10 érdekesség a 75 éves Árpád hídról

Az Árpád híd építéséről öt éve, a 70. évfordulón már írtunk a PestBuda oldalain. Most 10 további érdekességet szedtünk össze az 1950-es átadásakor Sztálinról elnevezett átkelőről.

1. Évtizedekig tervezték. Az első terveket már 1904-ben felvázolták, 1908-ban törvényt is fogadtak el az építéséről, de előbb az Összekötő vasúti híd, majd a Lánchíd átépítése kötötte le a hazai hídépítési kapacitást. Közbejött a háború, ezért évtizedekig vitáztak a terveken. Folyamatosan módosultak az elképzelések, az igények, ahogy változott a XX. század elején a közlekedés is. Éppen ezért a végleges változatok csak 1937-re kristályosodtak ki.
2. Ugyan a XX. század elején az Árpád hidat kívánták előbb megépíteni, de a nagy gazdasági válság miatt a gyorsabban felépíthető Horthy Miklós hidat vették előbbre, mert azzal több munkást tudtak foglalkoztatni. Az Árpád híd terveit (holott már akkor túl voltak egy sikeres pályázaton) újraterveztették, leginkább azért, hogy munkát adjanak 60 munkanélküli mérnöknek. Kossalka professzor ezt a munkacsoportot vezette 1932-1934 között.
3. Sokáig vitatkoztak azon is, hogy a híd egyenes vonalban vagy tört pályával, a Margit hídhoz hasonlóan épüljön meg. Nagy nehezen sikerült kiválasztani egy mindenkinek, a kormányzatnak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának és Budapest vezetésének is elfogadható egyenes nyomvonalat. A kérdés az volt, hogy Budán a Kiscelli vagy a Vörösvári út folytatása legen a híd. A gazdasági válság miatt jegelték az építkezést, inkább Kossalka János professzor vezetésével új tervezési szakasz indult. Ennek eredményeként, mindenkit megdöbbentve 1934-ben Kossalka professzor újra felvetette a tört pályát, ami újabb vitákat és késlekedést szült.
4. Az is kérdéses volt, hogy a híd érintse-e a Margit-szigetet? Az évtizedekig tartó tervezés alatt szinte végig adottságnak tekintették – még a Kossalka-féle újra tervezésnél is –, hogy a híd érinteni fogja a szigetet. A vita vége felé, 1934-1935-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa azonban azt javasolta, hogy a híd ne is érintse a Margit-szigetet, nehogy a szigetre innen érkezők zavarják a Margit-szigeti Nagyszálló előkelő vendégeit. Az győzte meg végül az FKT-t, hogy a szigeti lehajtóba egy luxus parkolóházat terveztek a vendégek részére.
5. A hídon villamos mellett eredetileg gyorsvasutat is át akartak vezetni, mégpedig a pálya fölött. Az első tervpályázatnál ilyen terveket is kértek, azt viszont a tervezőkre bízták, hogy a híd közepén vagy a szélén, a járdák felett vezetik-e a vasutat. Később ezt az elképzelést elvetették.
6. A híd tervezésekor, már a projekt vége felé, 1935-ben felmerült, hogy inkább alagutat, illetve alagutakat építsenek. Ezt a Honvédség is támogatta, úgy vélték, egy alagút kevésbé sérülékeny háborúban, mint egy híd, azonban az alagutak nagyságrenddel drágábban lettek volna megépíthetők.
7. Az Árpád híd volt az első budapesti híd, amelyet már a gépjárműforgalom figyelembevételével terveztek, ezért már például eleve középre tervezték a villamossíneket, és a gyorsabb járművek haladásával is számoltak.
8. A híd tervezésénél már a turizmust is figyelembe vették. Az elhelyezése szorosan kötődött Óbuda rendezéséhez, és itt szempont volt, hogy a Bécsi út felől érkező autós utazókat az Árpád vagy a szebb kilátást nyújtó Margit hídon vezessék át Pestre.
9. Az 1950. november 7-i átadás után sokáig a dorogi medence felől érkező tehervonatokat is az Árpád hídon keresztül vezették át, egészen addig, amíg 1955-ben el nem készült az Újpesti vasúti híd.
10. A hidat 1950-ben csak fél szélességen adták át.  A kiszélesítése 1981-1984 között történt meg, ekkor valójában a régi szerkezet mellé egy-egy új híd épült. A régi szerkezeten a villamos közlekedik, a két új hídon mellette a közút kapott helyet.

Nyitókép: A híd az átadás után (Fotó: Fortepan/Uvaterv)