A pesti tanácsban 150 éve felmerült, hogy elbontanák a Rókus Kórházat. A tervet nem az egészségügy visszafejlesztése szülte, hanem épp annak fejlesztése. A városatyák új, modernebb kórházat szerettek volna, másutt.

Az első magyar vasútvonal a mai Pestről Kőbányára vezetett. Az 1827-ben épült, különleges technikai megoldással megvalósított 7,6 kilométeres szakasz nem volt nyereséges, és 7 hónap után meg is szűnt.

1

A víz alapvető létszükséglete az életnek, így jelentősége kiemelten fontos volt minden korban. Ma már természetes, hogy a csapból folyik a víz, de régen ez nem így volt, a vizet is árusok hordták a házakhoz, hogy mosni, főzni, tisztálkodni, és ami a legfontosabb, inni tudjanak az emberek. A XIX. században Pest és Buda jelentős fejlődésnek indult, az igényeket a helyi kutak és források már nem tudták teljesen kielégíteni, így megjelentek a vízárusok, akik pénzért mérték a portékájukat.

150 évvel ezelőtt, 1872-ben kezdték meg az oktatást a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnáziumban, vagyis a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. Az intézmény első 15 évében még nem rendelkezett önálló épülettel, egyik bérleményből a másikba kerültek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston az 1880-as években bízta meg idősebb Bobula Jánost, hogy tervezze meg a ma is álló iskola épületét a Szentkirályi és a Trefort utca sarkán, aminek átadására 135 évvel ezelőtt, 1887-ben került sor.

Negyven évig, 1944-ig élt a budai Várban, Szent György téri palotájában, a magyar közéletben aktív szerepet játszott, az Országgyűlésben felsőházi tag volt, még az Akadémia is elnökké választotta. Habsburg–Lotaringiai József, aki József nádor unokája volt, 150 éve született. Emlékét beárnyékolja, hogy felesküdött a Károlyi-féle népköztársaságra, és a nyilasokkal is megfért. Földi maradványait 1992-ben hozták haza és a Budavári Palota kriptájában temették el.

A járványos gyermekbénulás az 1950-es években több hullámban az ország számos pontján szedte áldozatait. Budapesten és az országban az első oltási kampány 65 évvel ezelőtt, 1957 július végén, augusztus elején zajlott. Ám a fővárosban jóval kevesebben oltatták be a gyermeküket, mint máshol, mert sokan tartottak az oltástól. Végül sikerült legyőzni ezt a rettenetes vírusos betegséget.

A lengyel és a magyar nép barátsága évszázadokra nyúlik vissza, amelyet a középkorban uralkodó királyok alapoztak meg. Közülük az egyik legjelentősebb Báthory István volt, aki erdélyi fejedelemként szerezte meg a lengyel trónt is. Emlékét a két világháború között is ápolták, és 1933-ban – az uralkodó születésének négyszázadik évfordulóján – szobrot is terveztek állítani neki Budapesten, amely végül csak egy negyedszázaddal később került a helyére.

Kevesen tudják, hogy Óbudán a középkorban királyi-királynéi vár állott. A városrész impozáns középkori épületeihez hasonlóan sajnos ez a vár is szinte teljesen megsemmisült. Az 1908 és 1984 között végzett régészeti ásatások a Kálvin köz 2–4., illetve az 1–3–7. számú telkeken tárták fel a romjait. A palotaszárny nyugati és déli falára épült rá az itt álló református templom nagy része 1786-ban, amely egyébiránt a reformátusok legrégebbi fővárosi temploma. Az 1908–1909-ben Kós Károly tervei alapján átépített parókia pincéjében a mai napig láthatók a várkápolna bejáratának és padlózatának részletei.

3

Tombol a kánikula Budapest utcáin, és egyre forróbb napok köszöntenek ránk. E szokatlanul meleg időszakban minduntalan a felfrissülés lehetőségeire gondolunk, na és a hűtésre, a jég jótékony hatására. A múlt században a budapesti utcák egyik jellegzetes figurája volt a jegesember, aki az élelmiszerek hűtéséhez, a jégvermek feltöltéséhez szállította, és igény szerinti méretre darabolta a hatalmas jégtömböket. Jóval az első hűtőszekrények megjelenése után, még az 1950–1960-as években is járták a jegesek Pest és Buda utcáit, miként ezt a korabeli fényképek is tanúsítják.

Még a XIX. századi Pesten is gyakori vélekedés volt, hogy a nők taníttatása teljesen felesleges. A nem főúri családoknak fenntartott leányiskolákban leginkább szabás-varrást és háztartástant tanítottak. A szemléletbeli változást Veres Pálné indította el, amikor 155 éve tanácskozásra hívta a Tigris szállóba az irodalommal, művészetekkel foglakozó nőtársait. Az általuk alapított nőképző egylet tanintézetében nyelveket, irodalmat, számtant, gondolkodástant, történelmet, természettant, földrajzot, lélektant, esztétikát, művelődéstörténet, egészségtant, hittant is a tanultak a lányok a könyvvitel, a rajz és a gyorsírás mellett.

A Szabadság tér napjainkban is számos szobornak és emlékműnek ad otthont, és nem volt ez másként a XX. század első felében sem. A trianoni békediktátum után itt állították fel az elszakított országrészekre emlékeztető allegorikus szobrokat, majd pedig az Országzászlót. Ez utóbbi ötlete 1927 augusztusában – kilencvenöt évvel ezelőtt – fogalmazódott meg, amit már egy fél évvel később tett is követett.

A világ első porlasztós motorját Csonka Jánossal együtt készítette el, nevét viseli a másik találmánya, a Bánki-turbina, és ő tervezte az egykori Boráros téri Elevátor-háznak, a háború után lebontott gabonaátrakodó épületnek a gépészeti berendezését is. Bánki Donát a Ganz-gyár legendás mérnöke és a Műegyetem neves tanára volt. Budapesten hunyt el 1922. augusztus 1-jén.

Pest és Buda második hídja volt a Margit híd, amelynek építését 150 éve, 1872. augusztus 1-jén kezdték meg, még a városegyesítés előtt. Sokan bírálták a kijelölt helyszínt, de a kormány úgy döntött, hogy az új dunai átkelőnek csatlakoznia kell a tervezett Nagykörúthoz, és azon keresztül a Sugárúthoz. A hidat egy francia mérnök tervezte, és az általa alapított francia cég építette, négy év alatt készült el.

A török szultán érkezett Pest-Budára 1867 nyarán. Az egynapos látogatás alkalmából a pestiek népünnepélyt szerveztek, 72 ágyúlövéssel üdvözölték a vendéget. Abdul-Aziz pasa mindössze pár órát tartózkodott itt, járt a Várban a királyi palotában, és a programjába egy pesti sétakocsikázás is belefért, majd ugyanúgy, ahogy érkezett, hajón elutazott.

A városegyesítés időpontjától, 1873-tól volt Budapest főpolgármestere Ráth Károly, akit összesen négy alkalommal választottak újra. Abban a negyedszázadban töltötte be ezt a posztot, amikor a magyar főváros világvárossá fejlődött. Szemtanúja volt az Andrássy út, a Nagykörút kialakításának, láthatta, hogyan épülnek fel Budapest híres épületei, közintézményei, iskolái, kórházai. Még részt vett a millenniumi ünnepségeken, és főpolgármesterként hunyt el 125 évvel ezelőtt, 1897. július 30-án.

A Magyar Nemzeti Múzeum hazánk egyik ikonikus épülete, ezért 1847-es átadása óta minden korban odafigyeltek állapotára. A XX. század elejére viszont már olyan mértékben megnőtt a gyűjteménye, hogy a túlságos zsúfoltság ellehetetlenítette a működését. Az őrzött anyag egy részét más épületekbe szállították, majd 1926-ban elkezdődött a nagyszabású helyreállítása, melynek keretében 1927-ben – kilencvenöt évvel ezelőtt – egy rejtett, harmadik emeletet is kialakítottak benne.

