Budapesten számos „furcsa helyen” működik múzeum, hiszen van a föld alatt egy egykori bunker-kórházban, van egy egykori vámszedőházban, vagy egy régi vasúti fűtőházban. E „nem hagyományos” múzeumok közé tartozik a Deák téren lévő Földalatti Vasút Múzeum, amely idén ötven éves.
A kisföldalatti, hivatalos nevén Millenniumi Földalatti Vasút 1896-ban nyílt meg. A föld alatt vezetett vasút – tulajdonképp villamos – építésére azért került sor, mert Budapest vezetése nem engedélyezte a felszínen vezetett villamost. Európa második, a világ harmadik földalatti vasútja 1896. május 2-án nyílt meg. A vonal közel 60 évig változatlan maradt, de 1955-ben, más források szerint 1956-ban a metróépítkezés miatt a Deák téren a pályáját módosítani kellett.
A metróépítkezést ugyan 1954-ben leállították, de kisebb munkák folyamatosan zajlottak. Ennek során alakították ki a Kisföldalatti Deák téri új állomását. A Földalatti eredetileg az Andrássy út után a Kiskörút alatt haladt, és nagyjából az Anker köz után fordult a Vörösmarty tér felé. Azonban a metróépítés miatt, a metró föld alatti aluljárójának kialakítása miatt a Földalatti megállóját és vonalát át kellett helyezni, a Kiskörút alatt rövidebb ideig haladt a vonal, és egy kisebb sugarú ívvel fordult a Vörösmarty tér felé.
Amikor 1954-ben a metróberuházást leállították, már javában dolgoztak a Deák téren, ahol kész volt a Kisföldalatti új állomása. Emiatt a Földalatti ezen a szakaszon nem járt, 1954 októberében még egy 60 méternyi szakaszon hiányzott az összeköttetés az új pálya és a régi között. Ennek megépítéséről 1954. október 10-én ezt írta a Magyar Nemzet:
„A Bajcsy-Zsilinszky út útteste alatt átvezető szakasz kivételével ezek a munkálatok már befejeződtek, mindössze 60 méternyi pályát kell még megépíteni, hogy a régi földalattivasút új szakasza is készen legyen és bekapcsolódhassak ismét a forgalomba. A közlekedésügyi minisztérium már programmjába is iktatta ennek a még hiányzó szakasznak a megépítését. Amint ez a pályarész – remélhetőleg mielőbb – elkészül, a régi földalattivasút ismét a Vörösmarty térig közlekedik.”
A földalatti csak 1956 elejétől közlekedett a teljes vonalán. Az építkezések miatt elfalazva maradt egy 62 méteres vonalszakasz, pont a Deák tér tervezett aluljárója mellett.
A Deák téri aluljárót azonban ekkor nem építették meg, csak a metró továbbépítésekor. Ugyan a kelet-nyugati metró már 1970-ben érintette a Deák teret, hisz itt volt az egyik ideiglenes végállomása, majd 1972-től már csak egy állomása, ez még nem érintette az elfalazott egykori Kisföldalatti alagútját. Azonban 1974-re elkészült az egész aluljáróhálózat. Ekkor merült fel az a gondolat, hogy az elfalazott 62 méteres szakasszal valamit kezdeni kellene, és az tökéletes lenne egy múzeumnak. Ráadásul 1973-ban a teljes földalatti megújult, ami azzal is járt, hogy a rajta közlekedő szerelvényeket lecserélték. A Közlekedési Múzeum akkori vezetése erősen szorgalmazta a múzeum gondolatát, és ennek nyomán 1974-ben megindult a tervezés. Az építkezés leglátványosabb része az volt, amikor az eredeti járműveket felülről, a kibontott alagútba daruval leengedték. A múzeum végül 1975. október 28-án nyílt meg. Hogy milyen tartalommal, arról így számolt be a Magyar Nemzet aznapi száma:
„A négy részből álló kiállítás elsőként a múlt századvégi Budapest hangulatát idézi. Az 1890-ből való színes Budapest térkép, korabeli fotók, kiadványok adnak visszapillantást a földalatti vasút építésének kezdeti időszakára. A második rész a földalatti építésének, üzemének történetét tárja a látogató elé a második világháborúig. A földalatti vasút automatikus biztosító berendezése ugyancsak jelentős műszakimegoldása volt korának, a berendezés működését makett mutatja be. A harmadik rész a felszabadulás utáni korszakkal és a millenniumi földalattivasút teljes rekonstrukciójával foglalkozik. A negyedik rész a budapesti gyorsvasúthálózat terveit és történetét mutatja be. Az épülő észak-déli metró Felszabadulás téri felszíni rendezési terve mellett a teljes tervezett hálózatot bemutatóterv is látható.”
Az eredeti járművek közül kiállították az egykori 19-es pályaszámú faburkolatú motorkocsit, az 1-es pályaszámú fémburkolatú motorkocsit, a 81-es pályaszámú vezérlő pótkocsit. Az új múzeum szakmai felügyeletét, a műtárgyakat a Közlekedési Múzeum biztosította, több modell kifejezetten a kiállítás miatt készült el, így például az egykori 20-as pályaszámű királyi kocsi 1:25 méretarányú modellje. A múzeum működését a BKV szervezte meg.
A nyitáshoz időzítve a Közlekedéstudományi Egyesület nemzetközi konferenciát tartott, emiatt számos külföldi szakember is részt vett a megnyitóünnepségen.
Azóta a múzeum tárgyait, feliratait, kiállítását többször átrendezték, nyilván az eredeti járműveket nem lehet elmozdítani, de a kiállítás folyamatosan változott, változik, amely időszaki kiállításokkal és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, gyereksarokkal és múzeumi bolttal is várja a látogatókat, hétfő kivételével 10 és 17 óra között. Igaz a teljes árú jegy már nem egy villamosjegy ára, hanem 1000 forint.
Nyitókép: A múzeum a megnyitás utáni években (Fotó: Fortepan/Képszám: 212504)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció