Az ötven éve bevezetett új KRESZ-ről, annak elfogadásáról és a közlekedési szabályok történetéről sokat írtunk már a PestBudán. Azonban az 50 éve bevezetett és a következő hónapokban megújuló KRESZ számos újítást hozott a közlekedők életébe. Nemcsak a járművezetők számára jelentett új közlekedési szabályozást, hanem a gyalogosokat is érintette.
A gyalogosokat első alkalommal 1928-ban terelték gyalogátkelőhelyekre. Azért nem zebrát írunk, mert akkor még a gyalogátkelőhelyek máshogy néztek ki. Vagy két fehér vonal volt keresztben az úton, vagy fehér kőkockák sora. A mai modern zebrákat első alkalommal 1948-ban Londonban alkalmazták, és hogy pontosan mit jelent a gyalogátkelő, azt 1949-ben egy genfi konferencián határozták meg.
Budapesten is terjedtek a gyalogátkelők, az első 1928-as felfestést, amelyet a mai Blaha Lujza térnél, a Rákóczi úton alkalmaztak, ugyan gyorsan lekoptatta az eső meg a forgalom, de a festések szaporodtak.
Nagy tömegben az 1950-es és az 1960-as években jelent meg a gyalogátkelő. A forgalom csekélyebb volt, és a forgalmas csomópontokban eleve ott állt a lámpákat kezelő rendőr (ugyanis Magyarországon sokáig nem bíztak az automata lámpákban, illetve abban, hogy az autósok komolyan veszik a lámpák jelzéseit, ha nincs ott rendőr), ezért a gyalogosok védve voltak.
Azonban az 1970-es években sok minden megváltozott, nagyobb lett a forgalom, terjedtek az automata lámpák, és sok gyalogátkelőnél nem is volt lámpa. Azonban volt egy komoly gond, a zebrák (amelyek egyre jobban hasonlítottak a mai zebrákra) csak akkor látszottak, ha a festésük rendben volt. A problémáról a Népszabadság is írt 1976. február 17-én:
„Igaz, az esztendő nagyobbik részében semmi sem takarja az útburkolati jelzéseket, amelyeknek a KRESZ szerint is „jól láthatónak” kell lenniük. Többnyire mégsem jól láthatóak. Ez a megállapítás nem holmi közvéleménykutatás eredménye, hanem így „vélekedett” az a számítógép, amelynek segítségével a budapesti utcákon előfordult gázolások körülményeit elemzik a szakemberek. A komputer véleményét a budapesti közlekedők is alátámaszthatják: általános tapasztalat, hogy az útburkolatra festett jelzések – a zebrák is – hamar elkopnak, de legalábbis bepiszkolódnak.”
A megoldás a sűrűbb festés lett volna, de az akkor alkalmazott útburkolati festékekkel csak 10 fok felett lehetett dolgozni.
A gyalogosok védelmére az 1976. január 1-én életbe lépő KRESZ új szabályokat is alkotott, bevezettek két új táblát is. Az egyik a „Kijelölt gyalogosátkelőhely” volt, a másik a „Gyalogosátkelés”, ez utóbbi előre figyelmeztette a járművezetőket, hogy gyalogátkelőhely következik.
A „Kijelölt gyalogosátkelőhely” táblát elsőként kísérleti jelleggel a Margit híd pesti hídfőjénél helyezték el 1976 elején. Az átkelőhelynél plusz világításról is gondoskodtak, és 1976 februárjában figyelték is az eredményeket, amelyek egybecsengtek a külföldi tapasztalatokkal (svéd, finn és szovjet statisztikákat elemeztek), azok ugyanis azt mutatták, hogy az ilyen átkelőhelyeken a 40-75 százalékkal kevesebb a gyalogosgázolás.
A zebrákra figyelmeztető táblák használatát nem sokkal később, február végén újra szabályozták, amikor is a KRESZ-hez kapcsolódva új rendelet jelent meg, a közlekedés és postaügyi miniszter 2/1976 számú rendelete, amely szabályozta a közúti, egyben a gyalogosátkelők jelzéseit az alábbi módon:
„(6)…A kijelölt gyalogosátkelőhelyet jelzőtáblával […] is jelezni kell. Mellőzhető a jelzőtábla elhelyezése útkereszteződésnél levő olyan gyalogosátkelőhelynél,
a) amelynek a forgalmát fényjelző készülék irányitja,
b) amely előtt ugyanabban az útkereszteződésben másik – jelzőtáblával jelzett – kijelölt gyalogosátkelőhely van.
(7) Lakott területen kívül a kijelölt gyalogosátkelőhelyet minden esetben jelzőtáblával […] előjelezni kell.”
A zebrákon a gyalogosok védelmének fokozására azóta több megoldást is alkalmaznak, ma már nem ritka az olyan zebra, amelynél az útburkolatba villogó ledeket építenek, azaz így jelzik az autósoknak rossz látási viszonyok mellett a zebrákat. Alkalmaznak eltérő színt is, hogy a gyalogátkelő mind jobban kiemelkedjen az útburkolat szürkéjéből, és természetesen ma már a festékek sem kopnak le olyan könnyen, és maguk is színvisszaverők.
Egy évtizede Magyarországon is megjelentek a zebrazászlók, de ezek modernebb megfelelői azok az okoszebrák, amelyek érzékelik, ha emberek állnak az úttesten, és különböző fényjelzésekkel jelzik az autósoknak azt, hogy itt zebra van, amelyet egy gyalogos használni kíván.
Nyitókép: A gyalogosátkelőt jelző táblák 50 éve jelentek meg (Fotó: Fortepan: Képszám: 213009)
