Több hónapnyi szervezés és adománygyűjtés előzte meg a nagyszabású, a kormány által is támogatott, 1926 nyarán megrendezett Embervédelmi Kiállítást. Megvalósításában – korabeli megfogalmazás szerint – „a magyar élet minden szerve élénk részt” vállalt. Fővédnökei József Ágost, József Ferenc és Albrecht királyi hercegek voltak, a kor ismert tudósai – mások mellett Nékám Lajos bőrgyógyász professzor – pedig a szakmai programokat irányították. A kiállítást az ország egyik legjelentősebb tudományos és egészségügyi eseményének szánták, a bevételből pedig az embervédelmet szolgáló szociális, oktatási és egészségügyi intézményeket kívánták támogatni. Helyszínként a Városligetben lévő Iparcsarnokot jelölték ki, amelyet a
kereskedelemügyi miniszter a szervezők rendelkezésre is bocsátott. Emellett további ideiglenes pavilonokat is építettek a kiállítók részére.
A korabeli sajtó hosszú tudósításokat közölt a május 29-i hivatalos megnyitóról, amelyen a hazai és a nemzetközi közélet számos képviselője részt vett. A kiállítást Horthy Miklós kormányzó nyitotta meg, a vendégeket Klebelsberg Kunó kultuszminiszter fogadta. Magas szinten képviseltette magát főváros is: Ripka Ferenc főpolgármester és Sipőcz Jenő polgármester is részt vett az eseményen. Jelenlétük oka, hogy a kiállításon önálló pavilonokban mutatkoztak be a főváros modern intézményei, amelyek a város lakóinak biztonságáról, egészségéről és testi-lelki jólétéről gondoskodtak.
Az egykori sajtóbeszámolók alapján felidézzük, mit tudhattak meg a látogatók 1926-ban a főváros közszolgáltatásairól. Például csak külön engedéllyel lehetett megtekinteni a budapesti államrendőrség bűnügyi kiállítását. Itt a látogatók a kor leghírhedtebb betörőinek szerszámait vehették szemügyre, amelyekkel a korabeli újságok szerint a „betörés művészetét” űzték.
Nagy érdeklődésre tartott számot a székesfővárosi tűzoltóság pavilonja, ahol makettek szemléltették a régi és a modern tűzoltót. Előbbit a Mátyás-templom egykori toronyőre jelképezte, aki a magasból figyelte, nem csapnak-e fel a lángok. Mellette már a legkorszerűbb felszerelésekkel rendelkező figura állt. Olyan légzőkészüléket viselt, amely egy órán át biztosított friss levegőt a mérgező gázok között dolgozó tűzoltóknak.
A Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet – többek között – olyan hamisított élelmiszereket és használati tárgyakat tárt a látogatók elé, amelyeket az intézet leplezett le. A székesfővárosi vízművek az ivóvízellátás fejlődését ismertette. Még azt is kiszámították, hogy egy munkásház lakója naponta átlagosan 57 liter, egy luxusvillában élő ember pedig 233 liter vizet fogyasztott.
Bemutatkozott a közoktatási ügyosztály is a gyógypedagógiai eredményeivel: egymás mellett állították ki az értelmi fogyatékossággal élő, az átlagos képességű és a kiemelkedően tehetséges gyermekek munkáit. A közvágóhíd az emberre is veszélyes állatbetegségekről, míg a közegészségügyi intézmények a legmodernebb fertőtlenítő eljárásokról adtak képet. Láthattak az érdeklődők például a stabil és mobil gőzfertőtlenítő gépeket, fűtőberendezéseket.
Számos olyan korabeli pesti cég is bemutatkozott, amelyek például kórházak, szanatóriumok számára gyártottak vas- és rézbútorokat, matracokat, ágyneműket vagy éppen gumilábfejes műlábat. Megkóstolhatták a látogatók a Budapesti Gyógyforrás ásványvízzel készült kétszersültet, amely „gyomorbetegeknek, gyöngélkedőknek, egészségeseknek, fölnőtteknek és gyermekeknek egyaránt kellemes ízű, tápláló, könnyen emészthető tápszer”.
A kiállítás augusztus 22-én zárt be. Bár a közel három hónap alatt 235 ezer látogatót fogadott, több fővárosi újság is úgy értékelte, hogy az Embervédelmi Kiállítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A bírálók szerint hiányzott az ötletesség és a megfelelő propaganda, ezért a rendezvény – a jelentős anyagi ráfordítások ellenére – elmaradt a várakozásoktól, és nem sikerült igazán felkeltenie a közönség érdeklődését.
A történet a kapuk bezárásával nem ért véget. A főváros vezetőit meglepetésként érte, amikor a szervezők 368 millió korona helyhasználati díjat számláztak ki a székesfővárosi pavilonok után. A tanács azzal utasította el a követelést, hogy korábban szó sem volt helypénzről. Ráadásul a szervezők ingyen használhatták a városligeti Iparcsarnokot, a főváros pedig a világítás költségeihez is jelentős kedvezményt adott.
Nyitókép: Száz éve, 1926 nyarán nyílt meg a Nemzetközi Embervédelmi Kiállítás a Városligetben (Forrás: Színházi Élet, 1926. június 7–13.)
