Hetven éves az Árpád híd – Sztálin nevét viselte átadásakor, 1950-ben

A cikk angolnyelvű változata: Once known as Stalin Bridge, Árpád Bridge turns 70

Írta: Domonkos Csaba

2020. november 9. 9:00

A II. világháború alatt félbehagyták, majd csak részben épült meg. Hat évig Sztálin nevét viselte, és sokáig az ország leghosszabb hídja volt. Hetven éves az Árpád híd.

Az óbudaiak már a XIX. század végétől vágytak egy hídra, hogy könnyebben tudjanak munkát vállalni az újpesti gyárakban. Még küldöttséget is menesztettek 1891-ben a miniszterelnökhöz, hogy a híd mellett szót emeljenek. A kormány és az országgyűlés akkor még nem látta szükségesnek ezt a hidat, de a XX. század elején mégis meghallgatták az itt élők kérését. Az Újpest és Óbuda közötti híd építését az 1908. évi XLVIII törvénnyel el is rendelték, de az építkezés ekkor még nem indulhatott meg. 

A munkálatok elkezdését a Lánchíd átépítése utánra tervezték, de közbejött az I. világháború. Ezután a városfejlesztés céljai kissé megváltoztak, és az óbudai híd helyett délen a Boráros térnél építettek hidat. 

A félkész híd 1944-ben. A pillérek már készen állnak, és látszik, hogy a Duna két főágában eltérő irányba állnak (Fotó: Fortepan, Magyar Királyi Légierő) 

Az északi átkelő terveit az 1930-as években készítették el, erre 1932-ben pályázatot is kiírtak. A helyzetet bonyolította, hogy itt a szigetek miatt valójában négy, ráadásul eltérő irányú ágra szakadt a Duna. A híd tengelyénél tehát el kellett dönteni, hogy a Duna-ágakat merőlegesen keresztezze, vagy a folyásirányokat nem figyelembe véve egy egyenes hidat tervezzenek. Végül ez utóbbit választották. 

Sok elképzelés érkezett be, az első díjat megosztva adták oda két tervezőpárosnak, de a minisztérium egyiket sem fogadta el, hanem inkább az intézményen belül terveztette meg a hidat. 

Az eredeti elképzelések, amelyeket Kossalka János és Wälder Gyula, valamint Mihailich Győző és Kotsis Iván professzorok alakítottak ki, ívhidakat javasoltak, míg a hídosztály tervei egy felsőpályás gerinclemezes tartós gerendahidat álmodott meg. 

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának javaslata a híd tengelyére. A Margit-sziget északi vége nem éri el a hidat (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A munkák 1939-ben kezdődtek meg, elkészültek a pillérek, és az óbudai oldalon a híd egy szakasza, valamint a Margit-sziget északi meghosszabbítása. Ugyanis eredetileg a sziget nem érte el a hidat, ezért meghosszabbították azt.  

A híd építése 1949-ben (Fotó: Fortepan, Uvaterv) 

A nevét is kiválasztották, mégpedig a honfoglaló Árpád fejedelemről, Árpád hídnak keresztelték el. Azonban az építkezést a háború miatt abbahagyták. A megmaradt részek túlélték a háborút, és a híd ott ált félkészen a háború után. 

Miután a Szabadság híd és a Margit híd újjáépítése elkészült, az illetékesek úgy döntöttek, hogy befejezik a félbehagyott Árpád hidat, egy kis csavarral. Az eredeti terv egy négy főtartós hidat tartalmazott, az elkészült részek is így épültek, de a háború után, 1948-tól nem teljes szélességben folytatták, csak két főtartóval épült tovább, így a híd egy ponton az eredeti 27,6 méteres szélességűről 13 méteresre szűkült. Természetesen így a keskeny hídon csak a villamospálya és egy-egy sáv fért el. 

A hidat feszített ütemben építették, és így alig két év alatt be is fejezték. A hivatalos átadót 1950-ben egy „nagy” ünnepre, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára, november 7-re ütemezték be. 

Az útpályát a főtartókból kinyúló konzolok hordozták (Fotó: Fortepan, UVATERV)

Ekkor már nem maradhatott meg az eredeti név. A „munkások kérésére” ugyanis a Szovjetunió teljhatalmú diktátoráról, a hihetetlen személyi kultusszal övezett Joszif Sztálinról, még az átadás előtt, 1950. április 4-én Sztálin hídnak nevezték el. 

A felfokozott hangulatot jól jellemzi Bebrics Lajos közlekedési miniszter beszéde, amelyet a Szabad Nép 1950. november 9-i száma idézett: 

„Új híd feszül Budapesten a Duna két partja között: a Sztálin-híd. A mű a nagy Sztálin nevét viseli, akire a haladó emberiség a legnagyobb tisztelettel és rajongó szeretettel tekint fel és bölcs útmutatásait követve, mind szebb és gazdagabb életet vív ki magának.” 

A fél szélességben átadott hídon a villamos is elindult, mégpedig a 33-as, azért kapta ezt a számot, mert a hidat a bolsevik puccs, akkori nevén Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóján adták át. Sőt, még vasúti szerelvények is áthaladtak rajta, egészen az újpesti vasúti híd átadásáig.

A Sztálin híd elnevezés soha nem ment át a köztudatba, és 1956-ban vissza is kapta eredeti nevét, azóta is Árpád hídnak hívjuk. 

Az 1970-es évekre a híd eléggé megöregedett, és keskeny is volt. Ezért döntés született a kiszélesítéséről. Valójában nem szélesítették ki, hanem még keskenyebbre vették. Ugyanis elbontották az 1943-ig elkészül szakasz két szélső főtartóját, és lebontották a keskeny híd útpályáját tartó konzolokat. Azaz az eredeti, 1950-es szerkezeten csak a villamospálya maradt. 

A híd kiszélesítése 1982-ben (Fotó: Fortepan, Magyar Rendőr) 

A régi szerkezet mellé, attól délre és északra egy-egy új, de a régi híd alakjával megegyező formájú hídszerkezet épült 1980-1984 között. A három hídszerkezet együtt alkotja az Árpád hidat, amelynek a teljes szélessége így 35,4 méterre növekedett. 

Az Árpád híd egészen 2005-ig Magyarország leghosszabb hídja volt, összesen 11 nyílással a teljes hossza 928 méter. Ma már  nem ez a leghosszabb, de ma is az egyik legforgalmasabb budapesti híd. 

Nyitókép: A híd egy évvel az átadás után, 1951-ben (Fotó: Fortepan, Uvaterv) 

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Margit szigetre levezető kerek szakasz közepén nagyon elhanyagolt "virágágyás" szerű építmények vannak, amelyek kaviccsal vannak borítva, de már félig benőtte a gaz. Parkosítani kellene az egészet, nem egy nagy munka, de feldobná a mostani siralmas látványt.


Az Árpád híd a háború miatt épült a tervezettnél keskenyebbre. Gyakorlatilag a villamosok voltak a fontosak, a közúti forgalom nem játszott akkor nagy szerepet. A híd mai formájában a legnagyobb áteresztő képességű híd Budapesten.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó