Vajon mi lehet a magyarázata, hogy a XIX. század második felétől a jóváhagyott, engedélyezett tervek ellenére eddig soha nem kezdődött el a Gellért-hegyi sikló építése? Fuchs Guidó már 1884-ben, majd az 1890-es években Balázs Mór, Miller Vince Ede és Novák Ferenc is letette az asztalra saját elképzeléseit. A megvalósítás közelébe azonban egyikük sem jutott el.

Hatalmas tragédiát okozhatott volna Budapesten 1936-ban egy összedőlő ház. A lakók hiába jelezték a tulajdonosok felé, hogy repednek a falak, nem érzik biztonságban magukat, érdemi intézkedés nem történt. A Rákóczi út 73-as számú ház sarka 1936. július 23-án, délután 3 óra előtt pár perccel összeomlott.

A budai Duna-part egyik legjellegzetesebb épülete a vízivárosi Szent Anna-templom. Az I. kerületi Batthyány téren álló épület a főváros barokk építészeti emlékei közül is kiemelkedik. A templom története a XVIII. századra nyúlik vissza, alapkövét 1740-ben tették le, majd hosszú időn keresztül épült. Szentélye 275 évvel ezelőtt, 1746-ban készült el s az épület befejezéséig ezt használták templomként. Az évfordulón felkerestük Buda patinás templomépületét.

Budapest népe nem sokszor sorakozott fel, hogy hazánkfia hőstettét az utcán ünnepelje. A temetések voltak sajnos a gyakoribbak, de 90 éve megadatott a fővárosnak, hogy hősként, utcai parádén ünnepeljen magyarokat. Endresz Györgyöt és Magyar Sándort, akik három világrekordot megdöntve repülték át az Atlanti-óceánt.

A második világégést követően hazánkban számos zsinagóga maradt gyülekezet nélkül. Az ország több pontján üresen maradt egyházi rendeltetésű épületeket vagy lebontották és építőanyagukat más épületek felújításához, újjáépítéséhez felhasználták vagy más funkciót kaptak. A Dózsa György úton található zsinagóga épületét nem bontották el, ma is közösségi használatban van - de másképpen, mint egykor.

2

Egész Budapestet megrázta az a szerencsétlenség, amely 90 éve történt és nyolc munkás halálát követelte. Építés közben összedőlt egy ház Angyalföldön, a Szent László úton.

1

1911-ben kapta a mai Mikszáth Kálmán tér az íróról a nevét, arra emlékezve, hogy életének utolsó szakaszát a családjával együtt a tér 1. számú házában töltötte. Mikszáthék több helyen is laktak Józsefvárosban, s a tértől nem messze volt a család első önálló pesti lakása is. A tér idővel még más, az író emlékét idéző műalkotásokkal is bővült.

Ránézésre csupán egy lepusztult házat látunk a Terézvárosban, a Németh László utca 2/b. szám alatt. Az egykor díszes Ellinger -palota potyogó vakolata mögött azonban különleges történetek sejlenek fel. A ház egyik felének tulajdonosa Ellinger Gusztáv hegedűművész és nemzetközi hírű zenepedagógus volt, míg a másik felét az a Novák Ferenc építész tulajdonolta, aki az 1890-es években többek között a Gellért-hegyi sikló terveivel vált ismertté.

Az 1930-as években Budapesten már olyan nagy volt az autóforgalom, hogy az állandó dugók és a balesetveszély elhárítása érdekében át kellett építeni az Erzsébet híd pesti hídfőjét. Még a Belvárosi plébániatemplom eltolása, sőt elbontása is szóba került, de ehelyett egy ötletes és olcsó műszaki megoldást választottak a tervezők. A híd új felhajtója 1936. július 17-re készült el.

2

A sors különös fintora, hogy Teleki Blanka annak a katonai kaszárnyaként működő lipótvárosi Újépületnek a szomszédságában nyitotta meg az első pesti nőnevelő intézetet, amely 1851-ben a börtöne lett, mert a császári hatóságok szerint éppen az ő nevelőintézetéből indult el az 1848-as forradalom. Az egykori Sétatéren ma is álló épületben később bank, majd a Belügyminisztérium gazdasági rendőrsége működött, ma pedig a Katolikus Tábori Püspökség székháza.

Az első pesti indóházat 1846. július 15-én adták át, innen indult el aznap az első magyar gőzvontatású vonat Vácra, amely a Bécs felé vezető vasútvonal első szakasza volt. A vasúti közlekedéssel Pest központi szerepe megerősödött az országon belül, és jelentős fejlődést indított el. Olyannyira, hogy a vasúti forgalom az 1870-es évekre már kinőtte Pest első pályaudvarát.

Az 1896-ban megnyitott városligeti Ezredéves Országos Kiállítás a mai napig a maga nemében páratlan rendezvény. Ilyen nagyívű, a nemzet történelmét, gazdaságát, iparát és néprajzát is bemutató tárlatnak azóta sem adott otthont fővárosunk. A korszak neves fotósai, Klösz György és Weinwurm Antal által készített fényképeknek köszönhetően ma is rácsodálkozhatunk az erre az eseményre épült gyönyörű pavilonokra, a néprajzi falura, az éttermekre, az ünnepi hangulatra.

Malmok és Ferencváros, Ferencváros és a malmok. Volt idő, amikor a két szó nagyon gyakran szerepelt egymás mellett az újságok oldalain. Hosszú időn keresztül a mai IX. kerülete volt az élelmiszeripar egyik központja. A középkortól egészen az 1870-es évekig hajómalmok tucatjai dolgoztak a ferencvárosi folyópart mentén, utána pedig hatalmas gőzmalmok jelentették a megélhetés biztos forrását sok ezer pesti és Pest környéki munkás számára. Hajómalmokat manapság csak múzeumokban láthat az ember, a régi ferencvárosi gőzmalmok közül azonban maradt még néhány, bár az is igaz, hogy már régóta nem őrölnek bennük.

1

A Vígszínház 1896. május 1-jén felavatott épülete a XIX. századi európai színházépítészet egyik ékköve. A fennkölt hangulatú neobarokk stílusú palota az 1896-os millenniumi ünnepségek napjainkig fennmaradt emléke. A bécsi Fellner és Helmer építésziroda által tervezett 125 éves épület eleganciájában méltó versenytársa az Osztrák-Magyar Monarchia korában felavatott többi színházépületnek.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története a XVIII. századra nyúlik vissza, hiszen egyik jogelődjét, az Institutum Geometricumot 1782-ben, míg a másikat, a József Ipartanodát 1844-ben alapították. Mégis a mai, önálló és nevében is egyetemként működő intézmény 150 éve, 1871-ben jött létre, amikor is a király szentesítette az egyetem szabályzatát.

Harminc évvel ezelőtt, 1991 nyarán hagyta el végleg Magyarországot a szovjet hadsereg. Az annak idején ideiglenesen itt állomásozónak mondott, de csaknem öt évtizeden át az országban tartózkodó Vörös Hadsereg ez idő alatt Budapesten is számos ingatlant birtokolt, melyek a visszaadáskor többnyire igen leromlott állapotban voltak. Azóta három évtized telt el, az egykori katonai objektumokat több helyen felújították és igen jól hasznosították. Az évfordulón ezek közül keresetünk fel néhányat.

4

Ma a Millenáris egy hatalmas park és rendezvényközpont Budán, egykor azonban itt működött a Ganz-gyár, amelynek helyén, a csarnokok részbeni megtartásával éppen 20 éve, 2001. július 6-án nyílt meg Budapest egyik legnagyobb kulturális központja.

4

Hamarosan megkezdődik a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítása. A neoreneszánsz palota 1862 és 1865 között készült el, Friedrich August Stüler berlini építész tervei szerint, a kivitelezést olyan neves építészek irányították, mint Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal. Az önálló székházra negyven esztendőt várt a tudósok társasága. Az 1825-ben alapított intézmény a város neves épületeiben bérelt termeket a Lánchíd melletti palota elkészültéig.

UV, ICS, Bengáli, CAF, Combino, hannoveri – az elmúlt évtizedekben ezek a villamosok határozták meg Budapesten a villamosközlekedést. Most újabb CAF gyártmányok álltak forgalomba, de nézzük meg, hogy milyen villamosokkal is közlekedtek a budapestiek és mit jelentenek ezek a fura nevek?

4

A polgáriasodó, világvárossá váló Pest-Buda, majd Budapest városképének meghatározó részei voltak a díszes középületek és paloták. Számos reprezentatív épület dekorálásában fontos szerepe volt Scholtz Róbert díszítőfestőnek, akinek munkásságát egyebek mellett az 1945-ben elpusztult, de hamarosan újjászülető Szent István-terem is dicséri.

Az egykori budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a XIX. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. A Vurstli, az Ős-Budavára, az Angol Park, majd 1950-től a budapesti Vidámpark mind az emberek szórakoztatására jött létre. A több aranykort is megért Vidámpark végül 2013-ban zárt be, helyén jelenleg a Holnemvolt Vár látható és épül a Pannon Park, amelyek talán újra visszaadják majd az egykori szórakoztatónegyed hangulatát.

1

A betegségek és a járványok hozzátartoznak történelmünkhöz, ahogyan ezt az elmúlt másfél évben tapasztalhattuk. A XIX. században kezdték felismerni, hogy az egyes kórságok miképp terjednek, és azt hogyan lehet megakadályozni. Budapesten 140 évvel ezelőtt, 1881. július 1-jén léptek életbe az új járványügyi szabályok. A bejelentési kötelezettség, az elkülönítés ma is segíti a járványok elleni védekezést.

Pest gazdasági fejlődését jól mutatták az 1870-es években városszerte megjelenő gyárkémények, kürtők. Ugyanakkor a város rangjának megfelelően egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a templomtornyok és toronysisakok díszes megjelenésére is. Az évtized elején a terézvárosi plébániatemplom tornyát építették át, majd a város különböző pontjai számos más templom is új, elegáns tornyot és toronysisakot kapott, amelyek a mai napig a városkép meghatározó elemei.

A fővárosi közlekedési vállalatoknál az 1960-as évek közepére már 130-féle menetjegy létezett. A rendszer szinte átláthatatlan volt, ráadásul a jegyekből sokkal kevesebb bevétele volt a vállalatoknak, mint amennyibe a rendszer működtetése került. Ezért 1966. július 1-től Budapesten új viteldíj-rendszert vezettek be, amely tulajdonképpen a mai napig megmaradt.

A Millenárisról manapság mindenkinek a népszerű budai park jut eszébe, pedig a pesti oldal is büszkélkedhet Millenárissal. A zuglói Millenáris, amely Budapest első sportpályája, 125 éve működik, és sokan a magyar versenysport bölcsőjeként is emlegetik. A döntött kanyaros kerékpáros pálya, azaz a velodrom, már megépítésekor is korának egyik legkorszerűbb pályája volt, az 1927-ben történt átépítés után az itt rendezett világbajnokságon tízezrek szurkoltak a lelátón. Magyarországon itt rendezték az első nyilvános nemzetközi futballmérkőzést.

A Flórián üzletközpont, akkori hivatalos nevén Óbudai Centrum Áruház volt Magyarország első igazi üzletközpontja, amelyet 45 éve adtak át. Az óbudai lakótelep és Észak-Buda kiszolgálására építették, és annyira fontos volt, hogy még az itt talált római kori romokat, az egykori légiós tábor parancsnoki épületének maradványait is beáldozták érte.

5

A Blaha Lujza tér nevét a nemzet csalogányáról kapta; a kor ünnepelt színésznője még megélte, hogy a lakóháza előtti közterület a nevét viseli. Budapest egyik legforgalmasabb és legismertebb tere ma már nem az egykor itt állt, vagy ma is itt álló díszes épületekről híres. A pezsgő, városi élet színtere sivár, jellegtelen közterületté válozott, amelynek felújítását a nyáron tervezik.

A legrangosabb autóverseny ma a Forma-1, amelynek 1986 óta vannak futamai hazánkban. Azonban a Forma-1 előtt 50 évvel, 1936-ban már rendeztek Grand Prix-t Magyarországon, mégpedig a Népligetben. A verseny sportszempontból sikeres volt, üzletileg katasztrófa.

A mai Múzeum Kávéház és Étterem 145 évvel ezelőtt még Schodl kávéháza néven nyitotta meg a kapuit, első üzemeltetője Schodl Ádám, a Hungária szálló korábbi főpincére volt. Patinás enteriőrje a legrégibb a budapesti kávéházak közül. A Múzeum körút és a Bródy Sándor utca sarkán működő kávéház a kedvező elhelyezkedésének köszönhetően hamar népszerűvé vált, sokan látogatták, különböző asztaltársaságok is kialakultak benne, s több híres író is megfordult a falai között.

A Széll Kálmán teret a Postapalotával és a Városmajorral összekötő új gyalogosátjáró építése tavaly ősszel kezdődött, a két vége közel egy hónapja ért össze a Várfok utca alatt. A várhatóan év végén elkészülő alagút nemcsak akadálymentes átjárást fog jelenteni a környék gyalogosainak és kerékpárosainak a Városmajor felé, hanem az egykori Postapalota, újabb nevén Buda Palota épületének is teremt egy új bejáratot.

1

Meg kell őrizni a Károlyi-palota és az Esterházy-palota műemléki értékeit és meg kell jeleníteni azt a szellemiséget, amelyet a katolikus oktatás képvisel – ezeket a feltételeket is teljesítenie kell annak a 12 építészirodának, amely lehetőséget kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új, józsefvárosi campusának megtervezésére. A feladatot szeptemberig kell elvégezni, eredményhirdetés novemberben lesz.

Július 30-tól újra fürödhetünk a Dunában Budapesten. A Római-parton, a Kossuth Lajos üdülőpart 15–17. szám melletti Duna-parti területen ugyanis szabadstrand nyílik, ahol egészen augusztus végéig bárki megmártózhat majd a Dunában.

A régi vasbeton helyett acél pályalemezek kerülnek ​a felújítás során a Lánchídra. A 94 új acéltábla jobban illeszkedik a híd szerkezetéhez és jelentősen csökkenti majd az átkelő összsúlyát is.

3

Korszerűsítik a Városmajori Klinika épületeit: többek között a tetőt, a külső hőszigetelést és a főbejárati kaput is felújítják, bővül a napelempark is. Az egykori János Szanatóriumban az idők során több híres beteget kezeltek, mások mellett Babits Mihályt és Ady Endrét is.

Az UNESCO mai döntése alapján nincsenek veszélyben a főváros világörökségi helyszínei.

Korszerűsítik az V. kerületi Hild teret és környékét: megújítják a játszóteret, a közvilágítást és egy új épületet is építenek a mosdók számára.

1

Kiírták a pályázatot az egykori köztársasági elnökről és feleségéről készülő páros szobor megalkotására, amely a II. kerületi Vérhalom téren kap helyet, a Göncz házaspár utolsó otthonának közelében.

14

Elkezdődik a József főhercegi palota újjáépítése a budai Várban, a Szent György téren. Az 1968-ban felrobbantott épületet és a hozzá tartozó, neoreneszánsz stílusban épült egykori istállót és a mesebeli palotakertet is rekonstruálják.

7

A Kőbányai úti Északi Járműjavító egy különleges időszaki kiállítással búcsúzik: az épület októberig megtekinthető jelenlegi állapotában, a tárlaton pedig nem pusztán az egykori üzem életét, hanem az itt létesítendő új Közlekedési Múzeum terveit is bemutatják. A 2009-ben bezár járműjavítóból alakítják ki azt az új kulturális negyedet, amelynek központja a múzeum és a már meglévő Eiffel Műhelyház. A területet összekötik a Népligettel is, és a tervek szerint új vasúti megálló is épül majd.

Sport- és élményközpontot alakított ki Belváros Önkormányzata a Vadász utca 30. szám alatt. Az új létesítményben a sportpályák mellett 4 pályás, 25 méteres medence, tanmedence és termálvizes wellness részleg is üzemel majd, amelyet saját termálvizes kút táplál. Az épület tervezésekor nagy hangsúlyt fektettek az ökológiai és energiahatékonysági szempontokra. A különleges építészeti megoldások eredményeként a kis alapterületre számos sportrészleget sikerült beilleszteni.

13

Megkezdődött Budapest egyik legforgalmasabb közterületének, a Blaha Lujza térnek a felújítása, a munkálatok várhatóan a jövő év végéig tartanak. A téren növelik a zöldfelületet és akadálymentesítik a közlekedést.

13

A műemléki védettség alatt álló, 137 éves épületben vasúttörténeti kiállítóhelyet hoz létre a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. A tervek szerint az egykori állomásépület mellett múzeumkertet alakítanak ki és egy kortárs bővítést is kap majd a ház: egy kilátópontként, vonatnéző helyként működő teraszt. Az építési engedélyt most kapta meg a beruházás.

2

A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, a felújított egykori kertészházban mától egy új cukrászda működik, amelyet az Auguszt család üzemeltet. A Pollack Mihály téri oldalon található épületben felavatott üzletet arról az Apponyi Geraldine-ról nevezték el, aki Apponyi Albert unokahúga volt, és 1938-ban házasodott össze Albánia királyával.

1

A főváros egyik legújabb szobrát a XIX. kerületben, a megújult Bozsik-stadion bejárata előtt állították fel. Az 5-6 ezer elemből álló, rozsdamentes acélból készült 6 tonnás oroszlánszobor 4-5 hónapon át készült és különlegessége, hogy belülről vörös fénnyel világítható meg, olyan hatást keltve, mintha izzana.

2

A BKV szerint szerkezeti átalakításokkal megoldható a használt frankfurti villamosok klimatizálása.

19

A Vajdahunyadvár szomszédságában, a városligeti Platán sétányon avatták fel Szkander bég mellszobrát. Az alkotás Tirana város ajándéka Budapestnek. Szkander bég albán fejdelem egykor Hunyadi Jánossal szövetségben harcolt az oszmán birodalom terjeszkedése ellen.

1

Immár hivatalossá vált, hogy a Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét Ferenc pápa mutatja be. Így az 1991. augusztus 20-án megtartott pápai szentmise után 30 évvel újra ilyen jeles esemény helyszíne lesz a Hősök tere.

1

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum fogadja be a Zászlómúzeumot, amely 1995 óta a Józsefvárosban működött. Az önkormányzat tavasszal döntött úgy, hogy a továbbiakban nem támogatja az intézményt, amely így bezárt a József körút - Nap utca sarkán álló helyiségben. A gyűjteményt a tudományos feldolgozást követően időszaki kiállításokon újra bemutatják majd az érdeklődőknek.

Erzsébetvárosban, a Klauzál utca 32. számú házon látható az a tűzfalfestmény, amely Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia alkotta V4-ek megalakulásának harmincadik évfordulójára készült.

Folytatódik a H8-as gödöllői, illetve a H9-es csömöri HÉV és a 2-es metró összekötésének a tervezése. A beruházás része a HÉV-vonalak teljes felújítása, majd a metróval való összekötés után átalakítják az Örs vezér terére közlekedő buszok forgalmát.

2

Óbudán helyreállítják az Aranyhegyen található, közel 150 éves határkövet. A III. kerületi Határkő utca és Jutas utca kereszteződésében álló különleges jelzőkő tavaly tört ketté.

Matild Palace néven nyílt luxuszálloda a déli Klotild-palotában, a Ferenciek terén. A köznyelvben Matild-palotaként emlegetett épület felújítása öt éven át tartott, a munkálatok eredményeként visszanyerte eredeti megjelenését.

1

Mind a kisebb gyermekek, mind az idősebbek számára biztosít szórakozást az a közösségi tér, amelyet a közelmúltban adtak át az újpalotai Drégelyvár utcában. Az elhanyagolt parkot a XV. kerületi önkormányzat újította fel.

4

Felújítják és a magyarországi szlovákok kulturális és közösségi központjává alakítják Budapesten a Rákóczi út 57. szám alatti, a körülötte lévő épületektől takart egykori pesti szlovák evangélikus templomot. A több lépcsőben megvalósuló munkálatokat a magyar és a szlovák állam is támogatja, erről ma írták alá a felek a megállapodást.

2

Ha valaki a Deák téren jár és van szabad fél órája, mindenképpen térjen be a Földalatti Vasúti Múzeumba, amelynek új kiállítása a 125 éves a Millenniumi Földalatti Vasutat mutatja be. Számos fotót, tárgyi emléket, tervet, makettet állítottak ki, amelyekből sok, eddig kevésbé ismert érdekesség derül ki a millennium évében épült és máig népszerű kisföldalattiról.

2

A terézvárosi Nagymező utca 11. számú épület homlokzata és az erkély balesetveszélyessé vált, így a közelmúltban megkezdődött a felújítás. A munkálatok során a homlokzaton pótolják a hiányzó mészkőlapokat és az erkélylemezeket is, a munka várhatóan nyár végére fejeződik be.

Restaurálták a hajósok védőszentje, Nepomuki Szent János 1750 körül készült barokk szobrát a XXII. kerületi Hosszúhegy téren. A felújítás során az 1,7 méter magas alak fejét az eredetinek megfelelőre cserélték és hiányzó csillagkoszorúját is visszakapta a szent.

Visszahelyezték a fasori evangélikus templom bejárata fölé Róth Miksa üvegmozaikját. Az 1905-ből származó alkotás több mint egyéves restaurálás után került újra a helyére.

Egy száz kilogrammos szovjet légibombát hatástalanítottak, és egy másik, 250 kilós légibombamaradványt is találtak a honvédségi tűzszerészek a Dunában, a Lánchíd közelében.

1

Csak hétvégenként és óránkét mindössze kétszer, de már a zuglói Mexikói utat és az újpalotai lakótelepet összekötő 69-es villamos vonalán is utazhatunk a modern CAF-villamosokkal. A vonalon közlekedő többi jármű egyelőre még az úgynevezett hannorveri villamos, amely magas lépcsője miatt sokaknak megnehezíti az utazást.