Márai Sándor író egykori lakóhelye Budán, a Krisztinavárosban, a Mikó utcában volt 1931 és 1945 között, így az I. kerületben kiemelt figyelem és tisztelet övezi az idén 125 éve, 1900. április 11-én született írót. A második világháborús bombázásokban megsemmisült egykori lakóházának helyén álló épület falán 1995-ben helyezték el emléktábláját, mellszobrát pedig 2001-ben avatták fel a Mikó utca 2. szám előtti kis parkban.
Születésének 125. évfordulója alkalmából idén Márai-emlékévet hirdettek, így nem meglepő, hogy a Múzeumok éjszakáján, június 21-én is az egyik legfontosabb program a tabáni Virág Benedek Ház szervezésében az író itteni kötődéseinek felidézése. Aznap kora délutántól több séta is indul Száz év Tabán – Séta Máraival és a Fortepannal címmel, amelyben egyszerre ismerkedhetünk meg az eltűnt a Tabánnal, valamint Márai Sándor tabáni és krisztinavárosi kötődéseivel. Az érdeklődők végigsétálhatnak azokon az utcákon, amelyeken egykor a neves író is járt, és megtekinthetik azokat a helyszíneket, ahol Márai Sándor élte a mindennapjait.
A séta az I. kerületi Virág Benedek Háztól indul (Döbrentei utca 9.) a Horváth-kert felé, útközben megszemlélve az egyetlen megmaradt tabáni sikátort, felidézve az egykori tabáni zegzugos utcák romantikus hangulatát. Az érdeklődők megtudhatják, hol állt az a bizonyos nevezetes tabáni Mélypince, amelyben számtalan híres író megfordult a XX. század első pár évtizedében, köztük természetesen Márai Sándor is.
Mivel az író a közeli Mikó utcában lakott, később szemtanúja is volt a Mélypince (és az egész Tabán) lerombolásának. Miként egy másik jeles épület, a Budai Színkör 1937-es elbontását is láthatta a Horváth-kertben, ennek a helyszínnek a megtekintése is része a sétának.
Az író Itt lakott a Krisztinavárosban akkor is, amikor megjelentek többek között az Egy polgár vallomásai, A kassai polgárok, A gyertyák csonkig égnek, a Füves könyv című művei, itt írta a Napló 1943–1944 közötti fejezeteit. Az itt töltött közel 15 év alatt a Horváth-kertre néző, Alagút utca 3. szám alatti Philadelphia Kávéháznak is rendszeres látogatója volt. Az írók és színészek legendás törzshelye 1935-ben ugyan bezárt, de a Philadelphia újranyitott a következő tíz évre a Budai Polgári Kaszinó Krisztina tér 1. szám alatti épületében, amely ma a Márai Sándor Művelődési Ház nevet viseli – e történetekről is hallhatnak újabb részleteket a résztvevők.
A séta során az írótól származó könyv- és hírlapidézetek segítségével kaphatunk betekintést Márai idekapcsolódó gondolataiba, és Fortepan-képek segítik összevetni a jelent a múlttal (a program a szintén a Virág Benedek Házban működő Fortepan közreműködésével valósul meg). A séta a Krisztina körúti Tér-Kép Galériában zárul, ahol Szirtes János kiállítását tekinthetik meg a résztvevők.
Márai Sándor Mikó utcai lakóháza megsemmisült a második világháborús bombázásokban, emiatt élt az író a következő három évben a II. kerületi Rómer Flóris utcában 1945 és 1948 között, ám egyre elviselhetetlenebbé vált számára a szovjet rémuralom, és ekkor drámai elhatározásra jutott: elhagyja a hazáját. Elszakadni azonban soha nem tudott tőle. Itáliai száműzetésében, 1950-ben írt Halotti beszéd című versében – amely a magyar líra kiemelkedő alkotása – a legsúlyosabb személyes veszteségek között a megsemmisült krisztinavárosi otthonát is megidézi: „Zsugorian még számba veheted / A Mikó utca gesztenyefáit, mind a hetet”.
Már New Yorkban írta legendás, sokat idézett Mennyből az angyal című versét az 1956-os forradalom leverése után, az „üszkös, fagyos Budapest”-ről, és Népek Krisztusának nevezi Magyarországot. Megfogadta, hogy addig nem tér haza, amíg megszálló csapatok tartózkodnak Magyarországon. A kivonulást azonban nem érhette meg, mert 1989-ben elhunyt. Hamvait saját kívánságára a Csendes-óceánba szórták.
Az ország csak a rendszerváltást követően ismerhette meg életművét, amikor újra megjelenhettek művei, majd immár emléktáblákat, szobrokat avathattak a tiszteletére, többek között Mikó utcai egykori lakhelyén.
A Virág Benedek Ház által június 21-én, szombat 14 óra 45-től óránként szervezett Száz év Tabán – Séta Máraival és a Fortepannal című rendezvény is hozzájárul ahhoz, hogy a múlt rendszerben feledésre ítélt nagy magyar író életét és műveit minél többen és minél alaposabban megismerhessék, és egyúttal felidézhessék egy eltűnt és sokak által máig siratott városrész, a romantikus Tabán szintén drámai sorsát.
Ugyanezen a napon, a Múzeumok éjszakáján számos más program is várja a kultúra iránt érdeklődőket a Virág Benedek Házban, az I. kerület, Döbrentei utca 9. szám alatt.
Nyitókép: Márai Sándor mellszobra az I. kerületben, a Mikó utca 2. előtt (Logodi utca sarka). Itt volt az író egykori budai lakóhelye 1931 és 1945 között, a jobbra álló épület helyén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció