A Budapesten zajló, kiemelt figyelmet érdemlő, országos jelentőségű építkezések közül az átadáshoz legközelebb a Citadella átalakítása áll. A Gellért-hegy tetejét 1854 óta uraló egykori erődben várhatóan idén tavasszal a magyarok szabadságküzdelmeit bemutató kiállítás nyílik, ami ugyancsak jelképes, hiszen az épület jó ideig, sokakat a Habsburg-elnyomásra emlékeztetett. A mostani a legnagyobb átalakítás a Citadella történetében, hiszen az épület alapvető jellegét változtatta meg: üvegkiegészítést kapott, falait pedig három helyen is áttörték, így zárt erőd félig nyitott és átjárható lett. Belső udvarát parkosították, közepén egy 36 méteres zászlórúdon egy lakás alapterületéhez mérhető, 72 négyzetméteres lobogót helyeztek el.
A fontos helyszínek közül a budai Várban több építkezés is folytatódik idén. Javában zajlik a Budavári Palota legészakibb része, az A szárny rekonstrukciója, amelyet a dunai homlokzat kivételével teljesen lebontottak és újraépítenek, teremsora az eredeti, Hauszmann-kori külsejét mutatja majd. Óriási és rendkívül aprólékos munkáról lévén szó, ennek elkészülésére még éveket kell várni. Annál előrehaladottabb állapotban van a Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója, illetve a szomszédos József főhercegi palota újjáépítése. Előbbi épület, amely a jövőben a Hadtörténeti Múzeum ottthona lesz, külsőleg már majdnem teljesen olyan képet mutat, amilyennek a XIX. század végén Kallina Mór megtervezte: decemberben emelték a helyére a homlokzati timpanonját tartó, süttői mészkő oszlopokat. Azonban a II. világháborút követően elbontott régitől eltérően az új épület kupolája nemcsak díszként, hanem kilátóként szolgál majd, ahová bárki felmehet.
Egyre jobban emlékeztet az eredeti, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte, 1906-ban készült épületre a József főhercegi palota, amelynek rekonstrukciója szintén javában zajlik a Szent György téren. Az épület külsőleg már egészen úgy néz ki, mint az 1968-ban lebontott eredeti palota, amelynek helyén a mostani újjáépítésig évtizedeken át romkert volt. A rekonstrukció része a palota egykori kertjét határoló díszes fal és loggia újjáépítése, illetve az épület legszebb, reprezentatív tereinek újraalkotása, így a díszlépcsőház és a bálterem is olyan lesz, mint elpusztult elődeik. Az épület a jövőben az Alkotmánybíróság székháza lesz.
Lassan, de elkezdődött az új Pázmány-campus építkezése is a Magyar Rádió helyén, a Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca – Bródy Sándor utca által határolt, 18 ezer négyzetméteres területen. A 2015-ben az egységes közmédiába olvasztott Magyar Rádió fokozatosan költözött át a Kunigunda útján lévő MTVA-központba, a VIII. kerületi épületeit 2020-ban kapta meg a katolikus egyház a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára. A beruházás tavaly bontásokkal indult, a XX. században épült irodaépületeken kívül sajnos eltűnik a rádió egykori emblematikus, Bródy Sándor utca 5–7. alatti székházának nagy része is az utcafronti szakasz kivételével, valamint a Szentkirályi utca 25–27. alatti bérházak is. Azonban a Pollack Mihály térre néző, Ybl Miklós tervezte Károlyi-palota, valamint a legendás Márványtermet magába foglaló Esterházy-palota természetesen megmarad, felújítva az egyetemi campus részeivé válnak.
Zajlik az 1918-ban átadott Gellért Szálló felújítása is, amely a tervek szerint luxushotelként nyílik majd újra. Mivel az épület fürdő is egyben, tavaly júliusban megállapodott egymással a szállodatulajdonos BDPST Group alá tartozó Dome Kft. és a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., így a felújítás után a fürdőrészt továbbra is bárki használhatja majd a hoteltől függetlenül. A fürdő belső részét a tervek szerint 2028-ban, a külsőt 2029-ben adhatják át a közönségnek, de kisebb területen: az egykori gyermekmedencék helyén ugyanis társasházak épülnek. Egy másik szálloda felújítása is tart még a Duna túlpartján: a Széchenyi téri Sofitel körül tavaly ősszel kezdték lebontani az építési állványzatot, így ma már látható az új üveghomlokzat. A munkák idén is folytatódnak, az ígéretek szerint a hotel 2026 végén nyílik majd újra.
Keresik a kivitelezőt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) központjának építésére. A képzési intézmény új székháza a Gellért-hegy oldalában, a Somlói út 49–53. alatti telken épül majd, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának helyén, amelyet tavalyelőtt bontottak le. Az MCC új épületében oktatási központ és irodák mellett kollégium is lesz, valamint sportpályákat is építenek.
Képzeletben már zajlik az új Építési Múzeum megvalósítása is, amely a VII. kerületi Bajza utca és Városligeti fasor sarkán lévő telken, a Walter Rózsi-villa mellett kap majd helyet. Tavaly decemberben újabb lépés történt a gyakorlati munkák megkezdése felé: aláírták a tervezési és kivitelezési szerződést. Az építkezés során a múzeum egy új főépületet kap, de átalakítják a telken meglévő két műemlék épületet is, amelyek szintén az intézmény részei lesznek majd.
Mindeközben ugyancsak gondolatban valósult meg két országos intézmény fővárosból való elköltöztetése is: a Mezőgazdasági Múzeum az elképzelések alapján a városligeti Vajdahunyad-várból Gödöllőre, a kastély mellé költözne, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum pedig Debrecen külterületére, egy autópályák által határolt területre, a BMW-gyár mellé. Utóbbi múzeum eredetileg a Népliget mellé, az Északi Járműjavító volt területére költözött volna, az Opera Eiffel Műhelyháza szomszédságába. Ez a helyszín több szempontból is megfelelőbb: a látogatók által mind autóval, mint tömegközlekedéssel jól megközelíthető, egy hasznosítatlan városi rozsdaterület rehabilitációját jelenti meglévő épületek átalakulásával, vasúti kapcsolatai miatt pedig a nehéz, múzeális járművek szállítása is könnyebben megvalósítható. Bár a beruházás 2022-ben már az építési engedélyt is megkapta, a munkák nem kezdődtek el, helyettük merült fel a jelenlegi ötlet, amely egyelőre szerencsére csak papíron létezik.
Szomorú csend van azonban a 2017-ben bezárt Iparművészeti Múzeum felújítása körül. Bár a rekonstrukció hosszú évekkel ezelőtt már elkezdődött, az épületet régóta állványzat takarja, a külső borítását adó csempéket leszedték, a munka félbemaradt. A millennium évében elkészült historizáló, kora szecessziós épület állapota folyamatosan romlik, ami megengedhetetlen felelőtlenség, hiszen az egyik legszebb múzeumi palotáról van szó, az iskolateremtő magyar építész, Lechner Ödön egyik legismertebb munkájáról. Az új év lehetőséget teremt arra, hogy végre újraindulhasson a rekonstrukció, és megmeneküljön a főváros egyik legfontosabb múzeumépülete.
Nyitókép: Budapest madávtávlatból (Fotó: Civertan)
