A Belügyminisztérium nemrég értékesített hatalmas székháza mögött megbúvik egy kisebb épület, mely közel száz évvel idősebb a szomszédjánál. Pollack Mihály tervei szerint emelték még a XIX. század első felében, és eredetileg kétemeletes volt. A város fejlődésével párhuzamosan húztak rá további három szintet, így érte el a mai ötemeletes magasságát. A közelmúltban ezt a klasszicista gyökerű épületet is elárverezték a belügyminisztériumi épülettömb részeként.
A Magyar Rádió százéves. A hivatalosan, mindenki számára elérhető rádióadások 1925. december 1-én indultak el Magyarországon. A rádió nem volt már ismeretlen a magyarok előtt, hiszen „illegálisan” több mint két éve hallgathatták a kísérleti adásokat.
Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály nemcsak kortársak voltak, hanem egymást kölcsönösen tisztelő és becsülő igen szoros barátok is, ami később köztük családi kapcsolattá is fonódott. Megismerkedésük 1824-ben Pesten kezdődött és az egész reformkoron át tartott. Barátságuk Vörösmarty halálával ért véget 170 évvel ezelőtt, 1855-ben.
A Lánchíd második születésnapja sem szólt a nagy ünnepségről, egy ködös reggelen, néhány fős küldöttség átadta a három év alatt teljesen átépített hidat. Az I. világháború alatt érthető, hogy elmaradt a vigalom, holott lett volna mit ünnepelni, hiszen a Lánchidat sikerült szépen átépíteni, sőt még el is nevezni.
Hatalmas, 7200 négyzetméteres autóbuszgarázst avattak fel 1930. november 15-én Budapesten, Zuglóban. Építészeti kialakítása kifejezetten igényes volt, és bár a kivitelezésekor még gigantikusnak tűnt, valójában a budapesti autóbuszüzem pár év alatt kinőtte.
Az Árpád hidat 75 éve adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva 10 olyan érdekességet gyűjtöttünk össze az Óbudát és a XIII. kerületet összekötő dunai átkelőről, amelyek kevésbé ismertek a nagyközönség előtt.
A reformkor kezdete, az 1825-ös év óta eltelt idő történelmi távlatban ugyan nem sok, ám olyan eseménydús két évszázad van mögöttünk, amely gyökeresen formálta át Pest és Buda városképét. Maradt azonban jó pár épület, amely már 200 évvel ezelőtt is állt, így valószínűleg a reformkori időutazó számára is ismerős lenne.
Az új, évi 2 millió utasra tervezett 2-es terminálépület 1985. november 1-én nyílt meg Ferihegyen. Az új repülőtér épületét a régitől viszonylag távol, a két futópálya között építették fel. A 2-es terminál első vázlatát egy éttermi papírszalvétára skiccelték fel.
Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen döntöttek arról a honatyák, hogy egy nemzetközi tervpályázat keretében Pesten, a mai Erzsébet téren Országházat építtetnek. Az itthon és külföldön meghirdetett pályázatra összesen 42 pályamű készült, de elbírálásukra főként a történelmi események alakulása miatt sohasem került sor. A ma álló Országházhoz pedig 1882-ben már egy másik, új pályázatot hirdettek.
A Rákóczi híd, átadásakor használt nevén Lágymányosi híd október 30-án lett 30 éves. Történetéről, arról, hogy milyen viták vezettek a megépítéséhez, öt éve, a 25. évfordulón már írtunk. Most azt nézzük meg, miért lett olyan hosszú és olyan széles, amilyennek ismerjük.
A Deák téren található Földalatti Vasúti Múzeum egy felhagyott pályaszakasza a Kisföldalattinak. A nem használt alagútban 1975. október 28-án, ötven éve kiállítás nyílt, amely azóta is, természetesen többször megújulva, várja a látogatókat.
Ami a csinosságát illeti, versenytárs nélkül áll a monarchiában – írták a korabeli lapok a 150 éve épült Népszínházról, a későbbi Nemzeti Színházról. A díszes és ragyogó palota Budapest egyik ékessége lett, a pompás külső mögött aranyozott falakkal, freskókkal, elegáns nézőtérrel, pazar csillárokkal. A híres Fellner és Helmer építészpáros alkotása 90 évig állt a Blaha Lujza téren.
Számos dolgot tudunk az 1956-os forradalomról, de hogy milyen is volt megélni a harcok valóságát, nehezen elképzelhető a többség számára, hiszen egyre kevesebben vannak azok, akiknek személyes emlékeik vannak az eseményekről. A fotók azonban segítenek nekünk abban, hogy ne csak tudjuk, milyen volt Budapest 1956-ban, hanem lássuk is.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlés történeti szempontból a magyar reformkor nyitányát jelentette. De elsősorban nem emiatt tartott nagy érdeklődésre számot 200 évvel ezelőtt, hanem mert az országgyűlést összehívó I. Ferenc negyedik feleségét, Karolina Augusztát ekkor koronázták magyar királynévá. Ehhez a magyar koronát Budáról ünnepélyes keretek között Pozsonyba szállították.
Budapest jövőjét, közlekedését 1950-ben egész máshogy képzelték el, mint amilyennek ma ismerjük. A metró és a troli lett volna az alap közlekedési eszköz, a villamosok visszaszorultak volna.
Budapest legrövidebb Duna-hídját, a Szabadság hidat egy gyors, előre nem tervezett, 4 hónapos felújítás után 1980. október 17-én adták át a forgalomnak. A szerkezeten ugyanis nem várt helyen súlyos probléma lépett fel, ezért gyorsan kellett cselekedni.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából felújították az író síremlékét a Fiumei úti sírkertben. Az alkotást eredetileg 1929-ben avatták fel – megszületésére, csakúgy, mint mostani újjászületésére, hosszú évtizedeket kellett várni. Cikkünkben a síremlék történetét idézzük fel.
A Lánchíd pesti hídfője Budapest egyik legelegánsabb része, melynek képe a XX. század elején alakult ki. A korszak legsikeresebb vállalkozásai építették fel itt székházukat, a mai Széchenyi tér és József Attila utca sarkán például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A pénzintézet alig harminc évig használhatta az épületet, amely az államosítás után a Belügyminisztérium otthona lett. A Dunára néző ikonikus palotát az állam pár hete eladta.
A Budapest–Bécs autóút 95 évvel ezelőtt, 1930. október 4-én nyílt meg. A hazai közútépítés ekkor még gyerekcipőben járt, Budapestről alig vezetett ki jó minőségű út. Néhány évvel korábban egy pestlőrinci szakaszon még azt vizsgálták a szakemberek, milyen burkolat felel meg a közúti gépjárművek terhelésének.
Hatalmas óriásgép szállt le 1930. október 4-én, szombaton délután Mátyásföldön. A kor legnagyobb repülőgépét ezrek várták, és a kevés szerencsés egy rövid körrepülésen ki is próbálhatta, hogy milyen kényelmet tudott akkor nyújtani egy ilyen repülőgép.
A budapesti közlekedésben 1945. szeptember 22-e kisebb fordulópont lehetett volna, ekkor ugyanis az Oktogonon ismét forgalomba helyezték a háború utáni első közlekedési lámpát. Azonban a villanyrendőr csak rövid ideig működött, és igen furcsa okok miatt a budapesti közlekedésnek csak 1946 tavaszától lehetett ismét része a forgalomirányító lámpa.
A budapesti metró építésének elkezdéséről 1950. szeptember 15-én döntött a kormány. A nagy erővel beinduló építkezést a kommunista párt a saját ötleteként próbálta megjeleníteni, a beruházásnak közlekedési, politikai és katonai okai is voltak.
Pest-Buda városfejlődése a reformkor idején látványos változáson ment keresztül. Az ország többi városát megelőzve Pest igazi nagyvárossá fejlődött, Budával együtt pedig hazánk fővárosává vált. Ehhez azonban sok mindennek kellett megváltoznia. Széchenyinek köszönhetően más lett a két várossal kapcsolatos elképzelés, valamint átalakultak a gazdasági, társadalmi viszonyok, miközben Pest a kulturális és politikai élet központjává nőtte ki magát.
Miképp festették le a Lánchidat 145 évvel ezelőtt? 1880-ban egy vállalkozó valamivel több mint 8300 forintért vállalta el a Lánchíd teljes festését. Mit takart ez az összeg, és hogyan is végezték el akkoriban a híd festését?
Nemcsak a hazai történelemnek jeles dátuma 1825 kora ősze a reformkori országgyűlések nyitánya miatt, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos évszám. Kétszáz éve, 1825 szeptember elején jelent meg Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza, ami országosan ismertté tette a frissen végzett, de inkább költői pályát választó ügyvédet. A mű új fejezetet nyitott Vörösmarty és a magyar irodalom életében egyaránt.
Az elmúlt hetekben, hónapokban ismét hangsúlyos téma lett a Nagykörút teljes felújításának szükségessége. Budapest e rendkívül fontos útjának legutóbbi nagyszabású, a teljes útvonalat érintő, 7 éven át tartó felújítása 25 éve fejeződött be.
A Margit híd szigeti szárnyhídját 125 éve, 1900. augusztus 19-én adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg néhány érdekességet, amit talán kevesen tudnak erről a kis hídszerkezetről!
Az eredetileg Jánoshegyi Légpályának nevezett Libegőt 55 éve adták át a forgalomnak. A Libegő nagy siker lett, az első napokban tízezrek akartak utazni az új eszközön.
Bár borzasztó nehéz történelem jutott nekünk, magyaroknak, a Szent István királynak köszönhetően létrejött államunk ezer év múltán is létezik. De felmerülhet a kérdés, mely épületek jelképezik a nemzetet leginkább, melyek a legfontosabbak az államiságunk szempontjából. A lista természetesen szubjektív, azonban amelyek felkerültek rá, vitathatatlanul a legfontosabb helyet foglalják el a nemzettudat épületekben való megtestesülésének szempontjából.
Az Országház környezete dúskál az ismertebbnél ismertebb épületekben, a közeli Garibaldi utca elegáns házai viszont a közelmúltig kevéssé voltak reflektorfényben. A nyáron azonban árverésen hirdettek meg itt egy állami tulajdonú ingatlant, így a mi figyelmünket is felkeltette az a hatalmas épület, amely az utca nyugati felét elfoglalja. Kiderült, hogy nem is egy, hanem két épület rejtőzik a terjedelmes homlokzat mögött.
A Közlekedési Múzeum nosztalgiaflottájának része az a két Ikarus autóbusz, amelyekkel holnaptól a forgalomban is találkozhatunk Budapest utcáin. Az Ikarus 311-es és a faros Ikarus 66-os a főváros kedvelt helyszínein tűnik majd fel.
Folyamatban van a Czigler Győző által tervezett Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek a felújítása, és már látható a műemlék épület eredeti térszerkezete, mert elbontották a toldásokat. A belső rekonstrukció 2027-re fejeződik be.
Szobrot avattak a 150 éve született Heim Pálnak, a magyar gyermekgyógyászat kiemelkedő alakjának tiszteletére a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Bókay utcai részlegében.
Az adventi és a karácsonyi időszak megszokott látványosságai Budapest utcáin a fényjárművek. Idén hat fényvillamos, egy fényfogas, egy fényhajó és a Mikulásbusz alkotja az ünnepi flottát.
Megérkezett a Parlament elé az ország karácsonyfája. A 23 méter magas ezüstfenyő vízkereszt napjáig díszíti a Kossuth teret.
A Nemzeti Örökség Intézete a filozófia világnapján Alexander Bernát születésének 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Kozma utcai temetőben, a magyar filozófus és esztéta felújított síremlékénél.
A budavári Szent György téren megkezdődik az újjáépítés alatt álló József főhercegi palota belső tereinek kialakítása. A palota két történeti terét, az első emeleti impozáns báltermet és a díszlépcsőházat az eredeti formájának megfelelően rekonstruálják.
Születésének 90. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Műcsarnokban Makovecz Imre építészről. A tárlat rajzok, eredeti hang- és filmfelvételek, zenék, modellek és fotók segítségével mutatja be az építész szellemiségét, hitét, képzelőerejét és építészeti alkotásait.
A Hauszmann Alajos által tervezett Kossuth téri Igazságügyi Palota központi csarnokának felülvilágító színes üvegablakait archív fotók alapján rekonstruálják, a munka már folyamatban van. Az üvegek új tartószerkezeti elemeit a napokban szállították a helyszínre.
Hétszintes épülettel bővült a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, amelyben az új diagnosztikai és terápiás központ kapott helyet. Az új épületet híd köti össze a főépülettel, így az intenzív osztályok és a műtők szintkülönbség nélkül, zárt térben érhetők el.
Újonnan kialakított belső terekkel, impozáns történelmi kiállítással, kilátóteraszokkal, új közparkkal várja az érdeklődőket a jövő év tavaszán megnyíló Citadella.
Az Árpád hidat 1950. november 7-én adták át – ekkor még Sztálin híd néven. Az évforduló alkalmából az Óbudai Múzeum tablókiállítással várja az érdeklődőket.
A Régi posta utca Duna felőli végében elkészült az a kis zöld tér, ahová a Váci utcában elbontott Hermész-kutat is áthelyezték. Az utcaszakaszt teljesen felújították, 10 új fát ültettek, utcabútorokat, ivókutat telepítettek, valamint a régi Pestet ábrázoló bronzmakettet is elhelyeztek.
Újpest több pontján az utcanévtáblák mellett életrajzokat tartalmazó táblákat helyeztek el, ezeken a névadók életéről, örökségéről olvashatnak információkat az arra sétálók. Többek között Fadrusz János, Czuczor Gergely, Tompa Mihály életét mutatják be.
Az Orczy-parkban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának területén a FIFA-szabványoknak is megfelelő méretű, élő füves futballpályát építenek, ahhoz kapcsolódóan egy kétszintes kiszolgálóépület is készül öltözővel, büfével, lelátóval, kialakítanak egy műfüves edzőpályát és mobilbüféket, valamint a parkfunkciót erősítésére 124 fát is elültetnek.
Kibővítették a budai Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium épületét. A II. kerületi intézmény új épületrészeiben tágas aula, új ebédlő, könyvtárrész, tantermek és csoporttermek, valamint egy új edzőterem kapott helyet. Megújult a régi épület egy része is, és új kápolna épült.
A Klebelsberg 150 emlékév keretében állították fel az új, QR-kóddal ellátott emlékjelet az egykori kultuszminiszter II. kerületi otthonában, a Klebelsberg Kastély parkjában. A Nemzeti Örökség Intézete idén kezdte meg a magyar emlékpontok megjelölésének programját.
Több mint 69 ezer elektronikus dokumentum érhető el mostantól a Budapest Elektronikus Archívumban. A főváros és a környező települések 1950-ben történt egyesítésének 75. évfordulója alkalmából létrehozott új online archívumban a FSZEK digitalizált kincsei szabadon hozzáférhetők.
A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájában nyílt kiállítás az épület egykori, 76 méter magas híres tornyáról, amelyet a második világháborús sérülések után nem állítottak helyre, hanem elbontották. Építéséről, díszítéséről és szomorú pusztulásáról emlékezik meg a most nyílt új tárlat.
A budavári Szent György téren hamarosan befejeződik az 1968-ban elbontott, jelenleg újjáépítés alatt álló József főhercegi palota homlokzati díszeinek felhelyezése. Az állványzat lebontása is megkezdődött, így a déli oldalon már láthatók a részletek. A belső terekben a díszlépcsőházat és a dísztermet is eredeti állapotában építik újjá.
A Lechner család életéről és kulturális örökségéről szóló dramatizált dokumentumfilmet október közepén mutatják meg. A Lechner örökség című film végigköveti a legendás építész életét, családi történetét, ikonikus épületeit, valamint hatását egészen napjainkig.
Margaret Thatcher, a Vaslady vasból készült szobrát a Millenáris Park Kis Rókus utcai oldalán állították fel, születésének 100. évfordulója alkalmából.
Budapest vásárcsarnokaiban mutatkoznak be a fővárosi kerületek abból az alkalomból, hogy 75 évvel ezelőtt, 1950-ben hét várost és tizenhat községet csatoltak a fővároshoz.
Eredeti formájában épül újjá az egykori díszes lépcső, mely a Szent György térről a Palota útra vezetett és a II. világháború után elbontották. A hamarosan elkészülő Ybl lépcsőt a nyugati kertek átadását követően használhatják majd a látogatók.
Új idősotthont adtak át a XVI. kerületi Cinkotán. Az intézmény ötven férőhelyes, a 2200 négyzetméteres épülethez egy csaknem négyezer négyzetméteres kertészeti zöldfelület tartozik.
A budapestiek közkedvelt közlekedési eszköze az ikonikus sárga villamos. Számukra jó hír, hogy a belvárosi Bajcsy-Zsilinszky útra újratervezik a villamosvágányokat, de a Nyugati tér és a Lehel tér között is a felszínen közlekedne ismét a villamos. Így átszállás nélkül lehet majd utazni Budafokról Káposztásmegyerre. A kiviteli tervek 2028-ra készülnek el.
A most megnyílt új MTK Sportpark területén többek között egy 5000 fős nézőtérrel rendelkező, több mint 11 ezer négyzetméteres sportcsarnok, egy 3800 négyzetméteres edzőcsarnok, 33 800 négyzetméteres zöldterület és egy hatalmas napelempark is található.
Megnyitották a nagytétényi Száraz–Rudnyánszky-kastély kertjét a nagyközönség előtt a XXII. kerületben. A tervek szerint a következő lépés a kastély megújítása lesz. Az 1751-ben elkészült, Mayerhoffer András által tervezett barokk műemlék épületet 2018-ban felújításra hivatkozva zárták be, de a munkálatok még nem kezdődtek el.
Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán már megkezdődött a faragott homlokzati díszítőelemek felhelyezése. A nyugati oldalon az épület magassága már elérte a második emelet felső részét, így hamarosan elkezdődhet a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Itt már helyükre kerültek a süttői mészkőből újonnan kifaragott homlokzati díszítőelemek is, valamint elkészült a földszint és az első emelet közötti vasbeton boltozatsor.
A Déli körvasút fejlesztését bemutató látogatóközpont nyílt Újbudán, az építkezés közvetlen közelében. A Ferencvárosi és a Kelenföldi pályaudvart összekötő Déli körvasút fejlesztése során 6 kilométer új vágányt építenek és 7,7 kilométert építenek át, 7 vasúti híd újul meg, és 5,1 kilométer vasbeton támfal jön létre.
Korszerűsítik, felújítják és akadálymentesítik az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem VIII. kerületi, Gutenberg térre néző épületét. Új közösségi tereket is létrehoznak, az udvarokat üvegtetővel fedik le. A budapesti rabbiképző intézet 1877-ben nyitotta meg kapuit.
A II. kerületben, a Margit körúti ferences kolostor falán állítottak emléktáblát P. Kriszten Rafael ferences vértanúnak. A II. világháború alatt üldözöttek ezreit mentette, mentőhálózatot szervezett, ingyenkonyhát nyitott, a Margit híd felrobbantásakor csónakból mentette az embereket. Koholt vádak alapján elítélték 1951-ben, a börtönben halt meg.
A XI. kerületben, Kelenföldön két évvel ezelőtt kezdték meg egy új evangélikus óvoda építését, amely mostanra készült el.
A Józsefvárosi pályaudvar területén évekkel ezelőtt elkészült Sorsok Háza épületegyüttesét és két másik ingatlant az MTK Budapest sportegyesület kapja meg, a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja kialakítására. Itt működik majd az MTK által alapított általános és középiskola. A sportegyesület ígérete szerint az egykori Kőbányai úti piac területén egy Városliget színvonalú közparkot építenek ki.
Felavatták a II. világháborúban több száz zsidó üldözöttet megmentő Ocskay László honvéd százados, a Világ Igaza emléktábláját a Thököly úti zsinagógában.
A Kulturális Örökség Napjain idén országszerte mintegy kétszáz helyszínen több mint 400 programmal várják a látogatókat. Szeptember 20-án és 21-én olyan épületeket is felkereshetünk, amelyek máskor nem látogathatók. Bejuthatunk a a Pénzügyminisztérium József nádor téri székházába, a budavári Sándor-palotába, az Országházba, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Levéltár épületeibe, a pesti Vármegyeházára vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületébe is.
Megemlékezést tartottak a 200 éve, 1825-ben született Türr István megújult síremlékénél a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A legendás hazafi a magyar szabadságharc katonája, Garibaldi oldalán az olasz egység harcosa, kormányzó és diplomata is volt.
Két fővárosi iskolánál, a XIV. és a XVII. kerületben elindult a Budapesti Közlekedési Központ által koordinált Iskolautca program, amelynek célja, hogy biztonságosabb legyen az intézmények közvetlen környezete. Az iskolautcák lehetnek állandóan lezárt, akár átalakított közterületek vagy csak meghatározott időszakokra – például reggel vagy délután – forgalom elől elzárt útszakaszok.
