Budapest

DSC02218 (1).jpg Egyre többen látogatják a budapesti sírkerteket – A fiatalokat is érdekli a történelem A Fiumei úti sírkertben, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben és a Nemzeti Gyászparkban is folyamatosan emelkedik a látogatók száma. Egyre több fiatal és egyre több iskolás csoport keresi fel a budapesti történelmi sírkerteket, amelyekben jeles személyiségek életművével lehet megismerkedni. A látogatói adatokból az derül ki, hogy a fiatalokat érdekli a nemzet múltja.
Két újabb corvina látható az Országos Széchényi Könyvtár digitális gyűjteményében A magyar–török kulturális évad keretében az Országos Széchényi Könyvtár digitális gyűjteményében elérhetővé vált a közönség számára Mátyás király egykori Corvina könyvtárának két újabb darabja, melyeket az isztambuli Topkapi Szeráj Múzeumban őriznek.
Hajóval Pest és Buda között – A menetrend szerinti vízi közlekedés kezdetei A gépi erejű rendszeres átkelőhajózás Pest és Buda között egy rövid, 1820-as epizódot leszámítva 1844-ben indult meg. A lehetőségre két vállalkozás is jelentkezett, az egyik egy mindössze egy hajóval rendelkező vállalkozó, a másik a kor óriásvállalata, a Dunagőzhajózási Társaság volt.
A hírközlés palotája – Telefonközpont a Terézvárosban Az első telefonközpontnak készült budapesti épületet 120 éve helyezték üzembe a VI. kerületben, ekkor Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítménye volt. Több mint tíz évig egyedül szolgálta ki a főváros távbeszélő-hálózatát, de az egész XX. század során fontos szerepet játszott a budapesti telekommunikációban. Volt, hogy háromszáz kezelőnő serénykedett benne éjjel és nappal, hogy az előfizetőket összekapcsolhassák egymással. Rájuk emlékeztet ma is az épület Nagymező utcai díszes homlokzata.
Deák Ferenc portréja a főváros számára A városegyesítést követően frissen megalakult budapesti közgyűlés 1874. február 4-én, éppen 150 évvel ezelőtt szükségesnek látta, hogy Deák Ferenc arcképét elhelyezze a tanácsteremben. Nem is akármilyen képről volt szó, hanem olyanról, amelyhez az ekkor már igencsak beteg Deák ül modellt, azaz nem egy már meglévő arckép másolatát kívánták a képviselők beszerezni.
Föl nem épült városháza, új Móricz-darab, bolond időjárás: erről írtak a lapok 100 éve Néha meglepődünk, néha mosolygunk, de gyakran érezzük úgy, a tegnapi lapot olvassuk éppen, pedig száz évet utaztunk vissza az időben. A régi újságokból sok érdekes epizódra bukkanhatunk elődeink életéből: sosemvolt városházáról, Shakespeare újrafordításának örökzöld kérdésköréről, a magyar irodalomról, de a furcsa időről is.
Klösz György fotográfus villájában nyitja meg kapuit jövőre a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum Évtizedeken át fotózta Budapestet Klösz György, akinek dokumentumértékű fényképei jelentős mértékben járultak hozzá a magyar főváros múltjának megismeréséhez. A XIX. század végén már a Városligeti fasor 49. szám alatti villában találjuk otthonát és tekintélyes műintézetét. Ebben az épületben nyitja meg kapuit jövőre a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum.
Emlékmű készül Buda bevételének 175. évfordulójára a Fiumei úti sírkertben Nagyszabású ünnepséget tartottak Görgei Artúr honvéd tábornok születésének 206. évfordulóján a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A kitüntetett figyelem idén annak is szól, hogy ebben az évben emlékezünk meg az 1849-es szabadságharc sikereinek és tragikus elbukásának 175. évfordulójáról. Az ünnepségen bejelentették, hogy májusban, Görgei legnagyobb haditettének, Buda bevételének 175. évfordulóján emlékművet avatnak a temetőben a honvédsereg fővezérének végső nyughelye közelében.
Finta József építész budapesti öröksége Finta József Kossuth-díjas építész életművének legjelentősebb része Budapesten valósult meg. Munkássága az elmúlt hat évtized alatt jelentősen meghatározta a magyar főváros városképét. A megépült házainak legjelentősebb része az idegenforgalom céljait szolgája, de pénzügyi és oktatási épületeket is tervezett. Munkáit sokan tartják funkcionálisan jól átgondolt, magas kvalitású alkotásoknak, mások azt kifogásolják, hogy Duna-parti szállodái kedvezőtlenül alakították a pesti látképet.
Sok országban népszerűek voltak a 75 éve létrehozott Ikarus-gyár ikonikus autóbuszai Hetvenöt éve, 1949 januárjának végén alapította meg az akkori kormány az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat. A vállalat a XX. század második felében a világ egyik meghatározó autóbuszgyártója lett. Azonban nem minden alap nélkül indult el a cég: az állami tulajdonú vállalatot három magántársaság összevonásával hozták létre.
Felavatták a Baár–Madas Református Gimnázium új tornacsarnokát A II. kerületi Baár–Madas Református Gimnázium új tornaterem-épülettel bővült. A többfunkciós tornacsarnokban a sportrendezvények mellett közösségi, vallási és kulturális események is megtarthatók.
Látványos formában őrzi a múltat az őrségváltás hagyománya a budai Várban Bár ma már inkább nagyszerű látványosságként tekintünk az őrségváltásra a budai Várban, a múltban a díszes egyenruhát viselő testőrség tagjai a protokolláris feladatok mellett az uralkodó tényleges védelmét is ellátták.
Budapest közepén évtizedekig vámhatár húzódott Az 1873 novemberében kimondott városegyegyesítés ugyan létrehozta Budapestet, és a Dunán elvileg könnyű átkelést biztosított a Lánchíd, de ez az átjárás nem volt magától értetődő mindenkinek, ugyanis fennált egy komoly visszatartó erő, a hídvám. A frissen egyesített városban az első pillanattól kezdve törekvés volt arra, hogy ezt a vámot megszüntessék vagy legalább a legszegényebbeket mentesítsék alóla.
Egy lovagias építész – 90 éve hunyt el Ybl Lajos Az Ybl névről elsőre mindenki Ybl Miklósra gondol, hiszen ő volt a XIX. század legjelentősebb magyar építésze. Azonban kevésbé ismert unokaöccse, Ybl Lajos is építész lett, és noha nem vált szakmája oly tekintélyes képviselőjévé, halálának évfordulóján érdemes végigtekintenünk munkásságán. Fontosabb épületein túl bemutatjuk közéleti tevékenységét is, amiért még lovagi címmel is jutalmazták.
Erzsébet királyné halála a budapesti sajtóban Erzsébet magyar királynét 1898. szeptember 10-én egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista megölte. A magyarok nagy része rajongásig szerette Ferenc József feleségét, Sisit, így érthető, hogy a halálhíre hallatán szinte megállt Budapesten is az élet. Mivel 1898-ban az újság volt a fő információforrás, így cikkünkben annak járunk utána, miként írtak a tragikus eseményről a korabeli lapok.
Autóbuszhiány Budapesten – Korlátozták a közlekedést 80 évvel ezelőtt Az autóbuszok közlekedését gumihiány miatt korlátozták 80 évvel ezelőtt. Egyre nagyobb volt az áruhiány, amit újabb és újabb korlátozásokkal próbáltak a döntéshozók kezelni.
Kezdődik a Dráva park átépítése a XIII. kerületben Hamarosan megkezdődik a Dráva park felújítása a XIII. kerületben. A ma még meglévő régi teret teljesen átépítik, a tervek szerint pihenőparkká alakítják, de megmarad a szökőkút és a játszótér is. A területen átvezető út vonalvezetése megidézi majd a névadó Dráva folyót.
Újabb nemzetközi elismerést kapott a Magyar Zene Háza A közel 200 millió olvasóval rendelkező neves brit lap, a The Guardian közönségszavazásán Európa leginspirálóbb turisztikai célpontjai közé választották a Magyar Zene Házát. Az intézmény 2022. januári megnyitása óta többször szerepelt rangos nemzetközi kiadványok toplistáján.
Oltópontból egyetemi gyógyszerészeti központ – 120 éve készült el a budapesti Pasteur Intézet önálló épülete Az Üllői út nem csupán a főváros leghosszabb útja, de sok más érdekesség mellett arról is nevezetes, hogy a Kálvin tér és a Nagyvárad tér közötti szakaszon fontos egészségügyi intézmények, klinikák, kórházak találhatók a VIII. és IX. kerületi oldalon. Szinte kivétel nélkül építészeti szempontból is jelentős értéket képviselnek, s a mai napig az orvosképzés és a betegellátás fontos helyszínei. Az egykori Pasteur Intézet épületegyüttese is közéjük tartozik, amely 120 éve készült el.
Felújítják a józsefvárosi Krúdy Gyula utca és Mária utca egy-egy szakaszát A VIII. kerületben két utcaszakasz újul meg a Lőrinc pap tér környékén. Szélesebbek lesznek a járdák, kényelmesebben lehet majd sétálni, fasort alakítanak ki, és növényeket ültetnek.
A nemzet nagyjaira emlékezhetünk a Fiumei úti sírkertben a magyar kultúra napja alkalmából A magyar kultúra kimagasló alakjainak, a XIX. századi tudományos és kulturális élet jeles alkotóinak, alakítóinak és mecénásainak tetteit, tevékenységét ismerhetjük meg a Fiumei úti sírkertben a magyar kultúra napja alkalmából szervezett sétán. Erkel Ferenc, Egressy Béni, Izsó Miklós, Trefort Ágoston és más híres magyarok sírjánál nemcsak az egyéni teljesítményről kapunk képet, de megtapasztalhatjuk azt is, hogy maga a sírkert is a magyar kulturális örökség felbecsülhetetlen értéke.
Egy megszűnt teherpályaudvar a főváros kellős közepén Egykor Budapesten, a mai Corvinus Egyetemnél, a Fővám téren vasúti teherpályaudvar működött. Az 1879-ben átadott pályaudvar a vámköteles áruk fel- és leadására szolgált, és egészen 1933-ig volt használatban. Miért kellett ide, a város közepére egy teherpályaudvar, és hol is volt pontosan?
Hadvezér és mérnök egy személyben – 200 éve született Hollán Ernő Hollán Ernő nem tartozik történelmünk ismert alakjai közé, pedig sokrétű munkásságával meghatározta a XIX. századi Magyarországot: amellett, hogy precíz mérnök volt, hősi érdemeket szerzett katonatisztként is, illetve jó szervezőnek is bizonyult: ő alapította ugyanis a Magyar Mérnök Egyletet, melynek rendszeresen megjelenő közlönye a történelemtudomány iránt érdeklődők számára is igazi aranybánya.
A Pál utcán túl – Molnár Ferenc nevét viselő iskolák Molnár Ferenc nevét megunhatatlan klasszikusa, A Pál utcai fiúk tette halhatatlanná, amely oly árnyaltan mutatja be a diákélet minden oldalát. Nem csoda, hogy Budapesten több iskola is őrzi emlékét. Az író születésének évfordulóján bemutatjuk ezeket a helyszíneket, amelyek érthető okokból a híres regényben is megjelenő Ferencvárosban és Józsefvárosban találhatók.
Budapesti épületsorsok: Lajta Bélával ismerkedhetünk meg a Kiscelli Múzeumban A XX. század elejének egyik legmeghatározóbb magyar építésze volt Lajta Béla, akinek munkásságával most a Kiscelli Múzeum kiállításán ismerkedhetünk meg. Az építészeti tervek és fotók mellett olyan különlegességeket is láthatunk a tárlaton, mint a Szervita téri Rózsavölgyi-ház eredeti kerámiadíszei, az Amerikai úti Szeretetház egykori szolgálati lakásának Lajta Béla tervezte bútorai, a Vas utcai iskola restaurált ólomüveg díszei vagy az egykori Parisiana mulató homlokzati makettje.
Az aranykor pionírjai – A magyar építészképzés megalapozói A magyar építészet történetének aranykora az 1867-es kiegyezést követő fél évszázad, vagyis a dualizmus időszaka volt. Szinte felfoghatatlan mértékben létesültek változatos funkciójú épületek, melyek tervezéséhez természetesen széles és jól felkészült szakembergárda kellett. Képzésük központja a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje volt, melynek oktatóit főleg építészekként ismerjük.
Az alkotópálya meglepő befejezése – Lechner Ödön utolsó terve Lechner Ödön a magyar építészeti formanyelv legelkötelezettebb híveként élete nagy részét egy új, nemzeti stílus létrehozásának szentelte. Utolsó tervét – melyet a Ferenc József-emléktemplom számára készített éppen 110 évvel ezelőtt – mégis a régi, történelmi stílusok modorában rajzolta. A meglepő fordulatot azonban árnyalják a pályázati feltételek, melyeket figyelembe véve a mű egyáltalán nem az elvek megtagadásáról szól.
A modern budapesti vízszolgáltatás kialakítása Pesten 155 éve van vezetékes ivóvíz-szolgáltatás. De ez még nem volt mérhető a mai vízszolgáltatáshoz, mert egyrészt a város kis részét érte el, másrészt eleve egy ideiglenes vízmű épült, amely más módszerrel nyerte ki a vizet, mint a mai rendszer.
Miért vett Budapest csehszlovák villamosokat 45 éve? Budapesten 45 éve kezdték meg szolgálatukat a Tatra villamosok. Miért kellett cseh járművekre váltani, amikor a Ganz vállalatai évtizedes tapasztalattal rendelkeztek a villamosgyártásban?
A Lánchíd első szállítmánya 1849. január 1-jén A Lánchíd első szállítmánya a Szent Korona volt. A becses tárgyat nem a megnyitó részeként, ünnepélyes keretek között szállították át az ország legfontosabb hídján, hanem a szabadságharc hadi eseményei, az előretörő osztrák csapatok miatt menekítették Budáról Pesten keresztül Debrecenbe 175 évvel ezelőtt, 1849. január 1-jén.

További cikkeink