Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona
A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.
Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona
A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.
Száz éve jelentek meg a piros színű maszek taxik Budapesten
Száz éve jelentek meg a piros taxik Budapesten. Nem csak az volt bennük az újdonság, hogy élénk színük volt, hanem az is, ezeket korábbi bérkocsisok üzemeltették, akik a lófogatú járműveikből ültek át autómobilra.
Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum
Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.
A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin
Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.
Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.
Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját
Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.
Az első pesti lóvasút
Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.
A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán
A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.
A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös
Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.
A budapesti hidak újjáépítésének kérdései
Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.
Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt
Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.
A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen
Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.
Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben
Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.
A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át
A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.
Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat
Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.
A legnagyobb magyar és a haza bölcse
A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.
Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat
Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.
A Kisföldalatti nagy felújítása
Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.
A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én
Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.
Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése
A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.
A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten
A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?
A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után
Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!
Az első fizetőparkoló Budapesten
Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.
Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk
A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.
Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata
Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.
A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el
A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.
Az első magyar légitársaság
Az első magyar polgári légitársaság 105 éve alakult meg. A sikeres indulást a trianoni szerződés aláírását követően bevezetett repülési tilalom törte derékba, de amíg üzemelt e cég, személyeket és légi postai küldeményeket szállított Budapest és több vidéki város között.
Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora
A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.
Miért költözött Ganz Ábrahám Budára?
A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.
Tatra villamosok az 59-es vonalán
Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.
Iskolautcát alakítanak ki a józsefvárosi Trefort Gimnázium előtt
Józsefvárosban 2025 áprilisában elfogadták az iskolautca programot, amelynek keretében több iskola bejáratánál lezárják az utcát az autóforgalom elől, hogy ott biztonságos közösségi teret alakítsanak ki. Elsőként az Astoria metrómegálló közelében, a Trefort utcában, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium előtt alakítanak ki iskolautcát.
Megnyílt az Édenkert játszótér a Reformáció Emlékparkban
Megújult a játszótér a VII. kerületben, a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán található Reformáció Emlékparkban.
Felújították a Fiumei úti sírkert ravatalozóját
A Nemzeti Örökség Intézete felújíttatta a Fiumei úti sírkert ravatalozójának lépcsőjét és homlokzatát. A 145 éves épületet Máltás Hugó tervezte.
Újjászületnek a Honvédelmi Minisztérium egykori szobrai a Szent György téren
A budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság Szent György téri oldalán visszaállítják az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát, az eredeti díszítőelemeket, a szobrokat, reliefeket, ornamentikákat. A harmadik emelet párkányán egykor négy kiemelkedő hadvezér szobra sorakozott, Árpád fejedelem, Hunyadi János, Zrínyi Miklós és Pálffy János, ezeket is újraalkotják.
Számos ház és közösségi kert nyitja meg a kapuit májusban
A Nádor utcai CEU Campus, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Piarista Gimnázium, a Róth Miksa Emlékház, az ELTE Trefort kert és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is csatlakozik az idei Budapest100 programsorozathoz. Kinyitja kapuit a budai Vár több műemlék lakóháza és sok más épület Budapest tizennégy kerületében, de az építészeti örökség mellett idén a város néhány különleges kertje is megismerhető.
A Magyar Tudományos Akadémia 200 évét bemutató kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban
Gróf Széchenyi István adományozólevele az Akadémia megalapítására, Kisfaludy Károly költő halotti maszkja, a székház egykori homlokzatát díszítő oroszlánfejek és Karikó Katalin Nobel-díja is látható a Magyar Tudományos Akadémia 200 évét bemutató nagyszabású kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Városi sétával is készül a BKK a közlekedési kultúra napjára
Május 11-én hét különböző vezetett városi sétával, közös mozizással és egy installációval is várja az érdeklődőket a BKK. A séták többek között olyan témák köré épülnek, mint a megújuló Nagykörút, a pesti viadukt vagy a gyerekbarát városi terek, de lesz biciklis túra is.
Emlékhelyek napja lesz szombaton
Országszerte várják a nemzeti és történelmi emlékhelyek május 10-én a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, bemutatók, családi programok és sok látnivaló lesz csaknem ötven helyszínen.
Térplasztikát avattak a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából
A Határtalan történet című térplasztika egy 80 méter hosszú idővonal, amely a székház bejáratától indul a Széchenyi tér szíve felé. A köztéri alkotás 200 tardosi nemes mészkőlapon állít emléket az elmúlt két évszázad Akadémiához kötődő tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek.
Az idei szezonban is elindultak a nosztalgiajáratok a fővárosban
Budán és Pesten a belvárosi vonalak mellett a külső kerületekben is találkozhatunk muzeális járművekkel a tavaszi-nyári időszakban. A BKK a működőképes eredeti villamosokat, klasszikus Ikarus autóbuszokat, trolikat és az 1969-ben gyártott első, Budapestre szállított szovjet metrókocsikat is bemutatja az október végéig tartó nosztalgiaszezonban.
Szobrot avattak Bálint gazda emlékére a Budai Arborétumban
A százéves korában elhunyt Bálint György kertészmérnöknek, Bálint gazdának a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai campusának arborétumában, a felső kertben állítottak mellszobrot.
Kerítéskiállítás nyílt Klebelsberg Kunó tiszteletére az Andrássy úton
A 150 éve született Klebelsberg Kunó életművét bemutató tablókiállítás nyílt a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti irodaházánál. A kerítéskiállítás az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter életútját és munkásságát mutatja be.
Budavári emlékek – Együttműködés a kulturális értékek megőrzéséről
Együttműködési megállapodást írt alá a Budavári Önkormányzat és az Országos Széchényi Könyvtár a Budavárhoz köthető kulturális értékek megőrzéséről. A cél a kiadványok digitalizálása, bemutatása és közkinccsé tétele, könyvek közös kiadása, valamint az I. kerületben élt híres emberek emlékezetének megőrzése.
Ferenc pápa kétszer járt Budapesten
Ma helyezik Rómában végső nyugalomra Ferenc pápát, aki húsvéthétfőn hunyt el, 88 éves korában. A katolikus egyházfő kétszer járt Magyarországon, 2021 szeptemberében a Hősök terén celebrálta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, 2023 áprilisában pedig hivatalos apostoli látogatást tett a magyar fővárosban. Temetésének napján felidézzük budapesti látogatásainak helyszíneit.
Újraalkotják az Agrárminisztérium homlokzatának elpusztult szobordíszeit
A Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének felújítása során a neoreneszánsz homlokzatot eredeti szépségében állítják helyre. Ennek részeként elkészülnek a főhomlokzat és a sarokrizalitok első emeleti ablakai felett a timpanonokon pihenő, félig könyöklő szoboralakok, összesen 17 pár.
Szobrot állítottak Kassák Lajosnak Angyalföldön
Szobrot avattak az egykori angyalföldi írónak, költőnek, festőművésznek, a magyar avantgárd legismertebb szerzőjének, Kassák Lajosnak a róla elnevezett lakóparkban. A költő közel 40 évig élt a XIII. kerületben, lakott az úgy nevezett „Hétházban”, a Csángó utcában, a Lehel utcában és a Tisza utcában is. Angyalföld címen 1929-ben regénye jelent meg, 1973 óta utca is viseli nevét a kerületben.
Helyére került az Igazságügyi Palota Közvádló-szobra
Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főpárkányán elhelyezték az újraalkotott Közvádló című kőszobrot, amely az eredeti, Donáth Gyula által készített alkotás rekonstrukciója.
Felavatták Bernovits Vilma emlékművét
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján köztéri emlékművet adtak át Ferencvárosban, a Petőfi híd pesti lábánál. A „Stigma – Bernovits Vilma emlékére” című alkotást a Gizella sétány dunai partfalában alakították ki. Bernovits Vilmát Salkaházi Sárával és több társával együtt a közeli Bokréta utcából, a Szociális Testvérek Társaságának épületéből hurcolták el, és lőtték a jeges Dunába 1944 decemberében.
Hetvenöt éve jött létre Nagy-Budapest
Hetvenöt évvel ezelőtt 23 települést csatoltak Budapesthez, ezzel létrejött a mai Nagy-Budapest. A főváros népessége egymillióról több mint másfél millióra nőtt, és alapjaiban változott meg az addig önálló hét város és tizenhat nagyközség lakóinak élete. Az évfordulóról, a döntés hatásairól kiállításokkal, előadásokkal és számos más programmal emlékezik meg a főváros könyvtára.
A középkori budai palota mellett állt a most feltárt nemesi ház
Mintegy 600-700 éve épülhetett a budai Várban az a nemesi ház, amelynek pincéjét most találták meg a régészek a Hauszmann Alajos tervezte királyi palota északi szárnya mellett az 1960-as években felhúzott toldalék eltávolításakor. A nemesi házat valószínűleg már az 1400-as évek elején elbontották, amikor Luxemburgi Zsigmond európai hírű királyi rezidenciává bővítette a középkori palotát. A lakóház megmaradt pincéjéből és környékéről egyéb értékes régészeti leletek is előkerültek.
Egy kis teret is kialakítanak az Ecseri úti metróállomásnál
Megkezdődött az Ecseri úti metróállomás környezetének átépítése. A látványtervekből kiderül, hogy kialakítanak egy forgalomtól elzárt teret is, üvegfalú pavilonokkal és új növényekkel. A munkálatok várhatóan december végéig tartanak.
Visszakerül a Honvéd Főparancsnokságra a Szent Korona és Magyarország címere
Már készül a budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság egyik ékessége, a főhomlokzatot díszítő timpanon-szoborcsoport, amely még idén a helyére kerül. A közel négy méter magas, tizennégy méter széles műalkotás középpontjában Magyarország díszkeretbe foglalt középcímere található a Szent Koronával, amelyet balról és jobbról egy-egy angyal tart. Az allegorikus jelenet a magyar államiságot, a honvédelmet és a nemzeti dicsőséget szimbolizálja.
Újjáépítik a Fehérvári kaput a budai Várban
A történelmi környezethez illeszkedően, a XIX. század végi állapotokat idézve születik újjá a budai Várba vezető Fehérvári kapu, amelyen át az Attila út és a Dózsa György tér felől érkezők léphetnek be az egykori középkori magyar főváros várfalakkal körülvett területére. A jelenlegi átjárót elbontják, helyére középen kocsiáthajtóval, két oldalán gyalogos átjáróval rendelkező valódi várkapu épül.
Megújulhat a Váci út egy szakasza
A belvárost a külső kerületekkel összekötő egyik legfontosabb útvonal, a Váci út újabb szakaszának megújítását tervezi a Budapesti Közlekedési Központ. A Lehel tér és a Csángó utca között felújítják a járdákat, a zöldfelületeket, akadálymentesítik a kereszteződéseket és a kerékpárosok számára biztonságosabbá teszik a közlekedést.
Kiemelik és bemutatják az aquincumi katonaváros Mithras-szentélyét
Óbudán megkezdődött az egykori aquincumi katonaváros 2023-ban megtalált Mithras-szentélyének kiemelése. A mintegy 1800 éves római kori régészeti emléket egy óbudai építkezés helyszínén, több méterrel a jelenlegi járószint alatt találták meg. A romfalakat több darabban, daruval emelik ki, az építkezés befejezése után pedig egy védőépületben mutatják majd be a nagyközönségnek.
Márai-emlékév: Kiállítás kávéházzal
Márai Sándor író születésének 125. évfordulója alkalmából emlékévet hirdettek, mely 2025. április 11-én kezdődik és 2026. április 11-ig tart. Ennek kiemelkedő eseménye lesz az I. kerületi Virág Benedek Házban novemberben nyíló Márai-tárlat. A kiállításhoz egy kéttermes, a XX. század eleji kávéházi hangulatot idéző enteriőr is kapcsolódik, amely egyben múzeumi kávézóként is működik majd.
Az év végére megnyílhat a Biodóm a Fővárosi Állatkertben
A Biodómban városi oázist szeretnének létrehozni növényekkel és állatokkal a Fővárosi Állat- és Növénykert szerves részeként. A növények mellett az év végére a jelenleg a nagy szikla belsejében található állatbemutató kerülhet a Biodóm 1,7 hektáros területére, elsősorban délkelet-ázsiai fajokkal.
Virtuálisan bejárhatók a magyar műemlékek
Elindult az e-orokseg.hu, a magyar műemlékvédelem információs portálja. A digitális platformon mind a 15 ezer magyarországi műemlék megtalálható. Látványos, interaktív tematikus térkép segít a keresésben, és az épületek, a homlokzatok , a freskók azonnal teljes részletességgel láthatóvá válnak.
A 125 éve született Szabó Lőrincre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben
Megemlékezést tartottak a 125 éve, 1900. március 31-én született Szabó Lőrinc sírjánál a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A költő a modern magyar líra egyik meghatározó alakja, aki műfordítóként is maradandót alkotott.
Építési engedélyt kapott a Magyar Építészeti Múzeum
Megkapták az építési engedélyt a Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervei. Az intézmény a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán lévő telekegyüttesen, a Walter Rózsi-villa szomszédságában épül fel. Egy új főépület valósul meg karakteres tetőszerkezettel, valamint megújul a két századfordulós műemléki villa és a két zárt sorú irodaház. Egy nyitott városi közparkot is kialakítanak.
Felújították a játszóteret a Naphegy téren
Az I. kerületi, Naphegy téri Pom Pom játszótér teljes körű felújításon esett át, új burkolatot kapott, és további játékelemekkel is bővült a park.
Emléktáblát avattak a 125 éve született Barcsay Jenő tiszteletére a csillaghegyi fürdőben
A Csillaghegyi Árpád Forrásfürdőben emléktáblát állítottak Barcsay Jenő, Kossuth-díjas festőművész tiszteletére a fürdőben található Térritmus I–II. című, 1974-ben alkotott mozaikképe mellett. Idén ünnepeljük a művész születésének 125. évfordulóját.
Terézvárosban felújítják a Dessewffy utca belső szakaszát
Nyár végére elkészül a Dessewffy utca Bajcsy-Zsilinszky út és Hajós utca közötti szakaszának megújítása. Szélesebb járdákat, a Hajós utcai kereszteződésben akadálymentes és biztonságos átkelést alakítanak ki. Növényeket is elhelyeznek majd az utcában.
Eddig nem látott felvétel került elő a Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti felrobbantásáról
Budapest ikonikus épületét, a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházat 60 éve a metró építésére hivatkozva rombolták le, amelyet most segítenek felidézni az NFI Filmarchívumban feldolgozott filmfelvételek. A húszperces dokumentumfilm végigkíséri az épület történetét a Nemzeti Színház 1908-as beköltözésétől az 1965-ös bontásig, részletesen bemutatva benne a most előkerült felvételeket is. A videóban az 1956-os forradalomról is láthatunk egy jelenetet.
Hétvégente újra lezárják a pesti alsó rakpartot az autósok előtt
Az autósok elől lezárják, a gyalogosok, biciklisek előtt megnyitják március 15-én a pesti alsó rakpartot. A lezárás minden hétvégén és ünnepnapon a Margit hídtól egészen az Irányi utcáig tart.
Eredeti díszítőelemet találtak a Budavári Palota északi szárnyában
A Budavári Palota északi szárnyépületében a rekonstrukció során értékes épületelemet találtak a vakolatréteg alatt. A Hauszmann Alajos tervezte palota ruhatár-előcsarnokának műmárvánnyal borított, tagozott keretezésű, hullámvonalas kazettázata került elő. A lelet még pontosabb képet ad a századfordulón kibővített palota ruhatár-előcsarnokának eredeti színeiről és anyaghasználatáról.
Március 15-e a Magyar Nemzeti Levéltárban
A nemzeti ünnep alkalmából családi nappal várják a látogatókat a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületben. A rendezvényen kiemelt figyelmet kap Jókai Mór pályafutása, születésének 200. évfordulója tiszteletére.
Megújul a Kaptató sétány Gazdagréten
Március 1-jén kezdődött a munka a XI. kerületi Kaptató sétányon. Pihenőfelületet alakítanak ki az új padokkal, ülőkockákkal, valamint fákat és évelő növényeket ültetnek a területen.