Bár a budavári zsidóság története a várossal egyidős, kevésbé köztudott, hogy hány helyszínen találkozhatunk a közösség emlékeivel, és hány ház őriz történeteket a középkortól egészen a XXI. századig. A Várkapitányság Budai Vársétáinak idegenvezetője most ebbe nyújtott betekintést a Shalom, Buda! című vársétán a Pestbudának.

A szecessziós iskolaépítészet egyik nagy alapterületű remekművét három utca, a Lenhossék, a Vendel és a Balázs Béla határolja. Főhomlokzata olyan hatalmas, hogy legalább 50 méterre kell eltávolodnunk ahhoz, hogy szépségét megcsodálhassuk. Amikor elkészült, kiemelkedett az egyszintes középső-ferencvárosi házak közül. Mára jobbára modern lakóházak veszik körül, s talán a helyén is lakóház állna, ha nem kapott volna új funkciót néhány évvel ezelőtt.

Budapest közönsége olyan csodát láthatott 1887. november végén, amilyet korábban nem sokat. Egy kocsi magától mozgott, nem húzta ló vagy gőzmozdony. Ez a jármű ugyan síneken gurult, de a városban addig lovak, a vasutakon meg hatalmas gőzmozdonyok továbbították a kocsikat. Az első villamos alsó áramszedővel és óránként 10 kilométeres sebességgel haladt, az Oktogonnál rendőri kíséret is kapott.

Harminchat négyzetméteres szoba-konyhás lakások, amelyekbe 4-5 fős családok költöztek, három lakásra jutott egy vízcsap a folyosón. Ezt nyújtotta a 125 évvel ezelőtt, 1897-ben átadott Kén utcai minta-munkáslakástelep. A korabeli lakásviszonyokhoz képest valóban előrelépést jelentett egy itteni új otthon, de az ekkor átadott 96 lakás csepp maradt a nyomor tengerében. A később Kis-Dzsumbujként elhíresült telepet pár évvel ezelőtt lebontották.

Máltás Hugó a kevéssé ismert építészeink közé tartozik, pedig rendkívül hosszú pályát futott be, és matuzsálemi kort élt meg: kilencvennégy évesen hunyt el, 1922-ben. Hogy neve nem került be a köztudatba, az a sokkal többet foglalkoztatott kortársainak, elsősorban Ybl Miklósnak a számlájára írható. Pedig Máltás is meglehetősen nagy számban tervezett, különösen a romantika időszakában. Alkotásaiból az alábbiakban mutatunk be egy összefoglalást.

Budapesten a korábban elpusztult történelmi jelentőségű épületek közül többet sikerült újraalkotni az utóbbi években, de a kézműves szakemberek hiánya miatt a megvalósítás hatalmas kihívást jelentett. A jelenleg folyamatban lévő és a jövőben tervezett rekonstrukciókat segíti majd, hogy a jövő évtől olyan képzés indul, amelyen ezeket a művészi tehetséget is igénylő mesterségeket lehet magas színvonalon elsajátítani – hangzott el csütörtökön a Hauszmann Alapítvány konferenciáján a budai Várban.

Gróf Károlyi Istvánnak hatalmas birtoka volt Pest környékén, többek között Fóton és a mai Újpest területén. Eleinte csak megengedte, hogy megtelepedjenek a földjén az emberek, majd 1840-ben már szerződésben is rögzítette, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak. Károlyi gróf előírta, hogy a földjén építkezőknek a házaikat az utcai fronton kell elhelyezniük, hogy dísztelen és jó ízléssel ellenkező épület ne rombolhassa a látványt. Újpest alapítójára emlékezünk születésének 225. évfordulóján.

Amikor a mai Petőfi híd elődje 1937-ben elkészült, még alig volt forgalom rajta, hiszen a budai oldal jórészt beépítetlen volt. Csak rövid idő adatott neki, Budapest többi dunai átkelőjével együtt nyolc év múlva elpusztult. Amikor megkezdődött a hidak újjáépítése, több átkelő helyreállítása is megelőzte, végül csak 1952-ben adták át. Az új szerkezet három méterrel szélesebb lett, és kerékpárút is volt rajta, ami abban az időben azért is volt fontos, mert sokan azzal jártak munkába, hiszen személyautó magánhasználatban nem lehetett.

Ady Endre a húszas évei végén érkezett Budapestre, és belevetette magát a nagyvárosi életbe. Éjszaka mulatott, nappal kávéházi asztalok mellett írta korszakalkotó líráját. A Három Hollóban egy fallal leválasztott asztal mellett dolgozott, de a Bristolban vagy a Meteorban is mindennapos vendég volt. Albérletekben, szállodai szobákban lakott, majd szanatóriumokban töltötte napjait, míg végül Csinszkával kötött házassága után saját otthona lett Budapest belvárosában. A ma 145 éve született Ady Endrére emlékezünk.

2

A repülés az I. világháború után vált a civil emberek számára is elérhetővé. Az európai országok utas- és postaforgalmában sorra jelentek meg az új járatok, egyre több várost kötött össze repülőgép. Azonban Budapest csak később kapcsolódhatott be a légi közlekedésbe, mert a trianoni békediktátum alapján hazánkat sújtó repülési tilalom 1922. november 17-ig érvényben maradt.

A Magyar Nemzeti Múzeum kertje egy szimbolikus hely, az 1848. március 15-i események emblematikus helyszíne, amely a nemzet kertje elnevezést is kiérdemelte. Budapest egyik legkedveltebb közparkjáról van szó, amely már a XIX. században is a városlakók népszerű pihenőhelye volt. A Múzeumkertben híres írók, szabadsághősök szobrait láthatjuk, legrégebbi fái közé tartozik az a japánakác, amely már látta Kossuth Lajos 1894-es temetését, itt játszottak a Pál utcai fiúk Molnár Ferenc híres regényében. Videónkból kiderül, mennyit kellett régen a padon üldögélésért fizetni, mit dolgozott itt a későbbi albán királyné, és mióta ünneplik meg március 15-ét a szabadság és szerelem kertjében.

1

A Margit híd elegáns ívsora Budapest egyik ékessége. E kecses és szép szerkezetet is elpusztították a németek a II. világháborúban. A híd két részletben épült újjá, a déli oldalát 75 éve adták át: 1947. november 16-tól használhatták a közlekedők.

A Lechner egy jól csengő név az építészi és a mérnöki világban: előbbi elsősorban Lechner Ödönnek, utóbbi pedig Lechner Lajosnak köszönhető. Az azonos családnév ellenére nem voltak rokonok, a művészi és műszaki tehetség egymástól függetlenül is összesűrűsödött bennük. Az éppen 125 évvel ezelőtt elhunyt Lajos egészen más pályán is mozgott, mint a nála bő egy évtizeddel fiatalabb Ödön. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi mindent köszönhet neki hazánk és különösen Budapest.

A Nemzeti Hauszmann Programnak és az elmúlt évek újjáépítési munkálatainak köszönhetően már a köztudatba is bekerült, hogy a Budavári Palota századfordulós bővítési munkálatait Hauszmann Alajos tervezte. Az kevésbé ismert tény, hogy amikor 1891-ben – Ybl Miklós halála után – átvette a feladatot, Györgyi (Giergl) Géza már évek óta dolgozott az épületen. Persze Hauszmann se tétlenkedett, a megbízatást éppen azzal érdemelte ki, hogy számos jelentős építészeti alkotással gazdagította az országot és főleg Budapestet. Kettejük mögé több fiatalabb építész – többségében Hauszmann tanítványai – is felsorakozott, akik a későbbiekben fontos fővárosi épületek alkotóivá váltak. Budapest egyesítésének 149. évfordulóján most ezt, a Budavári Palota építésében részt vevők fővárosi örökségét kívánjuk bemutatni.

Csendes budai zöldövezetben, a II. kerületi Szilfa utcában található a ferences rendtartománynak az az épülete, amelyben óvoda és idősek napközi otthona is működik. A házat ebben az évben teljesen felújították, átalakították, a palatetőt lecserélték, ünnepélyes avatása a napokban volt.

Az irodalmat kedvelők bizonyára sokszor gondolkodtak már azon, hogy kedvenc szerzőjük egy-egy remekműve milyen körülmények között született. Milyen környezetben készült az a bizonyos vers vagy regény, milyen lelkiállapotban volt a költő vagy író, kávéházban dolgozott-e vagy otthon, esetleg a szabad levegőn, egy fa árnyékában ülve vetette papírra a híres sorokat, mondatokat. Mi most Mikszáth Kálmán Lónyay utcai otthonát mutatjuk be, ahol az írónak több regénye is született.

1

A napokban elkészült a Lánchíd aszfaltpályája, sőt már a próbaterhelés is megtörtént. A hídnak ez már a sokadik útpályája, valószínűleg ez változott a legtöbbször az elmúlt közel 175 év alatt.

Egy nagyváros fejlődése mindig együtt jár épületek bontásával is, hiszen a régiek helyére kerülnek az újak, amelyek már megfelelnek a korszerű igényeknek. A XIX. század első felében alkotó ifj. Zitterbarth Mátyás életműve nagyrészt ennek a jelenségnek esett áldozatul. Pedig zseniális építész volt, amit az is bizonyít, hogy Pest városának elöljárói fontos középületek tervezését bízták rá. Az alábbiakban megismerhetik elpusztult és még álló alkotásait is.

A gázfűtés Budapesten tömegesen csak az 1970-es években épült ki, és utána annyira népszerű lett, hogy jóval könnyebb volt eladni az ilyen lakásokat, mint a villany- vagy távfűtéseseket. Az energiaárak jelentős növekedése miatt nagy valószínűséggel ismét változtatni kell a fővárosi lakások fűtésének módján. De nézzük, mivel világítottak, és hogyan fűtöttek elődeink az elmúlt másfél évszázadban!

A Városliget keleti határát jelentő Hermina út elsősorban templomairól ismert: a nevét is adó Hermina-kápolnáról, illetve az Ajtósi Dürer sor sarkán álló Szeplőtelen fogantatás templomról. A kettő között azonban megbúvik egy alacsonyabb, mégis méltóságteljes megjelenésű épület, melyet eredetileg a Ferences Mária Misszionárius Nővérek építtettek és éppen kilencvenöt évvel ezelőtt adtak át.

A belvárosi Károlyi-palota építtetője, gróf Károlyi György Széchenyi István barátja volt, hozzá hasonlóan ő is önzetlenül támogatta a főváros és az ország felemelkedését, az egyik leggazdagabb főnemesi család tagjaként. A Tudományos Akadémia egyik alapítója, a Lánchíd megépítésének támogatója, a Nemzeti Színház megmentője. Az 1802-ben született és 1877-ben elhunyt mecénásra emlékezünk halálának 145. évfordulóján.

Budapesten, a józsefvárosi kerület Bérkocsis és Bodzafa utcai sarkán – a mai Gutenberg tér, Scheiber Sándor és Somogyi Béla utcák találkozásánál – 1877 októberében olyan ünnepélyes eseményre került sor, amely a korabeli világban is ritkaságszámba ment. A magyarországi zsidó hitfelekezet számára megnyitotta kapuját a rabbiképző intézet, amelyben izraelita diákok kezdték meg tanulmányaikat.

5

Befejeződött a Széna tér északi részének régóta halogatott felújítása. Bár a terület másik felének rendbetétele még hátra van, a sokáig csak buszvégállomásként és közlekedési folyosóként ismert rész most valódi köztér lett, amely a Régi Szent János Kórházat ugyanúgy felidézi, mint a régi budai városfalat, az 1956-os hősöknek és eseményeknek azonban nem tud méltó emléket állítani.

102

Hatvanezren jelentek meg aznap a Kossuth-szobor felavatásán, koszorút helyeztek el az ország legfőbb vezetői, a magyar települések képviselői, az Egyesült Államok és Torinó városának küldöttsége, számtalan külföldi ország képviselője, de a katolikus egyház kimaradt, és az ünnepségen a csehszlovák, a jugoszláv, a román követség tagjai sem nem vettek részt. Az emlékművet ma 95 éve, 1927. november 6-án avatták fel, de az eseményt hatalmas viták kísérték.

A Péterfy Sándor utca egyike Külső-Erzsébetváros, benne az úgynevezett Csikágó negyed jellegzetes utcáinak. Ismertségét leginkább kórházának és az ott zajló 1956-os eseményeknek köszönheti, de névadója, a magyar „tanítók atyja” is lakott itt. Jellemző utcaképe a dualizmus idején épült körfolyosós lakóházak, de érintkezik az ország első hivatalos óvónőképző intézetével, volt sörgyári lerakattal és egykori piactérrel is. Lássuk, miről mesél nekünk ez az utca!

1

Az 1960-as években rémülten feltételezték a szakemberek, hogy időzített bomba ketyeg a budapesti épületekben. Egy szállodafödém beszakadt, egy lakóház éppen egy építészprofesszor szeme láttára kezdett hihetetlenül gyorsan repedni. A felelős a bauxitbeton volt, ezért felkutatták és megvizsgálták az összes érintett fővárosi épületet. Mindez 55 évvel ezelőtt történt.

Budapest legjelentősebb sírkertje, a Kerepesi temető – mai nevén a Fiumei Úti Nemzeti Sírkert – létesítése után nem sokkal a nemzet dísztemetőjévé vált. Ám 1847-ben ennél prózaibb okok vezettek a megnyitásához: Pest három nagy temetője, a Váci úti, a Ferencvárosi és a Józsefvárosi temető már csaknem megtelt. Már a XIX. században elrendelték, hogy a rossz anyagi körülmények között vagy magányosan elhunyt tudósokat, művészeket ingyenes temetés és díszsírhely illesse meg.

Budapest szakrális építészetében a református templomok művészi kvalitás és városképi szempontok tekintetében meghatározó szerepet töltenek be. Az elmúlt két évszázadban a magyar főváros területén több mint hatvan református templom épült, amelyek közül az évszázados múltra visszatekintők egyszerre képviselnek egyháztörténeti és művészettörténeti értéket. Közülük a legrégebbieket mutatjuk be a reformáció napja alkalmából.

Bár egri remeteként él a neve a köztudatban, Gárdonyi Géza Budapest kulturális és irodalmi életének rendszeres szereplője volt a XIX. század fordulóján. Szemtanúja volt a fejlődésnek indult város kiépítésének, újságíróként éveken át tudósított a Régi Képviselőházból, bejárása volt Fesztyék híres művészszalonjába, de a Centrál, a Valéria vagy a New York Kávéházban is törzsvendégként tartották számon. A ma 100 éve elhunyt Gárdonyi Gézára emlékezünk.

Elhelyezték a IX. kerületi, Mester utcai egészségügyi szakrendelő új épületének alapkövét. Az intézmény már meglévő épülete egy 6 szintes, 3000 négyzetméteres szárnnyal bővül. Az épület a legkorszerűbb technikával épül, zöldtetőt kap, fűtését hőszivattyú biztosítja majd. Az új épület a tervek szerint 2024 tavaszán készül el.

3

A hegyvidékiek javaslatát elfogadva a Fővárosi Közgyűlés arról döntött, hogy támogatja a fogaskerekű felújítását és nyomvonalának meghosszabbítását. Tehát nem szüntetik meg a fogaskerekűt. A felújítás ideje alatt úgynevezett igényvezérelt telebusszal biztosítják a közlekedést.

A csepeli Tamariska-dombon, az egykori gázcseretelep helyén 2019-ben épült egy cserkészház, amelynek egy része idén februárban leégett. Az újjáépített Tamariska Cserkészházat vasárnap avatták fel.

1

Év végéig befejeződik a Blaha Lujza tér felújítása. November 29-én elkezdődött a műszaki átadás-átvétel, még lehetnek kisebb javítási munkálatok, de a teret még az idén birtokba vehetik a gyalogosok. Tizenegy kis méretű, úgynevezett mikroszobrot is elhelyeztek a növénykazetták ülőfelületén. Az alkotások az egykori Népszínház, majd Nemzeti Színház színészlegendáit mutatják be egy-egy ikonikus szerepükben.

69

A II. kerületi Frankel Leó utat és környékét közel 200 archív képpel, korabeli újságcikkekkel és tervrajzokkal mutatja be az a kiállítás, amely a Koreai Kulturális Központban, a II. kerületi Frankel Leó út 30–34. alatt nyílt meg tegnap. A mi házunk, a mi utcánk című tárlattal – a befogadó ország helytörténetének megismertetésével – a koreaiak, mint elmondták, hidakat kívánnak építeni a két nép között, remélve, hogy az ide látogatók a koreai kultúrához is közelebb kerülnek.

38

A belvárosból könnyebben lehet majd kerékpárral megközelíteni a Budai-hegységet, mert új kerékpáros kapcsolatokat alakítanak ki a XII. kerületben. A Budakeszi út – Zugligeti út és a Budakeszi út – Szilágyi Erzsébet fasor – Hűvösvölgyi út vonalán terveznek fejlesztést és korszerűsítést.

Évtizedeken át méltatlan állapotok uralkodtak a Gellért-hegy tetején, a Citadella környékén, ám tavaly tavasszal, a régészeti feltárásokat követően elkezdődött a volt katonai erőd megújítása, átalakítása. Most következik az erődfalak átvágása a látványterveknek megfelelően, valamint a rondella új funkciók szerinti kialakítása és a szükséges szerkezetépítési munka.

17

Számos korábbi szakmai díj után a Magyar Zene Háza Európa után Amerikában is sikert aratott. Az ikonikus épület a világ egyik legrangosabb építészeti fődíját nyerte el, a Design of the Year elismerést.

4

Várostűrő, széles koronájú, terebélyes óriásfákat ültetnek a Deák tér szomszédságában lévő Szomory Dezső térre. Ezenkívül a téren álló Danaidák kútjának szökőkutas medencéjét is felújítják.

1

Az adventi és karácsonyi időszak látványossága az adventi villamos. A nosztalgiajármű idén nem a megszokott fénydíszítéssel, de hangulatos belső dekorációval bukkan majd fel a 2-es villamos vonalán és a főváros több különböző pontján.

2

November 21-étől – formáját tekintve – már az eredeti, nagy körforgalmat használhatják a Clark Ádám téren közlekedők, a hétvégén ugyanis befejeződött a tér helyreállításának első szakasza. A Lánchíd felújítása a járdák felújításával és a műemléki elemek rekonstrukciójával folytatódik.

5

Megérkezett Budapestre az ország karácsonyfája, amely adventtől vízkereszt napjáig díszíti az Országház előtti Kossuth teret. A 18 méter magas, több mint 6 tonna súlyú fenyőt a Heves megyei Apcról szállították a fővárosba.

Januártól újabb két állomáson, a Deák Ferenc téren és a Ferenciek terén is megállnak a szerelvények a felújítás alatt lévő 3-as metróvonalon. Még további négy helyszínen zajlanak munkálatok: a Lehel tér, Nyugati pályaudvar, Arany János utca, Nagyvárad tér állomások területén, valamint az utolsó simításokat végzik a Dózsa György úti liftek beépítésénél.

A Budapest Építészeti Nívódíja idei nyertese a XIII. kerületi Vizafogó park és pavilonépület lett, dicséretben részesült az Attila 99 Loft apartmanház, az egykori Józsefvárosi Telefonközpont épületében kialakított hotel és társasházi lakások, a zugligeti A15 villa, a Budafoki Zöldike Tagbölcsőde, valamint a Bakáts tér és a csatlakozó utcák felszíni rendezése.

51

Klasszicista házak a pesti belvárosban, elegáns villák a Svábhegyen, egy nagy magyar építőművész kiemelkedő alkotásai: Hild József örökségével ismerkedhetünk a közeli hetekben, az épületeken keresztül megtudhatjuk, milyen volt a kor, amelyben alkotott, hogyan fejlődött Pest és Buda a reformkor különleges hangulatú, fellendülő időszakában.

1

Lesz karácsonyi vásár a Vörösmarty téren és a Szent István-bazilika előtt, karácsonyi díszkivilágítás a Szabadság téren, a Ferenciek terén, a Váci utcában, az Egyetem téren, az Olimpia parkban és még néhány utcában. Kevesebb helyen ugyan, de ünnepi fényekbe öltözik a Belváros, a karácsonyi hangulatról az V. kerületi önkormányzat gondoskodik.

45

A korábbbi tervek szerint a Károli Gáspár Református Egyetem költözne be a IX. kerületi Kinizsi és Lónyay utca sarkán álló egykori központi zálogház műemlék épületébe. A tavasszal kiírt közbeszerzési eljárást azonban eredménytelennek nyilvánították forráshiány miatt.

A II. kerületi Máriaremetén, a Gyarmati Dezső Uszodát és a Pokorny József Szabadidőközpontot is magában foglaló telektömbön elkészült az új szabadidőpark. A Közösségi Liget koncepcióját még 2018-ban alakították ki, a környékbeliek pedig néhány nappal ezelőtt vehették birtokba a területet, amelyen sportpályák, játszótér, futókör, fitneszpark is található.

1

Az Országházat 1902 őszén adták át, ám a közel 18 ezer négyzetméteres középület fűtését – amely a világ egyik első távfűtéses rendszere volt – még soha nem korszerűsítették. Budapest legismertebb műemlékében már megkezdődött az elavult műszaki rendszerek felmérése, 2023. május 31-ig készül el a beruházási terv és a költségbecslés. Ezt követően dönt a kormány, hogy kezdődhet-e az épület belső rekonstrukciójának és modernizációjának tervezése, és ekkor dől el az is, hogy az Országgyűlésnek a felújítás időszakára ki kell-e költöznie.

Egy III. kerületi, harsánylejtői római kori villát és környezetét kutatták az elmúlt hetekben a régészek, az épület az antik Aquincum utolsó korszakában, a IV. században épült. A szakemberek szerint ekkor már a polgárváros lakóinak többsége beköltözött a katonaváros falai közé, Aquincum egykori villaövezetében pedig katonák vagy katonai védelmet fizetni tudó előkelők laktak.

1

November 12-én, szombaton 24 darab 20 tonnás tehergépkocsival tesztelték a Lánchíd teherbírását. Az elsődleges adatok alapján jól vizsgázott az átkelő.

Visszatértek az eredeti helyükre a Lánchíd pesti hídfőit díszítő oroszlánok is, így immár teljes a létszám: mind a négy szobor a három méter magas gránittalapzatán áll, őrizve a híd bejáratát. A restaurálás több mint egy évig tartott.

1

Egészen tavaszig szüneteltetik a fogaskerekű üzemeltetését – erről döntött a Fővárosi Önkormányzat, a BKK és a BKV. A hivatalosan 60-as jelzést viselő tömegközlekedési eszköz pályafelújítás miatt október harmadika óta nem jár, ám az üzemszünet csak november 17-ig tartott volna. A magas energiaárakra hivatkozva most több hónapra leállítják a közlekedését.

185

Az újjáépítés alatt álló egykori Honvéd Főparancsnokság Dísz téri palotája elérte a legmagasabb pontját, tetejére már a kupola szerkezetét is felhelyezték. Ebből az alkalomból a hagyományokat követve bokrétaünnepséget tartottak. A bokrétafát a kupolát ékesítő laterna acélvázával együtt emelték a palota tetejére az ünnepségre meghívott vendégek előtt.

3

Egyetlen nap alatt, november 9-én, szerdán elkészült a felújítás alatt álló Lánchíd aszfaltozása. Az útpálya szegélyének bevonatrendszerét még ezt követően alakítják ki, s az útburkolati jelek felfestése is hátravan. A Lánchíd próbaterhelése november 12-én, szombaton lesz, 24 darab 20 tonnás teherautó érkezik a helyszínre.

A X. kerületi Maglódi út és a Lavotta utca sarkán lévő új kőbányai szakrendelő márciusban kezdte el működését, most hivatalosan is nevet kapott. Kerkovits Gyuláról, a neves magyar kardiológusról nevezték el az intézményt, akinek tiszteletére domborművet avattak a szakrendelő bejáratánál.

A felújítás alatt álló Blaha Lujza téren megkezdődött a fák kiültetése: összesen nyolcvan új fát telepítenek a számukra korábban kialakított kazettákba, ezek környezetében a gyökerek növekedését segítő váztalajt építettek ki. Az 1965-ben lebontott, illetve felrobbantott Nemzeti Színházra emlékeztet majd, hogy a térburkolatban megjelenik az épület körvonala, és a teátrum egykori székeire utaló, bordó színű köztéri bútorokat helyeznek el a téren. A felújítás ebben az évben fejeződik be.

54

Thék Endre a magyar bútorgyártás legnagyobb alakja volt. Az asztalosmester, bútor- és zongoragyáros tiszteletére emléktáblát helyeztek el a VIII. kerületi, Üllői út 66/C alatt álló épületen, amelyben az otthona volt. A mostani avatáson az 1952-ben eltávolított eredeti emléktáblát pótolták.

A Budakeszi úton található Ferenchalmi Szűz Mária-kápolnát kétszáz éve szentelték fel. A műemléki védelem alatt álló templom most funkcióbeli és építészeti megújulás előtt áll. A jubileum alkalmából makett- és fotókiállítást nyitott a Máltai Szeretetszolgálat.

A Szent István-termet és a hozzá tartozó kiállítást a 2021. augusztusi átadása óta már több mint 100 ezren nézték meg. Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt a 100324. látogató.