A Tudomány Fája címet kapta a margitszigeti ősplatán, a Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közös kezdeményezésére június 8-án – olvasható az MTI hírében.
A Pestbuda szerkesztősége számára azért is különösen kedves és fontos ez hír, mert ennek a különleges fának a történetét néhány évvel ezelőtt lapunkban is megírtunk, megemlítetve, hogy a platánt valószínűleg József nádor ültette, aki csodálatos parkká varázsolta élete során a Margit-szigetet. A tudomány fáját, a mintegy hat és fél méter kerületű törzzsel büszkélkedő „nagy öreg” múltját ma már egy könyvből is megismerhetjük, hiszen a Budapest fáiról szóló cikksorozatunkat kötetben is megjelentettük, amely ma is kapható.
A margitszigeti ünnepségen Freund Tamás, az MTA volt elnöke köszöntőjében kiemelte: a fa az emberi kultúra egyik legősibb szimbóluma, amely a tudást is jelképezi. Mint hozzátette, Széchenyi István is gondolhatott a fa szimbolikus erejére, mikor elindította „az Akadémiát teremtő, magyar nyelvet ápoló, tudományt, nemzetet és emberiséget egyaránt éltető, gazdagító folyamatot”. Hozzátette: a platánfa közel egyidős az MTA intézményével. Még csemete volt, amikor gróf Széchenyi István felajánlása nyomán – a haza és haladás jelszavához híven – megszületett az Akadémia, amely azóta a magyar tudomány meghatározó szellemi otthonává vált. Freund Tamás azt kívánta, hogy a fa még sok nemzedék számára legyen a tudomány, a kitartás és a jövőbe vetett bizalom jelképe.
Pósfai Mihály, az MTA elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a fa összekapcsolja a múltat és a jövőt. Ha a platán valóban kétszáz éves, akkor átélte az 1838-as jeges árvizet és a háborúkat, mindenféle építkezést és pusztítást, ahogy az Akadémia is átélt története során hasonló megrázkódtatásokat – tette hozzá. Mint mondta, a platánfa azért is találó jelkép, mert kérge eldobásával folyamatosan megújul, ahogy az Akadémia előtt is hasonló feladat áll: a kétszáz év alatt felhalmozott értékek – így a tudomány szabadságának és a teljesítmény tiszteletének megőrzése mellett – meg kell újulnia. Hozzátette: a 21. században az Akadémiának figyelemmel kell lennie azokra az új kutatói nemzedékekre, akik már másféle módszerekkel és más nemzetközi környezetben végzik munkájukat, mint az elődeik. A megújulás érdekében be kell vonnia a fiatal kutatói nemzedékeket is a munkájába.
Pósfai Mihály rámutatott arra is, hogy miként a fa is a környező növényekkel együtt teljesedik ki, az Akadémia sem önmagában erős, hanem a többi tudományos intézettel és az azokat működtető kutatók közösségével együtt. „Azt kívánom, hogy ez a fa még sokáig álljon itt, a Margitszigeten és emlékeztessen minket arra, hogy a múltnak az értékei és a megújulás együtt ad ki egy erős intézményt és együtt segíti a magyar tudományt a jövőben” – zárta beszédét Pósfai Mihály.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy bár a főváros 153 éves, az MTA és Budapest történelme szorosan összekapcsolódik, mindketten naggyá tették a nemzetet. A főpolgármester emlékeztetett: amikor a fővárosi önkormányzat csatlakozott a tudománybarát településekhez, új fa ültetése helyett egy, az Akadémiával szinte egyidős fa kiválasztását javasolták. Ez a csaknem kétszáz éves platán minden polgárban tiszteletet ébreszt – tette hozzá. Karácsony Gergely hangsúlyozta: itt az ideje, hogy újra tiszteljük a tudományt, amit folyamatosan kikezd a korszellem, amely bonyolult kérdésekre, egyszerű válaszokat keres.
A főpolgármester szólt az autonómiáról, amely nélkül szavai szerint nem lehet szabad kutatást végezni, tudást gyarapítani vagy várost igazgatni. „Fontos, hogy hogy éljünk azzal a lehetőséggel, amit most kinyit az a változás, amely elköteleződött a különböző társadalmi autonómiák és a tudás tisztelete mellett” – emelte ki. Jelezte: jelenleg nincs még egy olyan intézmény Magyarországon, amelyben jobban bíznának az emberek, mint az MTA, és reményét fejezte ki, hogy a politika is elköteleződik e bizalom megerősítése mellett.
Az ünnepség Bálint András Kossuth-díjas színművész előadásával zárult.
A fa tövében elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
Forrás: MTI
Nyitókép: A Tudomány Fája címet kapta a margitszigeti ősplatán (Fotó: MTA)
