Kispesten található a különleges hangulatú Wekerletelep. Kisebb-nagyobb házai egységes stílusban, egy kívülálló számára kibogozhatatlan, de szabályos rendben kialakított utcákba rendezve alkotják ezt a mesébe illő városrészt. Létrehozását a száz éve elhunyt Wekerle Sándor, az egyik legkiemelkedőbb magyar miniszterelnök kezdeményezte.

1

A növekvő gépjárműforgalom már évtizedekkel ezelőtt is problémát jelentett a fővárosban. Még az is felmerült az 1970-es évek elején, hogy egy hatalmas autópályahidat építenek a Dunán, Lágymányos térségében. Ha az a tervezett híd megvalósult volna, ma egész más Budapesten élnénk.

4

Szent Gellért nevét, legendáját nemcsak a magyarok ismerik, de minden bizonnyal az ide látogató turisták is hallanak róla. Ha másért nem, azért, mert a keresztény Magyarország első vértanújának Gellért-hegyi szobra a budapesti városkép szerves része; a püspök több mint száztíz éve tartja magasba a keresztet a főváros felett. A 975 éve mártírhalált halt Gellért püspök emlékét nem pusztán a hegy, de számos más alkotás is őrzi a fővárosban.

Budapesten az első világháború után csak 1921-ben indult el ismét az autóbusz-közlekedés. Száz évvel ezelőtt az elektromos járművek először az Aréna, azaz a mai Dózsa György út és az Apponyi tér, a mai Ferenciek tere között szállították az utasokat. Bár sokan luxusnak tartottak a száguldozó járműveket, de végül az autóbusz-közlekedés létjogosultságot nyert a fővárosban.

Ma már nehéz elképzelni, de egykor a Lipótvárosban, a mai Balassi Bálint – Stollár Béla – Falk Miksa és Balaton utca által határolt területen épült fel és működött Pest első gőzmalma, amely 1841. szeptember 22-én kezdte meg a működését. A József Hengermalom azonban több volt, mint egy egyszerű malom. A Széchenyi István kezdeményezésére létrejött modern üzem pénzügyileg nem volt sikeres, de hatására a malomipar és a gépipar is jelentős fejlődésnek indult. Pest a XIX. század második felében malomipari nagyhatalom lett.

A 2021-es esztendő Széchenyi-évnek is nevezhető, hiszen idén szeptember 21-én ünnepeljük a gróf születésének 230. évfordulóját. Emellett van Pesten egy olyan tér is, amely éppen 10 éve viseli a legnagyobb magyar nevét, s jórészt minden szeglete a gróf életének egy-egy szakaszához vagy hazafias tetteihez kapcsolódik. A Lánchíd pesti hídfőjénél található térről van szó, amelyet maga Széchenyi István még Kirakodó térnek ismerhetett.

Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb kongresszusi és konferencia-központja jött létre Budapesten, a Hungexpo területén. A meglévő épületeket felújították és teljesen újakat is építettek, amelyek nemcsak felszereltségükkel, de megjelenésükkel is lenyűgözik a látogatót.

1

A kerek évforduló alkalmat ad arra, hogy a tanácsköztársaságot követően bebörtönzött, majd az 1930-as években a római iskolához csatlakozó, a szocializmus évtizedeiben pedig a pártvezéreket ábrázoló szobrai révén szélesebb körben megismert alkotót objektíven közelítsük meg. Szobraival ugyanis városszerte több helyen is találkozhatunk: Balassi Bálinttal a Kodály köröndön, a széllel dacoló női alakkal a Dunakorzón, vagy a Raoul Wallenberg-emlékművel a Szent István parkban.

1

Budapest adott otthont 1930-ban a XII. Nemzetközi Építészeti Kongresszusnak, melyre a világ minden tájáról érkeztek építészek. A háromévente megrendezésre kerülő eseményhez Budapesten kísérő rendezvényként egy nagyszabású építészeti tervkiállítást is tartottak, melyet 1930. szeptember 6. és 16. között láthatott a közönség.

Valaha Andrássy Gyula miniszterelnök fia lakott családjával abban a háromemeletes Duna-parti palotában, amelynek helyén ma a Francia Intézet modern épületét láthatjuk. A Bem rakparti elegáns neoreneszánsz épületet a második világháború után bontották el, helyén évtizedeken át egy üres telek volt.

