pestbuda.hu

A budapesti idő térhódítása Belegondoltunk abba, ha nem lenne vasút, akkor mi lenne az idővel? Miért ugyanannyi az idő Budapesten és mondjuk Debrecenben vagy Szombathelyen, holott a csillagászati dél mind a három városban valójában máskor van? A budapesti idő 1876-tól lett általános, legalábbis a vasútnál és Magyarországon.

Felújították a Placid atya parkot a Feneketlen-tó mellett Újbudán felújították a Feneketlen-tó melletti park Villányi út felőli fogadóterületét. Burkolt sétányokat építettek ki a Villányi úttól a tóig, a tér közepén pázsitos területet alakítottak ki, évelő növényeket ültettek 400 négyzetméteren, és hat fát ültettek.

Emlékművet avattak a békásmegyeri svábok kitelepítésének 80. évfordulóján A békásmegyeri sváb közösség 92 százalékát, 575 családot űztek el az otthonukból, a szülőföldjükről 80 évvel ezelőtt, a németek kitelepítésekor. Az akkor még önálló települést felfoghatatlan veszteség érte, amelyet ma sem hevertek ki az itt élők. Az évforduló alkalmából emlékművet avattak az elhurcoltak tiszteletére.

A Népligetben és a főváros más helyszínein 6500 fát ültettek el a napokban A nemzeti faültetés napján 6500 erdészeti facsemetét és 600 cserjét ültettek el Budapesten, a Főkert által fenntartott területeken civil emberek közreműködésével. Többek között a Népligetben, a XIII. kerületi Tahi parkban és a IV. kerületi Farkas-erdő Természetvédelmi Területen is szerveztek közösségi faültetést.

Budapest közlekedésbiztonsága 50 évvel ezelőtt Milyen volt a közlekedésbiztonság 50 éve, az új KRESZ bevezetésekor Budapesten? Az utakon sokkal kevesebb volt az autó, mint ma, de dinamikusan növekedett a számuk, ami természetesen befolyásolta a balesetek számát is.

Indulhat a Petőfi híd felújításának tervezése A Petőfi híd műszaki állapota folyamatosan romlik, ezért a BKK már 2021 és 2023 között elvégezte a korszerűsítés tervezésének előkészítését. A főváros a héten jóváhagyta a tervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzési eljárás elindítását. Utoljára 1980-ban újították fel teljeskörűen a hidat.

A gyalogosokat védték az új szabályok Ma már Budapesten is okoszebrák segítik a gyalogosokat a közlekedésben, ám száz évvel ezelőtt még gyalogátkelőhely sem volt a magyar fővárosban: az első felfestés csak 1928-ban jelent meg. Ötven évvel ezelőtt egy újabb jelentős lépés történt: a Margit híd pesti hídfőjénél elhelyezték az első olyan táblát, amely jelezte az autósoknak, hogy zebra következik.

A Károlyi–Csekonics-palota különleges címere A Károli Egyetemnek napjainkban helyet adó Károlyi–Csekonics-palota homlokzatán látható két címerábrázolás különleges helyet foglal el az épület díszítményei között. A Reviczky utcai oldalon a fővárosban az egyik legszebb domborművű Károlyi-címer látható, míg bent az udvari homlokzaton egy igazán különleges és egyedi, ritkaságszámba menő kettős címerábrázolásnak lehetünk tanúi.

A Gellért-hegyi Citadella történetéről nyílt szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján látható tárlat bemutatja a Gellért-hegyhez és a Citadellához kapcsolódó történeti és vallási hagyományokat, katonai szerepeket, valamint azt a folyamatot is, melynek során az egykori fellegvár a város részévé, mára pedig megújult közösségi térré válhatott.

Zöldebb lesz a Dembinszky utca Gyalogos- és kerékpárosbarát lesz az erzsébetvárosi Dembinszky utca, ahol felújítják a járdákat és az úttest burkolatát, növelik a zöldfelületeket. Padokat, székeket, ivókutat is elhelyeznek, 36 fát ültetnek.

A Lánchíd címerei A Lánchíd az ország jelképe, nem mindegy tehát, hogy a hídon milyen állami jelképek szerepelnek. Tudták ezt régen is, ezért a híd kapuzatán a címereket többször is cserélték. Legutóbb, 30 éve az eredeti címereket állították helyre. De hogyan?

Amikor az állam beszállt a bérházépítésbe – Lakásgondok a XX. század elején Az otthonteremtés régen a mainál is nagyobb kihívást jelentett elődeink számára, a budapesti lakáshelyzet a főváros robbanásszerű népességnövekedése miatt a XX. század elejére kritikussá vált. A probléma megoldását a székesfőváros és az állam bérházak építésével is segítette.

A metróberuházások gyorsításáról döntöttek 50 éve Ötven éve az akkori kormány nagyszabású metrófejlesztési terveket fogadott el. A szocilaista gazdasági modell még nem fulladt ki teljesen, ezért azt gondolták, hogy a következő évtizedben nagyon sok pénzt tudnak metrófejlesztésre szánni. Az élet azonban felülírta a terveket.

Sétálóutcákat alakítanak ki Terézvárosban Zöld területek és közösségi terek veszik át több VI. kerületi utcában a parkoló autók helyét. Fákat ültetnek, dézsákban bokrokat és padokat helyeznek el, kiszélesítik a járdákat, zsebparkot is kialakítanak.

Elkészültek az Igazságügyi Palota dísztermének színes üvegablakai A Hauszmann Alajos által tervezett és az 1896-os millenniumi ünnepségek keretében átadott Kossuth téri Igazságügyi Palota folyamatban lévő felújításának keretében elkészültek az épület dísztermének színes üvegablakai. Archív fotók alapján rekonstruálták őket, nagy részük már a helyére került.

Petőfi sógora, a magyar irodalomtörténet csillaga – A 200 éve született Gyulai Pál pesti lakóháza A reformkor írói és költői a mai napig meghatározzák nemzeti kultúránkat, fontosságukat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Petőfi vagy Vörösmarty munkásságát már a kortársaik elkezdték feldolgozni, közülük kiemelkedik Gyulai Pál. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a testvérét vette feleségül, igaz, csak a költő halála után. Együtt költöztek Pestre, a mai Bródy Sándor utcába, ahol a neves irodalomtörténész közel fél évszázadig lakott.

Árral szemben – Gőzhajó vitte Pestről a magyar gabonát A gőzhajózás a Dunán nemcsak azt jelentette, hogy kényelmesebben lehetett eljutni Bécsből Pestre vagy vissza, de nagyon jelentős gazdasági érdekek fűződtek ahhoz, hogy a Dunán az árral szemben is megbízható, olcsó szállítás épüljön ki, ezért is támogatta szinte mindenki a dunai gőzhajózást 195 évvel ezelőtt. A menetrendszerű közlekedés 1831 februárjában indult el.

Egy özvegyasszony végakaratából született a most értékesített Árpád Kórház Bár az egykori Árpád Kórház épületegyüttese vevőre talált a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverésen – ráadásul rekordáron, 1,74 milliárd forintért –, az Árpád úti bejáratnál még mindig az „Eladó” tábla fogadja az arra járót. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az 1920-as évek végén épült, Jendrassik Alfréd által tervezett épület sorsa. Azt viszont ismerjük, miként lett egy özvegyasszony végakaratából előbb húszágyas Újpesti Szegény Gyermekkórház, majd városrészeket ellátó egészségügyi intézmény.

A jégpálya kapta a vizet a vári lakosok helyett Budapesten a XIX. század második felében nagyon népszerű volt a korcsolyázás. Annyira, hogy a jégpálya kialakítása miatt több ezer embert hagytak három napra víz nélkül.

Már a tetőt építik a budavári palotán Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán megkezdődött a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Ennek látványos eleme a manzárdtető és a kupolák tartószerkezeteinek beemelése. A kivitelezés utolsó fázisában kerülnek fel a tetőablakok, a padlásbevilágítók, a trófeumok, valamint a csúcsdíszek.

A pesti Hadik-házban halt meg Deák Ferenc 150 évvel ezelőtt A magyarországi lapok gyászkeretes tudósításokban adták hírül 1876. január végén, hogy meghalt Deák Ferenc. Súlyosbodó betegségéről szinte az egész ország tudott, és sejteni is lehetett a vég közeledtét, mégis megrendítően hatott a hír, hogy a „haza bölcse” január 28-án este „3/4 11-kor lehelte ki nagy lelkét.”

Ybl Miklós Duna-parti Vámházából 75 éve lett pesti egyetem Az egykori Fővámház, az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota a II. világháborúban súlyosan megsérült. Szerencsére nem bontották el, hanem 1951-re átépítve helyreállították, és új funkciót kapott: ide költözött az önállóvá vált Közgazdaságtudományi Egyetem. Az egyetemisták 1951. január 25-től vehették birtokba az új épületüket.

Sósborszeszgyárból épült Budafokon a Kós Károly stílusát idéző városháza A budafoki városháza falai között egykor a híres Brázay-gyár működött, a múlt század első évtizedeiben itt állították elő a világhírű sósborszeszt, amelyért a kor írói és közéleti hírességei is rajongtak. Az egykori gyárépületből két budafoki szakember elképzelései által született meg az a középület, amely hármas árkádíves bejáratával, a homlokzat középső részének magas, keskeny ablakaival, boglyaíves nyílásaival, tornyaival leginkább Kós Károly népies ihletésű építészeti stílusát idézi. A ma már műemléki védettségű épület elődje száz évvel ezelőtt került Budafok tulajdonába. Akkor, amikor a frissen városi rangot kapott településnek új városházára volt szüksége.

Átadták az Esterházy Péter otthonából kialakított alkotóházat A magyar kultúra napján adták át az Esterházy Péter egykori rómaifürdői otthonából kialakított alkotóházat. A 2016-ban elhunyt Kossuth-díjas író Emőd utcai villája mostantól az irodalom szolgálatában áll: külföldi írókat, műfordítókat fogad, és kulturális rendezvényeknek biztosít teret.

Peronkapuk helyett villamosjegy Negyven éve változott meg a fizetési rend a metróban. Az addigi peronkapuk helyett, amelyekbe pénzérmét kellett dobni, megjelentek a jegykezelő automaták. A változtatás egyik célja a zsúfoltság enyhítése volt, de a mélyebb ok a viteldíjak emelkedésében volt kereshető.

Buda új vízműve, ami drága volt, de rossz A régi, elavult vízrendszert kívánta Buda városa megújítani, amikor 1855-ben új vízmű építéséről határozott. 1856. január 16-ra el is készült, és valóban növelte a vízellátás mennyiségét, de igazi megoldást, azaz megfelelő mennyiségű és tiszta vizet nem tudott adni. Az akkor új kútról már korábban írtunk itt a PestBudán, most arra térünk ki, mi volt a baj ezzel a rendszerrel.

Száz éve hunyt el Blaha Lujza, akiről már életében teret neveztek el A 100 éve elhunyt Blaha Lujzára emlékeztek a Fiumei úti sírkertben, felidézve a „nemzet csalogánya” életművét és a magyar kulturális emlékezetben betöltött szerepét. Blaha Lujza volt az első és máig az egyetlen magyar színésznő, akiről még életében közteret neveztek el, emlékét ma is őrzi a tér.

Az első női autóbusz-vezető Budapesten Az első női autóbusz-vezető Budapesten 75 éve állt munkába. Az 1950-es években egyre több, korábban férfiaknak „fenntartott" munkakört töltöttek be nőkkel, akkor is, amikor esetleg a feltételek erre alig voltak alkalmasak. Az első autóbusz-vezető hölgyet pár társa követte, utána negyedszázadig megint nem voltak női buszsofőrök Budapesten.

Verseny a jéggel 80 évvel ezelőtt A Kossuth híd építői halálos versenyt folytattak az idővel és az időjárással 80 évvel ezelőtt. A tét az volt, hogy előbb lesz-e kész a híd, mint ahogy az ideiglenes hidakat elviszi a zajló jég. A jég 1946. január 11–12-én valóban pusztított, de az új híd átadása napokra volt.