PestBuda

Egy iszlám jelkép a fővárosban – Mindössze három évig állt az első budapesti minaret A minaret szó hallatán az embernek Eger vagy Pécs jut eszébe, hiszen ezekben a városokban maradtak meg a legismertebb török kori imatornyok. Pedig a budapesti minaretet is tömegek látják mindennap, csak nem úgy gondolnak rá, mint vallási építményre – merthogy nem is az: az Állatkert Elefántházához tartozik. A mai valójában csak egy rekonstrukció, az eredetijének ugyanis csak három év jutott.

A hídvámok vége Hídpénzt 105 éve, 1918. december elsejétől nem szednek a budapesti hidakon. Ennek a sarcnak a megszüntetését ekkor már évtizedek óta kérték a budapestiek. De mi is volt az a hídpénz? Miért kellett fizetni?

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának épülete nyerte el Budapest Építészeti Nívódíját Budapest Építészeti Nívódíját idén a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának Szentkirályi utcai új épülete nyerte el. Dicséretben részesült a H151 társasház, a Bástya utcai közpark, a Drechsler-palota, egy sasadi villa, valamint a 3-as metró középső és déli állomásainak felújítása.

Új városrész épül Rákosrendezőn, meghosszabbítják a Kisföldalattit Nagyszabású fejlesztés kezdődhet a XIII. és XIV. kerület határán fekvő 130 hektáros területen. Irodaépületek, lakások épülnének, valamint 250-350 ezer négyzetméteren közpark jönne létre. A városfejlesztési terv része a Kisföldalatti meghosszabbítása és egy új vasútállomás felépítése is.

Százéves a városmajori Kistemplom Bőkezű adakozásból épült fel a Városmajor első temploma, a Jézus szíve kistemplom. Árkay Aladár mind a tervezést, mind az építés levezetését ingyen vállalta, és egy igen impozáns, népies elemekkel, erdélyi, kalotaszegi motívumokkal ellátott templomot tervezett. Az egyre nagyobb számú közösség tíz év alatt kinőtte a kápolnát, mely aztán kultúrházként működött. A nemrégiben felújított Jézus szíve kistemplom idén százéves, a kerek évforduló kapcsán elevenítsük fel történetét!

József nádor Szépítő Bizottsága: 215 éve kezdődött a tudatos városfejlesztés Pest város szépítésére 1808-ban új bizottság alakult József nádor vezetésével és minden érintett szerv részvételével. A testület arra törekedett, hogy a fejlődésnek indult városban összehangolja a fejlesztéseket, az új házak egységes stílusban épüljenek, harmonizáljanak egymással. A tudatos városfejlesztésnek ez a szerve fél évszázadig működött, és jelentős szerepe volt Budapest mai szerkezetének kialakulásában.

Ilyen az épületsors – Funkciót váltott alkotások a fővárosban Az épületek olykor díszes homlokzataik ellenére emberi tevékenység helyszínei, létrejöttüket tehát valamilyen gyakorlati igény szülte. Fennállásuk ideje alatt ez persze megváltozhat, és eredeti funkciójuk olykor feledésbe is merül. Az alábbi összeállításunkban felidézzük, hogy néhány híres budapesti épület hogyan változott, milyen célokat is szolgált az elmúlt évszázadok során.

Egy mikroföldrengés, amely 50 éve megrendítette a magyar olajvállalatot Egy mikroföldrengés hatalmas tragédiát okozhatott volna 50 éve az OKGT-székház építésénél, de egy éhes szakmunkástanulónak köszönhetően a munkások megmenekültek. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházánál alapvetően a tervezési gondok okozták a bajt 1973 novemberében.

Budapest legmodernebb áruháza volt A Skála Áruház fogalom lett az 1980-as években. Az első Skála a XI. kerületben nyílt meg, alapkövét 50 éve tették le Lágymányoson, ahol az 1970-es években nagyszabású építkezések kezdődtek. Nem csak a Mol elődje épített itt új székházat, de az egykori BEAC-sportpálya helyén egy teljesen új típusúnak tervezett áruház kivitelezése is megkezdődött.

Felállították az ország karácsonyfáját az Országház előtt Megérkezett a Parlament elé az ország karácsonyfája. A 24 méter magas fenyő vízkereszt napjáig díszíti a Kossuth teret.

Hatalmas tömeg vett részt Baross Gábor szobrának avatásán 125 éve Baross Gábor szobrának avatásakor, 1898. november 20-án hatalmas tömeg gyűlt össze a Keleti pályaudvar előtti téren. A megjelentek nem egy hosszú életpályát maga mögött tudó államférfi emlékművénél tették tiszteletüket: a rendkívüli érdeklődés annak szólt, hogy a fiatalon elhunyt vasminiszter rövid pályafutása alatt alkotott maradandót, megváltoztatva a teljes magyar közlekedést.

Luxus a Belvárosban – Három házból áll, és négy utcára néz az ötcsillagos Dorothea Hotel Három különböző korban és három különböző stílusban épült az a Vörösmarty tér szomszédságában álló három belvárosi ház, amelyet mostantól Dorothea Hotel néven ismerhetünk. A Dorottya utca – Vigadó utca – Apáczai Csere János utca – Wekerle Sándor utca által határolt területen fekvő háztömb átépítésével összesen 35 ezer négyzetméteres területen, műemléki környezetben és modern terekben alakították ki a felső kategóriás szállodai szobákat és lakosztályokat.

A Budavári Palota pusztulásai A Budavári Palota középkorig visszanyúló történetét építések és bontások sora osztja fejezetekre. A nagy uralkodók, mint Mátyás, rendre igyekeztek a maguk képére formálni az épületegyüttest, míg az országrengető események elpusztították az előzőleg nagy gonddal felépített falakat. S noha minden újjáépítés együtt jár némi bontással, a Budavári Palota II. világháború utáni átépítése döbbenetes mértékű pusztítással járt együtt. Cikkünkben bemutatjuk, hányszor épült újjá romjaiból az egykori királyi rezidencia.

Ilyen lett a Városháza passzázs – Áthaladtunk a Belváros új sétányán Budapest belvárosában, a Károly körút 28–30. szám alatt ma a Városháza parkot találjuk, de ez nem volt mindig így. Egykor itt épületek álltak: a Központi Városháza négy utca által határolt hatalmas épülettömbjének Károly körúti szárnya, amely a Deák téri evangélikus templomtól egészen a Gerlóczy utcáig terjedt. Az évtizedekkel ezelőtt lerombolt épületek helyét nevezzük ma Városháza parknak, amelyben a közelmúltban egy új sétányt alakítottak ki. Mi is végigsétáltunk rajta.

Kerítéskiállítás nyílt Illyés Gyula tiszteletére az Andrássy úton Illyés Gyula életművét bemutató tablókiállítás nyílt a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti irodaházánál. A kerítéskiállítás a költő életútjának legfontosabb állomásait mutatja be.

Egy szigorúan titkos előterjesztés: 60 éve született döntés a metróépítés folytatásáról A már közel egy évtizede álló, illetve takaréklángon tartott metróépítés folytatásáról 60 évvel ezelőtt, 1963. november 14-én döntött az akkori kormány. Az ülésen a legfontosabb kérdés nem az volt, hogy van-e pénz a munkálatokra, vagy hogy szükség van-e a beruházásra, hanem az: hogyan számoljanak be erről a nagyközönségnek. A metróépítés folytatásáról szóló előterjesztés „szigorúan titkos” minősítést kapott.

Átgázolt rajtuk a történelem – Felismerhetetlenségig átalakított épületek a fővárosban Budapest viharos, fordulatokkal teli történelmét az épületállománya is tökéletesen szemlélteti. Rengeteg szebbnél szebb homlokzat dőlt le a XX. század során, de az sem volt példátlan, hogy azokat jelentősen átalakították a megváltozott ízlés, funkció vagy a politikai rendszer igényeinek megfelelően. Az alábbiakban egy válogatást közlünk a szinte felismerhetetlenül megváltozott budapesti épületekről.

Százötven éve kezdődött a Salgótarjáni utcai zsidó temető története – Kétszer annyian nyugszanak itt, mint korábban hitték A Salgótarjáni utcai zsidó temető Józsefváros külső részén található. A sírkert területét 150 éve, 1873. október 31-én jelölték ki, majd 1874-ben nyitották meg. A budapesti zsidóság vagyonosabb tagjai itt emelték azokat a funerális emlékeket, amelyek művészi kvalitásunknál fogva nemcsak a hazai hebraisztika, hanem a magyar művészet- és művelődéstörténet kiemelkedő emlékei. Nemrég az is kiderült: 12 ezer ember helyett 24 ezret temettek el itt.

Csupán harminc évig állt a 110 éve átadott vasúti híd Budapesten 110 éve új vasúti hidat avattak. Az új híd nagyon közel épült a már meglévő Összekötő vasúti hídhoz, pontosan mellé. Az új hídra azért volt szükség, mert a régi híd elöregedett. A régi hidat sokáig nem bontották el mellőle, még arra is gondoltak, hogy villamost vezetnek át rajta. Az új híd a II. világháború végéig állt.

Egy nyomtalanul eltűnt magyaros remekmű – A Döbrentei tér szecessziós bérháza Ahol ma az Erzsébet hídról Budára érkező autóforgalom kanyarog, egykoron pompás, többemeletes épületek sorakoztak. Közéjük tartozott a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett bérház is, melyet – bár egyik első közös munkájuk – az alkotópáros már magyaros szecessziós homlokzattal látott el. Városrendezési okokból sajnos már az 1940-es évek elején lebontották, de fotók és fényképek ma is tanúskodnak remekbe szabott vonalairól.

Omnibusz, konflis, lóvasút: ilyen volt az egyesített főváros közlekedése Milyen volt Pest, Buda és Óbuda közlekedése a városok egyesítésekor? Hogyan utaztak az emberek, és mivel? Milyen utakon közlekedtek, és hol használtak gőzerőt? Létezett 1873. november 17-én tömegközlekedés? Cikkünkből az is kiderül, hogyan jutottak át a fővárosiak Pestről Budára.

Sosemvolt Budapest – 150 év építészeti víziói a Pesti Vigadóban Milyen lenne a Duna-korzó magasházakkal? Milyen kupolatervek születtek a budai királyi palotához? Milyennek képzelték a fővárosi metrót az ötvenes években? Az elmúlt másfél évszázadból fotókon, eredeti terveken, reprodukciókon, maketteken és videókon keresztül mutatja meg a Budapestre készült, de meg nem valósult építészeti elképzeléseket a Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből című kiállítás a Pesti Vigadóban.

Városvezetőink emlékezete – Szobrok, domborművek, keresztek a Fiumei úti sírkertben A modern kori magyar főváros születése, Buda, Pest és Óbuda egyesítése 150 éve ad kiváló alkalmat a számvetésre, a döntéshozatalnak és máig tartó hatásának bemutatására, a döntéshozók életművének feldolgozására és természetesen Budapest történetének folyamatos dokumentálására. A kerek évforduló kapcsán érdekes lehet áttekinteni azt is, hogy az utókor milyen módon hajtott fejet egykori városvezetői előtt, hogyan ápolták elődeink fővárosunk első polgármestereinek emlékezetét.

A budapesti műemlék-rekonstrukciókat is segíthetik az újjáéledő szépmíves mesterségek Az utóbbi évek jelentős műemlék-rekonstrukciói – többek között a Királyi Lovarda, a Főőrség vagy a Szent István-terem – rávilágítottak arra, hogy számos kézműves mesterség is hiányszakmának minősül. Erre az igényre a Magyar Képzőművészeti Egyetem is reagált, idén szeptemberben új képzéseket indított, de a témára a művészettörténeti kutatás is évek óta kiemelt figyelmet fordít.

A Monarchia Budapestjéről került elő különleges fotóanyag – Részletgazdag felvételek a magyar főváros aranykorából Páratlan értékű fotónegatívok kerültek elő a XX. század eleji Budapestről egy drezdai fotóarchívumból, a felvételek a magyar fővárost eddig nem ismert részletességgel örökítették meg. A különleges anyagra a Fortepan kutatói találtak rá, az ő közreműködésükkel nyílt meg ma a Magyar Nemzeti Galériában a Budapest: Az első aranykor című kiállítás, amelyen a német fotótár negatívjaiból készült nagy felbontású képek is láthatók.

Pesten és Budán villatulajdonos, háziúr és bérlő volt, de többször lakott a budavári Sándor-palotában A ma éppen 175 éve született Wekerle Sándor háromszor volt Magyarország miniszterelnöke, ezt megelőzően pedig hazánk pénzügyminisztere. Élete és lakásai több pest-budai helyszínhez is kapcsolódtak, ezeket mutatjuk be születésének évfordulóján.

Örökségünk, Budapest – Várostörténeti kiállítás nyílt a metróban A városegyesítés évfordulójára készült az Örökségünk, Budapest című kiállítás, amely egy hónapig látható a 2-es, a 3-as és a 4-es metró szerelvényein. A tárlat korabeli fényképek, rajzok, dokumentumok felhasználásával idézi fel a magyar főváros fejlődését, európai nagyvárossá válását.

A Honvéd Főparancsnokság épületébe költözik a Hadtörténeti Múzeum A budai Várba, az egykori Honvéd Főparancsnokság épületébe költözik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A  Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászülető neoreneszánsz palota a végleges otthona a lesz a múzeumnak, amely három év múlva, 2026-ban költözik majd be a Dísz tér és a Szent György tér által közrefogott épületbe.

A XVIII. kerületben nyílt meg az ország első szolgáltatóháza Pestszentlőrincen, a Lenkei utca 2–4. szám alatt 60 évvel ezelőtt nyílt meg az ország első szolgáltatóháza, amely négy környékbeli gyár munkásait szolgálta ki. A későbbiekben elsősorban az újonnan épült lakótelepek, a peremkerületek és a vidék szolgáltatási színvonalát kívánták szolgáltatóházak építésével javítani.