A magyar Szent Korona másolata mint kupoladísz volt a 90 éve felszentelt Regnum Marianum templom egyik különlegessége. Az 1931. június 14-i felszentelése után húsz évvel a szakrális épületet a kommunista diktatúra lebontásra ítélte, falait felrobbantva tette a földdel egyenlővé. Kevés olyan XX. századi magyar templom ismert a Kárpát-medencei emlékanyagban, amelynek tragikus sorsához oly sok érzelem kötődne, mint a városligeti Regnum Marianum történetéhez.

A 165 éve született Strobl Alajos fővárosi szobrainak sokaságán szinte szédítő érzés végigtekinteni. Olyan jelentős műveket köszönhetünk neki, mint Szent István budavári lovasszobra, Arany János szobra a Nemzeti Múzeum előtt vagy épp a nemrég felújított budavári Mátyás-kút. De ő volt az is, akit kortársai „epreskerti várúr”-ként emlegettek, hiszen a művészetek otthonává varázsolta a terézvárosi Epreskertet és még a lebontásra ítélt józsefvárosi kálváriát is odaszállíttatta, megmentve ezzel egy páratlan műemlékünket. Strobl Alajos legszebb fővárosi alkotásait jártuk végig az évfordulón.

A XX. század első felében a budapesti lakások felszereltsége meg sem közelítette a ma megszokottat. Az 1930-ból származó statisztikai adatok szerint a lakások 23 százaléka nem rendelkezett vízvezetékkel, mindösszesen csak a harmadukban volt fürdőszoba, és kicsit több, mint felében WC.

3

Budapest ostroma a második világháború legkegyetlenebb csatái közé tartozott, a legnagyobb sérüléseket a Várnegyed szenvedte el. A Várhegy környékén, az itt álló mintegy 6500 lakásból mindössze 1400 maradt meg épen. A pusztítás pedig a háború után is folytatódott: a kommunista diktatúra ideológiai okokból számos épületet rombolt le, holott azok megmenthetők, újjáépíthetők lettek volna. Számos ikonikus épület, köztük több templom és a Várkert is a kommunista „helyreállítás” áldozatává lett.

Egykor agyagbánya, majd sportpálya volt a mai Széll Kálmán tér helyén, ahol 80 éve, 1941. júniusában adták át azt a villamoscsomópontot és a gyalogos-felüljárót, amely évtizedekig meghatározta a „Kalef” arculatát. Akkor a tér közepén a villamosok számára körforgalmat hoztak létre, ahonnan a járművek minden irányba tovább tudtak haladni. Modern utasvárókat, buszvégállomásokat is építettek, de a korabeli nagyközönség tetszését nem nyerte el maradéktalanul a fejlesztés.

3

Bár 1947-ben a kommunista rendszer megtiltotta a nemesi előnevek, jelvények, így a magáncímerek használatát is, szerencsére az egykori főúri palotákról nem tüntették el azokat. Az ősi, sokszor évszázadokra visszanyúló szimbólumok utaltak a tulajdonos családra, a magyar történelemben játszott szerepükre és egyben esztétikai célokat is szolgáltak az épületeken. A XIX. század második felében a magyar arisztokrácia szívesen építkezett a Nemzeti Múzeum környékén, így itt több olyan épülettel is találkozhatunk, amelyeken hangsúlyosan szerepel a családi címer és azok motívumai. A Pollack Mihály téren a Festetics és Károlyi család palotáin láthatunk ilyeneket.

A Lánchidat a mai napon teljesen lezárták a forgalom elől, megkezdődött a felújítása. Az idén 172 éves hidat fennállása óta többször is átalakították, először 1914-1915-ben, majd a második világháború után újjáépítették, legutóbb pedig az 1980-as évek második felében végeztek rajta jelentős felújításokat. Most újra megújítják a főváros ikonikus építményét. De milyen munkálatokat végeznek a Lánchídon az elkövetkező két évben, egészen 2023-ig?

1

A lexikonok többsége csak szűkszavúan ismerteti Hölbling János budai építőmester életét, pedig az 1686-os ostromot követően tevékenyen részt vett Buda újjáépítésében, nevéhez kötődik az egykori budai Városháza kivitelezése is. A maga korában olyan megbecsült szakember volt, hogy alakja még a Szentháromság téren álló Szentháromság-oszlopon is megjelenik. A budai építőmester 285 évvel ezelőtt hunyt el.

A XIX. század utolsó évtizedeinek és a századfordulónak egyik népszerű festőművésze volt Roskovics Ignác. Az életművét meghatározó egyházi és történelmi témájú alkotásai közül kiemelkedik a Budavári Palota Szent István-terme számára készített tizenkét festménye, amelyek alapján a Zsolnay-gyárban kerámiaképek készültek. Az alkotások, amelyek közül tíz a legfontosabb Árpád-házi királyainkat és szentjeinket, kettő pedig Szent István életének egy-egy jelenetét ábrázolja, augusztus 20-tól ismét láthatók majd az újraalkotott Szent István-teremben.

1

Budapest elmúlt évtizedekben épült templomai mind külsejükben, mint belső kialakításukban különböznek a korábbi korok nagyszabású, katedrális-jellegű templomaitól. Bár különböző stílusban készültek és jellemzően nincsenek égbenyúló tornyaik sem, mégis a kerületük emblematikus épületeivé váltak.

3

Ma Budapest úthálózata jellemzően burkolt utakból áll, bár vannak még földutak, de ezek száma folyamatosan csökken. Budapesten aránylag későn kezdődött az utcák lekövezése, de 160 éve Pest városa szabályrendeletet fogadott el arról, milyennek is kell lennie a kövezett utaknak.

1

A Hunyadi udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes szépségében áll a Főőrség épülete, melyben a nemrég megnyílt kávéház a magyar testőrségek hagyományait eleveníti fel, az emeletén kialakított tárlat pedig eredeti egyenruhák és fegyverek, korabeli dokumentumok másolatainak segítségével mutatja be hazánk katonai alakulatának történetét. A kávézó kínálata a budapesti kávéházi kultúra fénykorát idézi, belső tere pedig a testőri egyenruhák színeire utal, mely a magyar nemzeti uniformisok egyik csúcsteljesítménye volt. A Pestbudának Bottyán István ügyvezető mesélt a megújult Főőrség múltjáról és jelenéről.

1

Árvízelvezető csatorna, esetleg ipartelepeket kiszolgáló hajózható vízi út vagy inkább elegáns útvonal? A XIX. században számos terv született a Nagykörút helyére, a kérdést 150 éve zárta le egy törvény.

Hajdan neonfeliratok százai borították színes fénybe a budapesti éjszakát, de a folyton kiégő és energiapazarló csövek helyét már évtizedekkel ezelőtt átvették a korszerűbb hirdetések. A szocializmus reklámfeliratai közül azonban sok tábla vagy annak rozsdás maradványa a mai napig eredeti helyén látható, rombolva a városképet.

6

Mátyás király édesapjára, történelmünk egyik legnagyobb alakjára minden nap emlékezhetünk a déli harangszót hallgatva. A harangozást még a nándorfehérvári diadal előtt rendelte el a pápa, hogy a keresztény seregek győzelméért fohászkodó imára hívjon, de a felszólítás a győzelem hírével gyakorlatilag egyszerre érkezett meg Budára, így a magyar hagyományban a kettő összekapcsolódott. Hunyadi Jánosnak a fővárosban több emléke, szobra is található. Ezeket jártuk végig a budai Vártól az Országház épületén át a Városligetig.

A Budavári Sikló az első gépi hajtású tömegközlekedési eszköz volt a fővárosban, és fontos szerepet töltött be a Vár közlekedésében. A II. világháború után 40 évig nem épült újjá, csak 35 évvel ezelőtt, 1986. június 5-én indult el ismét. Ma már tömegközlekedési jelentősége elhanyagolható, de a turisták a Siklóból szívesen csodálják Budapest egyedi panorámáját.

Aligha vonná bárki kétségbe, hogy az ország leghíresebb kandallója a királyi palota Szent István-termében állt. Az igényesen megtervezett és kivitelezett, Zsolnay-majolikából készült iparművészeti remekmű elkészítését Zsolnay Vilmos még megérhette, de a beszerelését már nem felügyelhette: nem sokkal korábban elhunyt. A szerencsés utókor azonban hamarosan megcsodálhatja a II. világháború után megsemmisített alkotást, hiszen az újjászülető Szent István-teremben az egykori műremeket ismét megépítették a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Cikkünkben a kandalló újratervezésének kulisszatitkaiba engedünk bepillantást.

2

Budapesten utcák, terek elnevezései is őrzik azoknak a területeknek az emlékét, amelyek az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátummal más államok fennhatósága alá kerültek. A csaknem ezer ilyen közterületből kerestünk fel néhányat a trianoni évfordulón, amely 2010 óta immár a Nemzeti Összetartozás Napja is.

2

Már a XVIII. században sok fejtörést okozott a pesti városatyáknak, hogy miképp lehetne biztosítani az éjszakai világítást a város utcáin, ezért 1715-ben elrendelték, hogy napnyugta után tilos gyertya vagy lámpás nélkül az utcán tartózkodni. Megjelentek a lámpahordozók, akik mécseseket, olajlámpákat vittek a gyalogosok előtt. A század végén kezdték felállítani a közterületen az olajlámpásokat, amelyek még mindig csekély fényt adtak. A megoldást a gázlámpa jelentette, amelyből az elsőt Pesten egy tudós kísérletező orvos, Tehel Lajos állította fel 1816. június 5-én. A lámpa a mai Egyetem téren, a Nemzeti Múzeum gyűjteményének helyt adó egyetemi épület homlokzatán gyulladt fel.

Budapest egyik legdíszesebb szecessziós díszítésű lakóháza, a főváros legkeskenyebb épülete – mindkét „leg” Spiegel Frigyes gazdag alkotómunkáját dicséri. A 155 éve született építész korának elismert iparművésze is volt, a szecesszió és az art-deco egyik hazai képviselője, aki belsőépítészként és a homlokzati ornamentika tervezőjeként is figyelemre méltó munkákat alkotott.

Ma már természetes, hogy egy vonat nem délután 1-kor, hanem 13 órakor indul a Nyugati pályaudvarról, de 1921. június 1-jén ez meglepő újdonságnak számított. A száz éve bevezetett 24 órás időszámítás még évek múlva is szokatlan volt a budapestieknek, pedig még az órák számlapját is újratervezték miatta.

A budai Várba ma sorompókon keresztül lehet behajtani, kis buszok járnak csak az ódon falak között. A behajtási korlátozásokat 35 évvel ezelőtt vezették be, mert a forgalom veszélyeztette a műemléki épületeket és a Vár utcái alatt lévő barlangokat.

Száztizenöt éve, 1906-ban tartottak először gyereknapot Budapesten és igencsak meglepődnénk, ha egy időgép segítségével visszatérhetnénk az akkori fővárosi utcákra. Az esemény tulajdonképpen segélyakció volt az árva és rossz sorsú gyermekek javára, de mindezt olyan népünnepély kísérte, mely a korabeli beszámolók és képek tanúsága szerint megmozgatta a társadalom minden rétegét. Az adománygyűjtő perselyek mellett a legelőkelőbb asszonyok ültek, az utcákon zenészek, mutatványosok vonultak, és emberek sokasága mulatott és adakozott bőkezűen.

Budapest egyik fontos belvárosi terét már életében elnevezték róla, száz évvel ezelőtt az egész ország által ünnepelt hős volt, akinek születésnapján díszsorfalat álltak a fővárosiak. A nemzet ügyvédjének nevezték, ezt a címet a trianoni békediktátumot megelőző tárgyalásokon elmondott híres védőbeszédével érdemelte ki a ma 175 éve született Apponyi Albert. Bár életében és halála után is Magyarország egyik legnagyobb fiának tartották, a háború után igyekeztek őt elfeledtetni. Ma nem sok minden emlékeztet az egykor mindenki által tisztelt politikusra a magyar fővárosban.

27

A patkányok ellen indított háborút a főváros 1931-ben, de az alaposan és hosszasan előkészített akcióba hiba csúszott. A tervezettnél kevesebb patkány hullott el, és sok volt a „civil" áldozat, azaz sok kutya, macska és madár is elpusztult.

2

Mozgólépcső szállította az utasokat 1956 májusától néhány évig a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomásán. Egyfajta tesztként építették meg, fő célja nem is a Gyermekvasúton, akkori nevén Úttörővasúton utazók kényelmének biztosítása, hanem a kezelők és a használók oktatása, tapasztalatszerzésének segítése volt. Ekkor már épült a budapesti metró, és kellett egy tesztüzem a mozgólépcsőnek is.

Bár 1896 előtt nem is létezett a ferencvárosi Csarnok tér, a Központi Vásárcsarnok megnyitása után mozgalmas élet kezdődött a IX. kerület legkisebb, de annál különlegesebb terén, ahol egy 2016-os szállodaépítés során több száz sír is előkerült, felvillantva a terület mozgalmas múltjának egy részletét.

Szent István szobra 115 éve áll a budai Várban, a Halászbástya mellett. Bár Magyarországon mindig nagy tisztelet övezte államalapító királyunkat, Strobl Alajos nagyszerű alkotása elég hosszú idő alatt készült el, a kezdeményezés után közel 40 évvel, 1906-ban avatták csak fel István király első budapesti szobrát a Mátyás-templom szomszédságában.

Azt gondolhatnánk, hogy a Gellérthegy oldalában lévő Sziklakápolna egy réges-régi templom, holott meglepően fiatal, nincs száz éves, magát a kápolnát ugyanis 1924-ben kezdték el kiépíteni és 1931-ben szentelték fel. A kommunizmus alatt vasbeton fal zárta el a hívek elől, amit csak 1992-ben bontottak el.

Restaurálták a hajósok védőszentje, Nepomuki Szent János 1750 körül készült barokk szobrát a XXII. kerületi Hosszúhegy téren. A felújítás során az 1,7 méter magas alak fejét az eredetinek megfelelőre cserélték és hiányzó csillagkoszorúját is visszakapta a szent.

Visszahelyezték a fasori evangélikus templom bejárata fölé Róth Miksa üvegmozaikját. Az 1905-ből származó alkotás több mint egyéves restaurálás után került újra a helyére.

Egy száz kilogrammos szovjet légibombát hatástalanítottak, és egy másik, 250 kilós légibombamaradványt is találtak a honvédségi tűzszerészek a Dunában, a Lánchíd közelében.

1

Csak hétvégenként és óránkét mindössze kétszer, de már a zuglói Mexikói utat és az újpalotai lakótelepet összekötő 69-es villamos vonalán is utazhatunk a modern CAF-villamosokkal. A vonalon közlekedő többi jármű egyelőre még az úgynevezett hannorveri villamos, amely magas lépcsője miatt sokaknak megnehezíti az utazást.

A XVI. kerületi Naplás-tónál a kerületi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésében épült meg az a 27 méter magas kilátó, amelyből megtekinthető a Naplás-tó, a Gödöllői-dombság, valamint a Cinkotai erdő panorámája.

A Campona erődhöz tartozott az a nemrég feltárt római temetőrészlet, amelyre Nagytétényben, egy beruházás előkészítése során találtak a régészek. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai csaknem hatvan sírt azonosítottak; érméket, edényeket, üvegcséket és egy kerámiamécsest is találtak.

1

Megkezdődött a budai Várban lévő Fehérvári rondella újjáépítése és a környező várfalak felújítása. A munkálatok idejére elszállították Görgei Artúr honvédtábornok lovasszobrát, hogy restaurálják, majd eredeti szépségében visszahelyezzék az újjáépített kör alakú bástyára.

1

A terézvárosi Podmaniczky utca Teréz körút és Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakaszát felújítják, a kivitelezésre vonatkozó nyílt közbeszerzési felhívás a napokban jelent meg, a tervek márciusban készültek el. A beruházás ősszel indulhat és a jövő tavasszal zárulhat le.

5

Folytatódik a Normafa zöldterületének rendezése: elbontották a Vasas síház melletti két adótornyot. A Hegyvidéki Önkormányzat már évek óta folytatott ezzel kapcsolatban egyeztetéseket a tornyok üzemeltetőivel.

1

Véglegessé vált, hogy Szent István király szobrát nem a róla elnevezett parkban, hanem Kispesten, a Templom téren állítják fel. Erről a főpolgármester a járványhelyzetben elrendelt egyszemélyi felhatalmazása alapján döntött június 14-én. A felhatalmazás június 15-ig volt érvényben. Korábban arra hivatkozva függesztették fel a szoborállítási munkálatokat a Szent István parkban, hogy az alkotás zöld területet vett volna el, holott egy korábbi szobor helyére került volna.

22

Speciális rekonstrukciós táblák segítségével mostantól bárki megnézheti, milyen is volt a mai Óbuda területén az aquincumi római limesszakasz egy-egy része. Két tábla a Nagyszombat utca – Szőlő utca sarkán a katonai amfiteátrumot mutatja meg, a harmadik a Kórház utca 7. szám alatt található, és az egykoron itt állt táborkapu korabeli állapota látható rajta.

A budai Vár egykori lakóinak hétköznapjairól mesélnek azok a tárgyak, főleg kerámiakorsók, poharak, amelyek a Dísz tér – Szent György tér térségében, a Honvéd Főparancsnokság pinceszintjén folyó régészeti kutatás során kerültek elő. A leletek nagy részét egy most azonosított kút mélye rejtette.

4

Interaktív tanösvényt hoztak létre a Városligetben egy korábban elhanyagolt részen, a nemrég átadott Mőcsényi Mihály Botanikus Kert mellett, ahol 335 növény és 123 madárfajjal ismerkedhetnek meg a látogatók.

Szakrális, közösségi és kulturális térként nyílt meg csütörtökön a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. Az 1872-ben Otto Wagner tervei alapján épült zsinagóga évtizedekig üresen állt, rekonstrukciója tavaly év végére fejeződött be.

1

A Lánchíd-felújítás előkészítése utolsó szakaszába ért, a pesti hídfő mellett már felállították és összeszerelték a 12 tonna teherbírású, több mint 30 méter magas toronydarut, június 16-án pedig teljesen lezárják a hidat. Az autósok jövőre, a gyalogosok pedig 2023-ban kapják vissza a Budapest egyik jelképének számító, 1849-ben átadott átkelőt.

A Nyugati pályaudvar tavaly megkezdődött felújításában az utas- és vágánycsarnok rekonstrukciója már 95 százalékban elkészült, most karbantartási munkák miatt június 19-én az egész épület bezárja kapuit és csak július 18-án nyit újra. A főváros egyik legforgalmasabb, évente 18 millió utast fogadó pályaudvarát legutóbb 1978-1988 között újították fel.

1

A 2014-ben egyszer már felújított, de két éve nem működő szökőkút javítása június közepén kezdődik meg.

Bár a korábbiakhoz képes egyszerűbb formában, de még nyáron megkezdődik Budapest egyik legfontosabb, évtizedek óta elhanyagolt csomópontjának felújítása. A beruházás keretében nemcsak a tér felszínét építik át, de a térhez kapcsolódó főutak és járdák érintett szakaszait is.

