40 éves a ferihegyi 2-es terminál
Az új, évi 2 millió utasra tervezett 2-es terminálépület 1985. november 1-én nyílt meg Ferihegyen. Az új repülőtér épületét a régitől viszonylag távol, a két futópálya között építették fel. A 2-es terminál első vázlatát egy éttermi papírszalvétára skiccelték fel.
Az Erzsébet téren tervezték felépíteni a pesti Országházat a reformkorban
Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen döntöttek arról a honatyák, hogy egy nemzetközi tervpályázat keretében Pesten, a mai Erzsébet téren Országházat építtetnek. Az itthon és külföldön meghirdetett pályázatra összesen 42 pályamű készült, de elbírálásukra főként a történelmi események alakulása miatt sohasem került sor. A ma álló Országházhoz pedig 1882-ben már egy másik, új pályázatot hirdettek.
Miért ilyen hosszú és ilyen széles a 30 éves Rákóczi híd?
A Rákóczi híd, átadásakor használt nevén Lágymányosi híd október 30-án lett 30 éves. Történetéről, arról, hogy milyen viták vezettek a megépítéséhez, öt éve, a 25. évfordulón már írtunk. Most azt nézzük meg, miért lett olyan hosszú és olyan széles, amilyennek ismerjük.
Ötvenéves múzeum a föld alatt
A Deák téren található Földalatti Vasúti Múzeum egy felhagyott pályaszakasza a Kisföldalattinak. A nem használt alagútban 1975. október 28-án, ötven éve kiállítás nyílt, amely azóta is, természetesen többször megújulva, várja a látogatókat.
Százötven éve felépítették, hatvan éve felrobbantották – A Népszínház, amelyből a Nemzeti lett
Ami a csinosságát illeti, versenytárs nélkül áll a monarchiában – írták a korabeli lapok a 150 éve épült Népszínházról, a későbbi Nemzeti Színházról. A díszes és ragyogó palota Budapest egyik ékessége lett, a pompás külső mögött aranyozott falakkal, freskókkal, elegáns nézőtérrel, pazar csillárokkal. A híres Fellner és Helmer építészpáros alkotása 90 évig állt a Blaha Lujza téren.
Budapest 1956-ban: 10 ritkán látott kép a forradalomról
Számos dolgot tudunk az 1956-os forradalomról, de hogy milyen is volt megélni a harcok valóságát, nehezen elképzelhető a többség számára, hiszen egyre kevesebben vannak azok, akiknek személyes emlékeik vannak az eseményekről. A fotók azonban segítenek nekünk abban, hogy ne csak tudjuk, milyen volt Budapest 1956-ban, hanem lássuk is.
A Szent Korona utazása Pozsonyba, az 1825-ös reformkori országgyűlésre
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlés történeti szempontból a magyar reformkor nyitányát jelentette. De elsősorban nem emiatt tartott nagy érdeklődésre számot 200 évvel ezelőtt, hanem mert az országgyűlést összehívó I. Ferenc negyedik feleségét, Karolina Augusztát ekkor koronázták magyar királynévá. Ehhez a magyar koronát Budáról ünnepélyes keretek között Pozsonyba szállították.
Trolikat képzeltek mindenhova Budapesten 75 évvel ezelőtt
Budapest jövőjét, közlekedését 1950-ben egész máshogy képzelték el, mint amilyennek ma ismerjük. A metró és a troli lett volna az alap közlekedési eszköz, a villamosok visszaszorultak volna.
A Szabadság híd gyors felújítása 1980-ban
Budapest legrövidebb Duna-hídját, a Szabadság hidat egy gyors, előre nem tervezett, 4 hónapos felújítás után 1980. október 17-én adták át a forgalomnak. A szerkezeten ugyanis nem várt helyen súlyos probléma lépett fel, ezért gyorsan kellett cselekedni.
A halhatatlan Jókai síremléke
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából felújították az író síremlékét a Fiumei úti sírkertben. Az alkotást eredetileg 1929-ben avatták fel – megszületésére, csakúgy, mint mostani újjászületésére, hosszú évtizedeket kellett várni. Cikkünkben a síremlék történetét idézzük fel.
A pesti panoráma ékköve – Elárverezték a Belügyminisztérium székházát
A Lánchíd pesti hídfője Budapest egyik legelegánsabb része, melynek képe a XX. század elején alakult ki. A korszak legsikeresebb vállalkozásai építették fel itt székházukat, a mai Széchenyi tér és József Attila utca sarkán például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A pénzintézet alig harminc évig használhatta az épületet, amely az államosítás után a Belügyminisztérium otthona lett. A Dunára néző ikonikus palotát az állam pár hete eladta.
Budapestről Bécsbe: a fővárosi autóutak a múlt században
A Budapest–Bécs autóút 95 évvel ezelőtt, 1930. október 4-én nyílt meg. A hazai közútépítés ekkor még gyerekcipőben járt, Budapestről alig vezetett ki jó minőségű út. Néhány évvel korábban egy pestlőrinci szakaszon még azt vizsgálták a szakemberek, milyen burkolat felel meg a közúti gépjárművek terhelésének.
A világ legnagyobb repülőgépe járt Budapesten 1930-ban
Hatalmas óriásgép szállt le 1930. október 4-én, szombaton délután Mátyásföldön. A kor legnagyobb repülőgépét ezrek várták, és a kevés szerencsés egy rövid körrepülésen ki is próbálhatta, hogy milyen kényelmet tudott akkor nyújtani egy ilyen repülőgép.
A háború utáni első villanyrendőr
A budapesti közlekedésben 1945. szeptember 22-e kisebb fordulópont lehetett volna, ekkor ugyanis az Oktogonon ismét forgalomba helyezték a háború utáni első közlekedési lámpát. Azonban a villanyrendőr csak rövid ideig működött, és igen furcsa okok miatt a budapesti közlekedésnek csak 1946 tavaszától lehetett ismét része a forgalomirányító lámpa.
Amikor a metróról döntöttek
A budapesti metró építésének elkezdéséről 1950. szeptember 15-én döntött a kormány. A nagy erővel beinduló építkezést a kommunista párt a saját ötleteként próbálta megjeleníteni, a beruházásnak közlekedési, politikai és katonai okai is voltak.
Pest-Buda a reformkor idején vált az ország fővárosává
Pest-Buda városfejlődése a reformkor idején látványos változáson ment keresztül. Az ország többi városát megelőzve Pest igazi nagyvárossá fejlődött, Budával együtt pedig hazánk fővárosává vált. Ehhez azonban sok mindennek kellett megváltoznia. Széchenyinek köszönhetően más lett a két várossal kapcsolatos elképzelés, valamint átalakultak a gazdasági, társadalmi viszonyok, miközben Pest a kulturális és politikai élet központjává nőtte ki magát.
A Lánchíd szineváltozása 1880-ban
Miképp festették le a Lánchidat 145 évvel ezelőtt? 1880-ban egy vállalkozó valamivel több mint 8300 forintért vállalta el a Lánchíd teljes festését. Mit takart ez az összeg, és hogyan is végezték el akkoriban a híd festését?
Kétszáz éve jelent meg Vörösmarty Mihály hősi eposza, a Zalán futása
Nemcsak a hazai történelemnek jeles dátuma 1825 kora ősze a reformkori országgyűlések nyitánya miatt, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos évszám. Kétszáz éve, 1825 szeptember elején jelent meg Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza, ami országosan ismertté tette a frissen végzett, de inkább költői pályát választó ügyvédet. A mű új fejezetet nyitott Vörösmarty és a magyar irodalom életében egyaránt.
A Nagykörút 25 évvel ezelőtti felújítása
Az elmúlt hetekben, hónapokban ismét hangsúlyos téma lett a Nagykörút teljes felújításának szükségessége. Budapest e rendkívül fontos útjának legutóbbi nagyszabású, a teljes útvonalat érintő, 7 éven át tartó felújítása 25 éve fejeződött be.
A Margit híd szárnyhídja 125 éves
A Margit híd szigeti szárnyhídját 125 éve, 1900. augusztus 19-én adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg néhány érdekességet, amit talán kevesen tudnak erről a kis hídszerkezetről!
Ötvenöt éves a Libegő
Az eredetileg Jánoshegyi Légpályának nevezett Libegőt 55 éve adták át a forgalomnak. A Libegő nagy siker lett, az első napokban tízezrek akartak utazni az új eszközön.
7+1 budapesti épület, amely nélkül elképzelhetetlen lenne Szent István állama
Bár borzasztó nehéz történelem jutott nekünk, magyaroknak, a Szent István királynak köszönhetően létrejött államunk ezer év múltán is létezik. De felmerülhet a kérdés, mely épületek jelképezik a nemzetet leginkább, melyek a legfontosabbak az államiságunk szempontjából. A lista természetesen szubjektív, azonban amelyek felkerültek rá, vitathatatlanul a legfontosabb helyet foglalják el a nemzettudat épületekben való megtestesülésének szempontjából.
Két épület, egy homlokzat – Árverés alatt a Garibaldi utca gyöngyszeme
Az Országház környezete dúskál az ismertebbnél ismertebb épületekben, a közeli Garibaldi utca elegáns házai viszont a közelmúltig kevéssé voltak reflektorfényben. A nyáron azonban árverésen hirdettek meg itt egy állami tulajdonú ingatlant, így a mi figyelmünket is felkeltette az a hatalmas épület, amely az utca nyugati felét elfoglalja. Kiderült, hogy nem is egy, hanem két épület rejtőzik a terjedelmes homlokzat mögött.
Így rakták le a budapesti Duna-hidak alapjait
A Lánchíd budai hídfőjének alapkövét 180 éve, három évvel a pesti után tették le. Ez a három év jórészt az alapozás előkészítéséről szólt, ezalatt valójában csak ástak. Miért tartott ennyi ideig ez a munka, és miért gyorsabb manapság? Hogyan épültek a későbbi Duna-hídjak alapjai?
Az első tömeges fővárosi idegenforgalmi csalogató – Az Országos Általános Kiállítás 1885-ben
A budapesti Városliget területén 140 évvel ezelőtt szervezték az első olyan nagyszabású kiállítást, amelyen a teljes magyar ipar és mezőgazdaság bemutatkozott, felvonultatva a gazdasági és a technikai fejlődés legfrissebb eredményeit. A több mint 300 ezer négyzetméternyi területen megrendezett Országos Általános Kiállítás ország-világgal akarta tudatni, milyen óriási fellendülés, gyarapodás, virágzás indult Magyarországon.
Egy legendás vállalat születése
A magyar állam 175 éve megalapított egy vállalatot, amelynek két, csődbe ment magánvállalkozás adta az alapját. Az 1870. augusztus elsején létrejött cég a következő 120 évben a magyar ipar egyik legmeghatározóbb üzeme lett.
Bányászélet a belvárosban – Árverés alatt az Arany János utca szecessziós gyöngyszeme
A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság fő nyersanyaglelőhelye ugyan Nógrád vármegyében volt, székházát mégis Budapesten építette fel 1905–1907 között. A tervek elkészítésével a korszak egyik legtermékenyebb építészét, Wellisch Alfrédot bízták meg, aki szecessziós homlokzatot rajzolt, és gondot fordított arra is, hogy azon megjelenjen a bányászok élete. Az állami tulajdonú ingatlant most árverésen értékesítik.
Thék Endre életművéről nyílt kiállítás a Bakáts téri templomban
Thék Endre a bútorművészet élvonalbeli képviselője, a hazai bútorgyártás megteremtője. Kastélyok, paloták és a századforduló legcsodálatosabb hazai épületeinek berendezései kötődnek a nevéhez – az Operaháztól a Budavári Palota Szent István-termének faburkolatáig. Most a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom altemplomában kiállítás mutatja be személyes életútját és a bútorgyárban kivitelezett jelentős termékeit, berendezéseit is.
Kormányzati paloták árverezése: elkelt az első belvárosi épület
Az árverésre kijelölt belvárosi állami épületek közül elsőként a nyitóképünkön szereplő V. kerület, Alkotmány utca 27. szám alatti ház kelt el, amely már ki is került a befektetésre ajánlott állami ingatlanokat tartalmazó katalógusból. Két másik belvárosi kormányzati palota árverése is lezajlott a közelmúltban, de nem érkezett rájuk licit, így ismételten meghirdették őket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési oldalán.
A Lánchíd részvényeinek jegyzése 185 éve kezdődött
A Lánchíd részvényeit 185 évvel ezelőtt kezdték el árusítani, azaz ekkortól lehetett jegyezni azokat. A részvények, amelyeket az építési költségek fedezésére bocsátottak ki, nem voltak olcsók, hiszen egy darab 500 forintba került, és bár a teljes összeget 5 év alatt kellett befizetni, mégsem volt nagy érdeklődés az értékpapír iránt.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció