Az Országos Levéltár nagy tornya című kamarakiállítás archív fényképeken, tervrajzokon és levéltári iratokon keresztül mutatja be a 76 méter magas torony teljes történetét, részben kronologikus sorrendben, a tervezéstől a torony megsemmisüléséig – hangzott el október 15-én, a kiállítás megnyitóján a Bécsi kapu téri levéltári palotában, az MTI híre szerint.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója elmondta, hogy a kamarakiállítás kapcsolódik az intézmény 1945 – Kereszttűzben című tárlatához, amely 80 évvel ezelőtti eseményeket idéz fel, középpontjában az országos levéltár épületével.
A tárlaton elhelyezett monitorokon archív felvételek jelennek meg az egykori toronyról, az egyik tablón a toronnyal kapcsolatos korabeli sajtóvisszhangok is olvashatók – ismertette a részleteket Reisz T. Csaba kurátor. Elmondása szerint a torony a közhiedelemmel ellentétben nem víztorony volt, hanem a központi fűtés kéményét és a hátsó lépcsőházat rejtette magában.
A kurátor arról is beszélt, hogy a saját korában nagyon vegyes volt a torony megítélése, egyesek azt mondták róla, csak szamárfül a Váron. Ismertetése szerint Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek sem tetszett a víztartály nélküli épületrész, és át akarta építtetni. Pogány Móric építészt bízták volna meg az új torony megtervezésével, de ez végül – Klebelsberg korai halála miatt – meghiúsult.
A torony Budapest második világháborús ostroma alatt több találatot kapott és súlyos sérüléseket szenvedett. A kiállításmegnyitón az hangzott el, hogy a helyreállítása lehetetlen volt, ezért felső részét lerobbantották, majd később az alsó részét is lebontva alakítottak ki új homlokzatot az épületnek.
A kiállítás középső részén egy rekonstrukciós installáció található, amelynek felső részén egy címerkoszorú helyezkedik el – hívta fel a figyelmet a megnyitón a másik kurátor, Avar Anton. Ismertetése szerint a tornyon egykor látható címereket Keöpeczi Sebestyén József heraldikus, címerfestő tervezte, és a pécsi Zsolnay-gyárban, majolikából készültek. A címerkoszorú alatt három, a toronyból megmaradt kődarab található.
A Bécsi kapu téri levéltári palotában, a kiállítás megnyitóján jelentette be Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) épülete a budai Várnegyed nemzeti emlékhely részévé válhat. Ismertetése szerint az MNL kezdeményezte a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnál, hogy a nemzeti emlékezet szempontjából fontos helyszínek közé bekerüljön az intézmény épülete.
A bizottság döntési javaslata alapján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jóváhagyólag továbbította az Országgyűlésnek a törvénymódosítási javaslatot, amely egy-két héten belül az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerülhet, és így a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épülete még ebben az évben csatlakozhat a nemzeti emlékhelyek sorához – hangsúlyozta a főigazgató.
Móczár Gábor szerint az országos levéltár a magyar államiság legfontosabb történelmi dokumentumait őrzi, és a múlt megismerésének egyik legfontosabb intézménye, ezért méltán válhat az épület a budai Várnegyed nemzeti emlékhely részévé. Hozzátette, hogy az emlékhely már magában foglalja az Országos Széchényi Könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum, a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és a Halászbástya épületét.
Forrás: MTI
Nyitókép: Képeslap az Országos Levéltárról az 1930-as években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció