunk történetéből.
Nyár közepén megnyílik a Biodóm Az 1,7 hektár alapterületű Biodóm közel egyhektáros központi csarnokát nyitják meg a látogatók előtt nyáron, ahol városi oázis várja majd az érdeklődőket. Az új látványosságban 13 ezer trópusi és szubtrópusi növényt és néhány ritka, különleges állatfajt, például hulmánt és bali seregélyt lehet majd megcsodálni, valamint egy vízesés is lesz.
Százéves épületek nyílnak meg májusban A Budapest100 rendezvény idén újra a 100 éves lakóházakat és intézményeket mutatja be. A budapesti nyitott házak hétvégéjén 41 helyszínen több mint kétszáz programmal várják a látogatókat. Az egykori Corvin áruház, a Puskin Mozi épülete, a Bethlen-udvar, a Piarista Gimnázium és az Akácfa utcai BKV-székház is megnyitja kapuit.
Stróbl Alajos életművéről nyílt szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban és a Csikós udvarban Stróbl Alajos születésének 170., valamint halálának 100. évfordulója alkalmából nyílt meg a Képmás szobrokkal című szabadtéri tablókiállítás. A tárlat két helyszínen várja a látogatókat: a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján a szobrászművész pályájának kezdeti szakaszát mutatja be, míg a Csikós udvarban a későbbi, ikonikus alkotások kerülnek a középpontba.
Europa Nostra-díjat kapott az Operaház A Magyar Állami Operaház 2022-ben befejeződött felújítása rangos elismerést kapott. Az Ybl Miklós által tervezett, 1884-ben épült Andrássy úti épület műemléki rekonstrukciója és a kor követelményeinek megfelelő modernizálása a Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriában nyerte el az Europa Nostra-díjat, az Európai Unió legrangosabb örökségvédelmi elismerését.

További cikkeink