27

A néhány éve elvégzett külső restaurálás után mostanra elkészült a Szilágyi Dezső téri református templom belső terének felújítása is. Az idén 125 éve felszentelt, Petz Samu által tervezett templomban többek között restaurálták a padokat, az üvegablakokat és új padlóburkolatot is letettek.

A járdák és a zöldterületek növelése, a gyalogosok igényeinek jobb kiszolgálása a célja a Batthyány tér ma kezdődött átalakításának – közölte a Budapesti Közlekedési Központ. A munkálatok miatt megváltozik a forgalmi rend és az itt közlekedő buszokra az áthelyezett megállókban lehet majd felszállni.

3

A Kossuth téren, az Összetartozás Emlékhelyénél látható a hétvégén az a kültéri tárlat, amely a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából nyílt meg. A nemzeti újrakezdés éve jegyében meghirdetett pályázat válogatott fotóit bemutató tárlaton közeli és távoli vidékekre utazhatunk egyszerre, megismerve és átérezve, hogy hogyan látják a világot a magyarok 2021-ben, magyar szemmel.

1

Restaurálása és részleges rekonstrukciója után újra felállították a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében azt az oszlopot, amelyet 1929-ben az olasz főváros ajándékozott Magyarországnak. Az oszlop Rómából, a Forum Romanum egykori Béke templomából származik, ezért is nevezeik Forum Romanum-oszlopnak.

Budapest egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén, a hűvösvölgyi Nagyréten a magyar erdők őshonos állat- és növényvilágát idéző tematikus játszóteret és egy szabadtéri fitneszparkot is kialakított a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Magyar Természetjáró Szövetség.

A Döbrentei téren ma egy harangláb emlékeztet az egykori szerb ortodox templomra, amelyet 270 éve, 1751. június 3-án szenteltek fel. A csodatévő Szent Demeternek szentelt szerb ortodox székesegyházat 1949-ben politikai okokból rombolták le.

Nyárra elkészült a gazdagréti Dzsungel játszótér felújítása. Az elöregedett, elhasználódott, rossz állapotú eszközöket kicserélték, új játékokat és számos növényt is telepítettek.

Négy budapesti kerékpáros nyomvonal tervezésére jelentetett meg ajánlati felhívást a Budapesti Közlekedési Központ az európai uniós közbeszerzések oldalán. Az utak majd az európai kerékpáros úthálózathoz, az EuroVelo-hoz csatlakoznak.

2

A Margit híd pesti hídfőjénél egy több mint 7 méter hosszú és másfél-két méter magas szürke gránittömb emlékeztet a Hableány sétahajó két évvel ezelőtti tragédiájára. Az emlékműre rávésték a baleset 28 áldozatának nevét, amelyeket egy-egy spotlámpával világítanak meg.

4

Megerősítik az Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi Tömb, közismert nevén a Kútvölgyi kórház szerkezetét és folytatják a korábban abbamaradt homlokzati felújítást. A munkálatok során kicserélik a nyílászárókat, új hőszigetelést és klímaberendezéseket is kap a XII. kerületben lévő intézmény. A tervek szerint a tömb felújítása még idén befejeződik.

Újabb szakaszához érkezett a Budavári Palota déli összekötő szárnyában található Szent István-terem kialakítása. A Várkapitányság közleménye szerint beépítették a látványos mennyezetet és parkettát, valamint az egyedi bútorok nagy része is elkészült. A következő feladat a pazar falburkolat kialakítása lesz

1

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Rác fürdő, amely felújítása után tíz éve üresen áll. A felszámolási eljárás során a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) egyedüli licitálóként, mintegy ötmilliárd forintos kikiáltási áron vásárolta meg a fürdőt és a hozzá épített szállodát. A nyitásra azonban még várni kell, hiszen egy újabb felújítás vár az épületre.