2

Budapest levegője az 1970-es évek közepén már annyira rossz volt, hogy a probléma hatóságokat is lépéskényszerbe hozta. A Fővárosi Tanács ezért 1976 őszén kilenc olyan területet jelölt ki, ahol a levegő minőségének javítását kiemelten kezelték.

Ritkán találkozunk Ripka Ferenc nevével, pedig nyolc éven keresztül, 1924-1932 között állt Budapest élén. A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb hatású városvezetőjeként sokat tett a főváros közegészségügyének fejlesztése érdekében. Emlékét ma egy óbudai utca és egy emléktábla őrzi egykori lakóhelyén, a Gellérthegy utcában.

Az 1970-es évek elején a kelenföldi lakótelepen élők gyakran panaszkodtak a szolgáltatások hiányára, ennek orvoslására építették az évtized második felében a szolgáltatóházat, amelynek két szintjén szinte minden volt, ami kellett. A Tétényi út - Etele út sarkán álló, mára elavult épületet most a fővárosi és a XI. kerületi önkormányzat eladni készül, helyén az elképzelések szerint ismét szolgáltatóházat alakítanának ki.

1

A hazai barokk-rokokó építőművészet egyik meghatározó alakja a salzburgi születésű Mayerhoffer András, akit az úgynevezett Grassalkovich-stílus vagy gödöllői stílus megalkotójaként is ismerünk. A 250 éve elhunyt építőmester és építész munkái – például az első pesti kéttornyú római katolikus templom vagy az egykori Péterffy-palota a Piarista utcában – ma is meghatározó elemei a budapesti városképnek.

A környéken élők többsége még ma is csak volt orosz kórház néven emlegeti az Észak-Pesti Kórházat, amelynek épületei Pestújhelyen, egy több mint 7 hektáros parkosított területen vannak. Az intézmény eredetileg elmegyógyintézetnek épült, szecessziós stílusban. Az intézmény felújításhoz szükséges terveket és a műemléki kutatást a közelmúltban végeztette el a tulajdonos XV. kerületi önkormányzat.

1

Bár látszólag a békés mindennapok jellemezték 1941-ben Budapestet, a háború hatásai már éreztették hatásukat. Korlátozták a húsfogyasztást, a gépkocsik használatát. Cukrot és zsírt már 1940-től csak jegyre lehetett vásárolni, és 80 évvel ezelőtt bevezették a liszt- és kenyérjegyet is. Ez a korlátozás csak Budapestet és környékét érintette 1941 szeptemberében.

Napjainkban zajlik Budapesten az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, ami az egyik legnagyobb szabású rendezvény a katolikus egyházban. Megrendezése mindig nagy megtiszteltetés az adott városnak, Budapest pedig olyan szerencsés, hogy már másodjára adhat otthont az eseménynek. Első alkalommal, 1938-ban a szervezők azzal fejezték ki hálájukat a Vatikánnak a lehetőségért, hogy a Szent Péter-bazilika főoltárát építtették fel a Hősök terén.

3

A Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások Klubja, azaz a Fészek Klub 120 évvel ezelőtt, 1901. szeptember 7-én nyílt meg a Kertész utca – Dob utca sarkán. A legendás klub a művészeti élet népszerű és kedvelt találkozóhelye volt évtizedeken keresztül, ma már inkább csak rendezvényhelyszín. Ahogyan az egykori pezsgő klubélet, úgy az eredeti elegáns, szecessziós épület és pazar berendezése is már a múlté.

1

Ma Budapest egyik legforgalmasabb útja a Nagykörút, amelyet szebbnél szebb bérházak szegélyeznek. Kiépítése 25 évig tartott, megnyitásához házakat kellett elbontani, vasútállomást arrébb helyezni, területet feltölteni, de végül 125 éve, 1896. augusztus 31-én a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalosan is átadhatta Budapest közösségének.

Idén elkezdődött és várhatóan jövőre fejeződik be a Kodály körönd északi palotájának felújítása. Az Andrássy út és a Szinyei Merse Pál utca találkozásnál álló Hübner-ház a körönd négy látványos neoreneszánsz épületének egyike. A Bukovics Gyula tervezte és 1884-ben elkészült palotának eredetileg négy tornya volt, de kettőt még a második világháborúban elveszített. A most folyamatban lévő munkálatok során ezeket is visszaépítik, emellett a homlokzatot is kívül-belül felújítják.

1

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1936-ban építették újjá a budai Vár Bécsi kapuját. A terv már hat évvel korábban is megfogalmazódott, de a gazdasági válság miatt csak ekkorra tudták biztosítani a pénzügyi hátteret. Az építkezés apropóját pedig Buda visszafoglalásának kétszázötvenedik évfordulója adta: a város 1686. szeptember 2-án került újra keresztény kézbe.

Augusztus 20-tól bárki megtekintheti a Budavári Palota megújult déli összekötő szárnyában található, újjáépített Szent István-termet. A díszterem szépségéhez, egyediségéhez a különleges intarziás parkettája is hozzájárul. De kik alkották meg eredetileg ezt az egyedi padlózatot? Ismerjük meg a Neuschlosz fivérek munkásságát!

A régi képek láttán nem győzünk rácsodálkozni Budapest változására: az egykori lovardára a Nemzeti Múzeum mögött, a városrésznyi Újépületre a Szabadságtér helyén, a pesti és budai belváros eltűnt házaira, a Budavári Palota egykori pompájára és a Duna-parti szállodasor helyén állt szép historizáló épületekre. Mi változott és mi állandó? Hat kép segítségével megmutatjuk.

1

Lassan véget ér az idei nyár, és a hirtelen beköszöntött hűvösebb idő már nem kedvez a strandolásnak. Szerencsére Budapest számos gyógyfürdővel is büszkélkedhet, amelyeket akár a hűvösebb időben is felkereshetünk; elég csak a Széchenyire, a Rudasra vagy a Gellértre gondolni. Sajnos, szép számmal akadnak olyan fürdők is, amelyeket ma már nem élvezhetünk, pedig építészeti szempontból is jelentősek voltak. Íme, 3+1 fürdő Budapest múltjából!

Különleges buszt mutatott be tegnap a nagyközönségnek a Közlekedési Múzeum: az utolsó tíz legyártott Ikarus 66-os modell egyikét. A járművet több éves restaurálás után állították ki Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító Dízelcsarnokában. Budapest egykor ezektől az Ikarus buszoktól várta, hogy gyorsabbá és kényelmesebbé váljon a közlekedés, a fővárosi utasok azonban kényelmetlennek találták őket.

Az V. kerületi Báthory utca 24. szám alatt már csak egy emléktábláról tudhatjuk meg, hogy itt állt egykor a Pesti Német Színház. Ez már a harmadik helyszíne volt a pesti német színjátszásnak, de a teátrum itt sem működhetett sokáig. A megnyitás után húsz évvel, 1889. december 20-án tűzvész pusztította el az épületet, amelyben Jókai Mór is megfordult, sőt a művéből írt operettet is előadták itt.

A Hősök terén, a Millenniumi emlékmű árnyékában megbújik egy másik alkotás is. A Hősök emlékköve egy tömegsírt szimbolizál, eredetileg az első világháború névtelen sírokban nyugvó katonáinak emlékére állították 1929-ben, de nem a gyász volt az elsődleges üzenete, hanem az ezeréves határok megváltoztatása elleni mozgósítás. Az emlékkövet 1951-ben elbontották, de 1956 tavaszán, majd 2001-ben újra felállították, más formában és új üzenetekkel.

4

Budapest egykori legendás szállodái a második világháborúban szinte teljesen megsemmisültek és az 1950-es években, a Rákosi-érában nem fordítottak arra pénzt, hogy az országban luxushotelek épüljenek, hiszen nem volt rá fizetőképes kereslet. A helyzet az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után változott: az ország új vezetésének fontossá váltak a Nyugatról érkező turisták és a valuta, amit itt elköltöttek. Nagyszabású szállodafejlesztések kezdődtek, az első között építették át az egykori luxusszállót, a Royalt, amely 1961. augusztusában nyitott meg újra.

2

Valószínűleg a 2021-es év legnagyobb építészeti attrakciója a Budavári Palota déli összekötő szárnyának újraépítése és a Szent István-terem újraalkotása. Az augusztus 20-i ünnepi hétvégén soha nem látott tömeg várakozott a palotaudvaron, hogy bejusson a most átadott épületrészbe. Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese értékelte lapunknak a történteket.

Közel egy évtizede alussza (második) Csipkerózsika-álmát az Almássy téri Szabadidőközpont. Az egykori népszerű kulturális intézményt 2007-ben értékesítette Erzsébetváros önkormányzata és bár az akkori szállodaépítési tervek nem valósultak meg, a közelmúltban építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be a 35 évvel ezelőtt kis pesti Pompidou-ként emlegetett épület bővítésére és szállodává alakítására.

6

Nemrégiben jelent meg a hír, hogy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Krisztina körúti épületét, valamint a Stromfeld Aurél utcában lévő Bajor Gizi Színészmúzeumot is a Színház- és Filmművészetért Alapítványnak adja át az állam. Ennek kapcsán röviden bemutatjuk a két épület történetét.

1

Megkezdődtek József főherceg egykori palotájának az alapozási munkálatai a budai Várban, a Szent György téren. Az épületet a Nemzeti Hauszmann Program keretében, az eredeti tervek szerint építik újjá.

4

Megkezdődött a Petőfi híd budai hídfője melletti Goldmann György téren álló Goldmann Menza épületének a bontása. Az egykori egyetemi étterem és a mellette álló BME V2 nevű, korábban a műszaki egyetem villamosmérnöki karának otthont adó épület helyére a BME Innovációs és Fejlesztési Központ épül majd.

2

Csupán húsz évig állt a Városliget szélén a Regnum Marianum templom. Az 1931-ben felszentelt templomot 1951. szeptember 23-án robbantották fel. A kommunista diktatúra vezetői városrendezési okokra hivatkoztak, valójában azonban azt a templomot akarták lerombolni, amely „hálából” épült, hogy a Tanácsköztársaság önkényétől Magyarország megszabadult.

3

A közeljövőben újabb két épületrész felújítása kezdődhet meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán. A most zárult közbeszerzési eljárás alapján megkezdődik a Diószegi utcai részlegen található úgynevezett Tóparti épület átalakításának tervezése valamint az Üllői úti Ludovika Vívóterem és rendezvényközpont felújításának tervezése.

A Nemzeti Színház épületében állítottak mellszobrot Herczeg Ferencnek, a két világháború közötti korszak legnépszerűbb írójának, aki az első irodalmi Nobel-díjra jelölt magyar író volt. A második világháborút követően száműzték a magyar irodalomból, műveit csak a rendszerváltozás után adták ki újra. Törley Mária szobrászművész alkotása immár méltó emléket állít Herczeg Ferencnek.

Hétvégétől bárki megnézheti, milyen lett az újjáépített budavári Lovarda, a Csikós-udvar és a Stöckl-lépcső. A hiteles rekonstrukció során hűen követték az eredetileg Hauszmann Alajos által készített századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel.

2

A zuglói Korong utcában az egyik villaépület két emléktáblával hívja fel magára a figyelmet. A 6-os számú házban élt Arany Dániel matematikus és József Attila író. Az épületet idén a Budapest100 programsorozatban mutatták be részletesebben.

A fennállásának 200. évfordulóját ünnepli idén az óbudai zsinagóga, amely most visszakapta egykori homlokzati díszét, a héber számlapos órát is.

7

Október végéig látogatható az a tárlat, amely Czigler Győző építőművészetét mutatja be. A Budapest Főváros Levéltára és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös kiállítása a magyar historizmus sokat foglalkoztatott építőművészének pályájával ismerteti meg az érdeklődőket tablók és makettek segítségével.

Parkot alakítanának ki a Budaörsi úton, az egykori amerikai katonai temető helyén. A pontos funkciókról még zajlanak az egyeztetések; felmerült többek között, hogy kültéri kiállítások helyszíne is lehetne a terület, amelyen sok értékes cserje, idős fa található.

A Budapest100 programhoz az idei évben a BKV is csatlakozik: a cég Erzsébetvárosban álló székházát és a ferencvárosi Ferenc Áramátalakítót nézhetik meg belülről is az érdeklődők szeptember második hétvégéjén.

A Vadász utca 30. szám alatt épült V.30 Belvárosi Sportközpontot a nyári próbaüzem után szeptembertől már nemcsak az V. kerületben élők, hanem bárki megtekintheti és ki is próbálhatja. Az ökológiai és energiahatékonysági szempontok szerint épült létesítményben sportpályák, 4 pályás, 25 méteres medence, tanmedence és termálvizes wellnessrészleg is üzemel.

4

Élete utolsó hónapjaiban a józsefvárosi Horánszky, egykori Zerge utca 13. szám alatt élt Szendrey Júlia költő, író és fordító, Petőfi felesége és múzsája. Emlékét mostantól emléktábla is őrzi a Palotanegyedben lévő ház homlokzatán.