Ma természetes, hogy felülünk a vonatra vagy repülőre, és a világ bármely pontjára eljuthatunk Budapestről. Másfél évszázaddal ezelőtt azonban ez még egész máshogy volt. Nézzük meg, hogy 155 évvel ezelőtt, a kiegyezés évében hova tudott elutazni valaki Pestről vagy Budáról vonattal!

A főváros legreprezentatívabb útvonalán, az Andrássy út 12. szám alatt áll az egykori Krausz-palota. Tervezője, Quittner Zsigmond – a Gresham-palota alkotója – mindössze 27 éves volt, amikor ezt a látványos bérházat tervezte a tehetős gyáros, Krausz Lajos megrendelésére. Az 1885-re megépült ház díszítésében olyan neves művészek vettek részt, mint Lotz Károly, Donáth Gyula, Róna József, akiknek munkáit többek között az Operaház, a Vigadó, a Nemzeti Bank épületén is láthatjuk. A földszinten működött később a Magyar Korona Kávéház, amely a Nyugat szerkesztőinek és szerzőinek is kedvenc helye volt.

Semmelweis Ignác szülészorvos, sebész és tanár a Tabánban született, abban a házban, amelyben ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum működik. Korszakalkotó tevékenységét, a gyermekágyi láz okának felderítését és megelőzésének kidolgozását sokáig nem ismerte el a tudományos szakma hazánkon kívül. Semmelweis jelentősége ma már vitathatatlan, a világhírű orvosok közé tartozik. Életéről most történelmi film készül, melyen megelevenedik a korabeli Pest-Buda is.

Budapest aranykora egybeesett az ország gazdasági szárnyalásával: az 1867-es kiegyezés után szédületes fejlődésnek indult a Duna mindkét partján fekvő város. A növekedés szabályozott mederbe terelése érdekében az Országgyűlés 1870-ben megalapította a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melynek első feladatai közé tartozott egy általános városrendezési terv beszerzése. Ennek alapján 1872-ben – százötven évvel ezelőtt – el is készült Pest első átfogó rendezési terve.

A tomboló nyárban sokan hűsölnek Budapest nagy hírű fürdőiben, amelyek nemcsak gyógyhatásuk és ásványokban gazdag vizeik miatt vonzóak, de többségük turisztikai látványosság is, felbecsülhetetlen értéket képviselnek építészeti örökségünkön belül is. Kívülről és belülről sokan ismerik e remekműveket, de felülnézetből talán még kevesen látták. E különleges nézőpontból, légi fotókon a fürdők környezetét is megszemlélhetjük.

A Duna partján 150 évvel ezelőtt három kisváros állt. A települések közül a legnagyobb a bal parti Pest volt, amelyben már majdnem 5700 épület volt. Budapest még csak a tervekben és a jogszabályokban létezett, de Pest folyamatosan épült, fejlődött. A városegyesítés előtti utolsó önálló évben, 1872-ben 206 új lakóházat adtak át, de jól mutatja a korabeli életformát és közlekedési lehetőségeket, hogy ugyanebben az évben még 28 istálló is épült.

Az első állandó magyar nyelvű színház 1837 augusztusában nyílt meg Pesten, és egy közel 40 éves álmot váltott valóra. A színház építésének nagy lökést adott egy öt évvel korábbi mű, amely részletes és alapos javaslatot tett le az asztalra arról, hogyan lehetne egy magyar játékszínt alapítani, és a működést hosszú távon is biztosítani. Alkotója Széchenyi István volt, aki már ekkor, 1832-ben Buda-pestnek nevezte a magyar fővárost.

Jókai Mór és a Feszty házaspár Bajza utcai, epreskerti villájában a XIX. század végének leglátogatottabb művészeti szalonja működött. A velencei paloták mintájára épült házban szinte mindenki megfordult, aki a művészeti, kulturális vagy politikai életben akkortájt számított. Jókai halála után öt évvel, 1909-ben ebben az épületben nyílt meg a Petőfi-ház, amely első ízben tárta a közönség elé a Petőfi-relikviákat. Itt mutatták be először a híres nyomdagépet is, melyen a Nemzeti dalt és a 12 pontot nyomtatták.

Van egy tér Óbudán, amely a nevét a tűzoltók védőszentjének szobráról kapta. Persze előbb megvetették itt a lábukat a rómaiak is, akik nem gondolták, hogy egykori táboruk és fürdőjük romjait 2000 évvel később dózerrel és robbanóanyaggal próbálják meg eltüntetni egy szocialista mintavárosrész felépítésének kedvéért. Aztán jártak itt magyar királyok és királynék, törökök és Zichyek, a „Flórián-huszárok”. A nagy múltú városrészt napjainkban sajnos leginkább közlekedési csomópontként tartjuk számon.

Pest belvárosában immár 280 éve magasodnak az Egyetemi templom falai: a magyar barokk építészet egyik gyöngyszeme közel húszévnyi kivitelezés után, 1742-ben került tető alá. Ez azonban nem jelentette a befejezését, a belső tér ugyanis ekkor még teljesen dísztelen volt. Az meglepően későn, csak a XIX. század közepére kapta meg méltó arcát, amit a XX. század elején további részletekkel egészítettek ki – a ma ismert templom tehát ekkor alakult ki.

Kisebbfajta háború tört ki a budapesti rendőr-főkapitányság és a bérkocsisok között 105 évvel ezelőtt, 1917-ben. A főkapitány a sok visszaélés és szabálytalanság miatt mindenképpen szabályok közé kívánta terelni ezt a fajta közlekedési szolgáltatást, erre a bérkocsisok sztrájkkal fenyegetődztek.

2

Buda és Pest között 255 éve épült fel az első – török kor utáni – hajóhíd, de addig is valahogy át kellett kelni a folyón. Ezt egy nagyon érdekes szerkezet tette lehetővé, amit repülőhídnak neveztek. A folyó sodrása működtette, és a mai Erzsébet híd, majd a Lánchíd vonalában oldotta meg az átkelést a Dunán 1767-ig.

A Párisi Udvart és az Uránia Nemzeti Filmszínház épületét tervező Schmahl Henrik munkássága egy-két kivételtől eltekintve szinte teljes egészében Budapesthez kötődött. Az Ybl Miklós irodájából induló építész önállóvá válása után többféle stílusban tervezett, épületei főleg a város századforduló környékén kiépült legfontosabb útvonalait gazdagítják. Alkotásait megtaláljuk többek között az Andrássy úton, a Nagykörúton és a Rákóczi úton is.

Az 1868-ban alapított Láng Gépgyár egyike volt a magyar ipar legfontosabb üzemeinek. Sikeressége abban is mérhető, hogy viszonylag rövid idő alatt a 8-10 fős műhelyből több száz alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat lett. Láng László a Váczi körúton, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton nyitotta meg műhelyét, majd 1873-ban költözött át a Váci úti telepére, ahol egészen a megszűnéséig működött. Az egykori gyár területén már csak négy, műemléki védelem alatt álló épület áll, amelyek köré hamarosan egy modern lakótelepet építenek.

46

A Margit-szigeten, a műemlék Víztoronyban megnyílt kiállítás Attila király alakját, valamint a hunok és a Hun Birodalom történetét mutatja be a látogatóknak. A tárlat bepillantást nyújt a kor életformájába és az udvari életvitelbe is.

A XI. kerületi Budafoki útnál zajló ásatáson a régészek egy hétezer éves kutat tártak fel, melyet egy nagy fa kivájt törzséből alakítottak ki. A területen korábban egy újkőkori és egy Árpád-kori település részletei kerültek napvilágra.

4

A XI. kerületi Október huszonharmadika és az Irinyi József utcában a felújítás részeként kétoldali irányhelyes kerékpársáv épült. Így a Bogdánfy utca és a Petőfi híd közötti kerékpárút meghosszabbításával tovább bővült a fővárosi kerékpárút-hálózat.

46

A Mátyás-templommal egykor szemközt álló Diplomataház lebontását követően megkezdődött az új épület építése a budavári Szentháromság téren. Az új épület, amely konferencia-központként szolgál majd, a tervek szerint külsejében a II. világháború előtt itt álló lakóházakat követi majd.

8

A mai Rákóczi híd melletti részen eredetileg 1877-ben épült az első vasúti átkelő, a hidat azóta többször átépítették, kapacitásának kibővítése már az 1910-es években felmerült, de csak most bővítették háromvágányosra. A vonal az ország egyik legfontosabb kelet-nyugati irányú vasúti összeköttetése. A mintegy 500 méter hosszú hídon naponta 150 személy- és száz tehervonat halad át, tavaly 2,8 millió utas használta.

Kiírták a közbeszerzést a Műegyetem új épületének megtervezésére. A felhívásban külön kitételként szerepel, hogy a BME lebontott Goldmann György téri épületeinek helyén készülő Innovációs és Fejlesztési Központnak méltónak kell lennie a világörökség részét képező, már meglevő Duna-parti épületegyütteshez.

A VI. kerületi Jókai téren a rekonstrukció során új utcabútorokat helyeztek ki, megújították a zöld felületet, fákat ültettek, és egy csobogót is elhelyeztek, a terület több irodalmi témájú utalást is kapott kőbe vésett idézetek formájában.

9

Hősök terén álló Millenniumi emlékmű központi szoborcsoportját Gábriel arkangyallal éppúgy Zala Györgynek köszönhetjük, mint a Kossuth tér eredeti Andrássy- és Tisza István-szobrát, vagy éppen Erzsébet királyné méltóságteljes ülő szobrát a mai Döbrentei téren. Zala korának egyik legfoglalkoztatottabb szobrásza volt, örökségének pedig építészeti vonatkozása van: pesti villáját ugyanis nem más tervezte meg, mint a szecesszió mestere, Lechner Ödön.

Öt új helyszínnel bővült a történelmi emlékhelyek listája. Közöttük van az V. kerületi egykori Landerer-nyomda, ahol az 1848-as forradalom követeléseit megfogalmazó 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták.

A Tamási Áron-emlékév keretében a Magyar Művészeti Akadémia kerítéskiállítást rendezett a magyar irodalom nagy alkotójának tiszteletére. A 125 éve született író életművéhez kapcsolódó, 17 tablóból álló tárlat októberig látható az Andrássy út 101. szám alatt.

Ideiglenesen megnyitotta kapuit a 2017 óta felújítás miatt zárva tartó Iparművészeti Múzeum. A Lechner Ödön által tervezett, a millenniumi ünnepségek zárásaként 1896-ban átadott épületnek az üvegcsarnoka és a földszinti galériája látogatható, ahol az Esterházy hercegi kincstár háborúban megsérült és soha ki nem állított műkincseiből láthatunk különleges válogatást.

Elkészült a Lánchíd új acél útpályája, a híd teljes hosszában beépítették a vasbeton szerkezetet helyettesítő 94 darab acél pályatáblát. A Budapesti Közlekedési Központ azt közölte, hogy a hídpályát várhatóan év végén visszaadják a forgalomnak.

Az állam tulajdonába és a V. kerületi önkormányzat vagyonkezelésébe kerül augusztus 1-től a Vörösmarty tér, a Széchenyi István tér és a Podmaniczky Frigyes tér, valamint a József Attila utca. Az erről szóló törvényt ma fogadta el az Országgyűlés.

26

Bár korábban sokan tiltakoztak ellene, a Gellért-hegy északi lejtőjén, a Filozófusok kertje és a Hegyalja út közötti területen átadták a Nelson Mandela parkot. A Fővárosi Önkormányzat az átadást a Dél-afrikai Köztársaság első színes bőrű elnökének 104. születésnapjára időzítette.

32

Új családbarát szabadidőparkot hoznak létre a Kis-Duna-parton 2023 végére a XXI. kerületi Hollandi úti ifjúsági tábor helyén. A csepeli helyszínen játszóteret, gyalogossétányokat építenek, felújítják a meglévő csónakházat, valamint teniszpályákat is kialakítanak. A rossz állapotban lévő pavilon és az öltözőépületek bontása megkezdődött.

4

A Citadella közel 10 ezer négyzetméteres falfelületét újítják fel, a rondella északi oldalán már látható az első restaurált falszakasz. A süttői fehér mészköveket, illetve a tardosi faragott vörös mészköveket egy speciális réteggel fedték be, hogy tartósak legyenek. Az elkészült falszakaszt hamarosan követi a Citadella teljes dunai homlokzatának, majd az erőd budai homlokzatának rekonstrukciója.

5

A XIII. kerületi Szent István parkban, a Pozsony út és Hollán Ernő utca közötti területen az eddig alacsony kerítéssel körbevett sarokparcellákat közösségi kertté alakítják. Felújítják a kosárlabdapályát is.

5

Az 1264-ben alapított premontrei monostor maradványait találhatták meg a búvárrégészek a Háros-sziget mentén. A monostor IV. Béla idejében épült, és a török korban pusztult el. Az épület feltételezett helyét korábban több régész is kereste. A most vizsgált omladékmezőben sok középkori eredetű faragott követ találtak, köztük kváderköveket, ablakkeretek töredékeit, de újabb kori leletek is előkerültek.

1

Hamarosan kezdődik a Városháza udvarán álló volt belvárosi trafóháznak, az egykori Merlin Színház épületének a felújítása. A munkálatok jövő évi befejezését követően az épület kulturális és közösségi térként nyílik meg újra.

7

A Váci utca déli részén 12 lombos fát ültetnek, utcabútorokat, padokat, kerékpártámaszokat helyeznek ki, és üzembe helyezik a Lajtha-kutat. A csatlakozó kis utcákat is felújítják. A munkálatok júniusban kezdődtek, és szakaszonként folytatódnak.

1

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának B épülete a Kecskeméti utca 10-12. szám alatt található, illetve hozzá csatlakozik a Magyar utca 31-33. szám alatti épületszárny is. A műemlék épületegyüttest most felújítják, korszerűsítik. A telken egykor egy híres épület állt, a dúsgazdag Csekonicsok fényűző palotája.

2

A XIII. kerületben július 5-én felavatták a Horn Gyula sétányt. A gyalogút, amelyet a volt szocialista politikusról neveztek el, Angyalföld szép közparkját, a Gyermek teret szeli ketté, és önálló közterületként a múlt évben hozták létre telekalakítással.

43

A parkolásgátló oszlopokat virágládákra cserélték a II. kerületi Margit körúton. A most kihelyezett növények jól alkalmazkodnak a városi környezethez, és az ígéretek szerint rendszeres öntözni fogják őket.

A főváros történelmi terein 160 minikoncertet rendeznek nyáron. Az idei Zenélő Budapest sorozatot olyan helyszíneken rendezik meg, mint a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Várkert Bazár, a Magyar Zene Háza vagy a Hegyvidéki Kulturális Szalon. Idén a Budai Palotanegyed megújult történelmi helyszínein, így például a Csikós-udvaron is lesznek rendezvények.

1

Áprilistól júniusig folytak az ásatások a Budafoki út mentén, a Kondorosi úttól északra, a feltárás egyik meglepetése egy Árpád-kori temető felfedezése volt. A területen egy több mint hétezer éve település lakóházainak nyomait is megtalálták.

Július 15-től újra lehet fürödni a Dunában, a Római-parton, a Kossuth Lajos üdülőpart 15–17. szám melletti, Duna-parti területen. A szabadstrand augusztus végéig lesz nyitva.

4

A Nyugati pályaudvar fejlesztésének tervezésére 2,8 millió eurót, azaz 1,1 milliárd forint uniós forrást nyert el a Nemzeti Közlekedési Központ. A fővárosi Déli Körvasút fejlesztése is kiváló minősítést kapott az uniós pályázaton.

4

Négy zónatípusból álló, új parkolási rendszert vezet be a Fővárosi Önkormányzat, nő a fizetős övezetek területe, és emelkednek a parkolási díjak is. Az új szabályozás szeptember 5-től lép életbe.

16

Közterületet nevezhetnek el a 2020-ban elhunyt vízilabdázóról, Benedek Tiborról a IV. kerületben. A városrészben a közeljövőben fogják összeállítani a listát azokról a közterületekről, amelyek méltók lehetnek arra, hogy a sportoló nevét viseljék.