Budapest immár második alkalommal ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak. A kiemelt helyszínek – Hősök tere, Hungexpo, Szent István-bazilika, Kossuth tér, Zeneakadémia – mellett a város több pontján is lesznek programok, koncertek, színpadi bemutatók.

2

Az eredetileg Ybl Miklós által tervezett, 1872-ben épült villa a második világháborúban bombatalálatot kapott, kiégett, majd lebontották. Az ezredforduló után teljesen újraépítették, ám az elmúlt években üresen állt. A közelmúltban a Batthyány Lajos Alapítvány számára újították fel, az épület a jövőben a szervezet székházaként működik majd.

6

Az egykori BM-kórház Bajza utca és Városligeti fasor sarkán lévő telekegyüttesén alakítják ki a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központot. A nyáron befejezett bontások után a területen már csak két historizáló szanatóriumépület áll. A tervezett épület kisebb lesz az elbontott házaknál, így a telken nagy zöldfelület marad.

Az 1877-ben elkészült pályaudvar tavaly kezdődött nagy rekonstrukciója során már felújították többek között a 144 éves épület jellegzetes tornyait és üvegfalait, most pedig elkészült a csarnok tetőszerkezetének és belső terének rekonstrukciója, így újra birtokba vehették az utasok. A munkák azonban tovább folytatódnak, a teljes felújítás várhatóan jövő nyárra fejeződik be.

Felújították a Mazsihisz budapesti Szeretetkórházának Amerikai úti új főépületét, amely eredetileg 1914-ben épült és 1994-ben kapta vissza a hitközség az Uzsoki utcai kórháztól. A megújult, 2300 négyzetméteres épület jellegzetes tornyokat is kapott.

5

Késő római kori temetkezésre bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei az óbudai utca egyik telkén, ahol egy kőfal és tárológödrök maradványai is előkerültek.

A Budapesti Közlekedési Központ és a tervező cégek képviselői aláírták azt a szerződést, amelynek értelmében elkészítik a belvárosi Duna-part átalakításának kivitelezési terveit. A felújítás jövő nyáron kezdődhet el – olvasható a BKK honlapján.

3

A Műcsarnok Hősök terén álló épülete a Millenniumi Kiállításra épült fel Schickedanz Albert építész tervei szerint. Fennállásának 125. éves évfordulóján megkezdődött az épület teljes körű felújításának előkészítése.

Kedves és érdekes színfoltja a káposztásmegyeri lakótelepnek az erdélyi haranglábakra emlékezetető óratorony. A tölgyfából, kézműves munkával készült építményt augusztusban felújították, megtisztították.

Egy-egy elveszett, megsemmisült műemlék újjászületése, újraalkotása mindig öröm a közösség számára. Főleg, ha olyan különleges jelentőségű alkotásról van szó, mint a józsefvárosi Golgota téri kálvária, amelyet 1971-ben lebontottak. A 14 stáció most eredeti szépségében látható újra.

2

Az alkotást eredetileg a XIII. kerületi Szent István parkba szánták Lukács György szobrának a helyére, ám a Főváros másképp döntött, így államalapító királyunk 2,5 méter magas bronzszobra végül nem a róla elnevezett parkban, hanem a XIX. kerületi Templom téren kapott helyet.

38

Teljes történeti hűséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme, amely egykor a palota egyik legdíszesebb helyiségének számított. Az eredeti formájában újjáépült terem a mai hivatalos átadást követően, augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható lesz mindenki számára.

1

A VI. kerületi Bajza utcát a XIII. kerületi Bulcsú utcával összekötő, 1874-ben épült gyalogos aluljáró évtizedek óta rendkívül rossz állapotban van, most azonban felújítják, ezért augusztus 23-án lezárják a forgalom elől és csak ősszel nyitják majd újra.

A munkák során kívül-belül restaurálják a Lechner Ödön által tervezett gyönyörű szecessziós palota díszítéseit, megerősítik az épület alapozását, lebontanak több belső válaszfalat és udvari toldaléképületet, valamint a múzeum 21 méter magas kéményét is.

Egy-egy templom tornyának mindig különleges jelentősége van. Fontos része a városképnek, segíti a tájékozódást és természetesen jelzés a közösségnek is. A Petőfi téren álló görögkeleti Nagyboldogasszony-templom tornya, illetve tornyai nem pusztán a városképet határozzák meg, de egyben a 220 éves templom történetében is egyfajta irányjelzők.