A Nagykörutat 1870-ben álmodták meg, nem a várost körülölelő csatorna helyett, mert az a város széli ipartelepeket szolgálta volna ki, míg a körút egy elegáns nagyvárosi boulevárdnak készült. Akkor valójában a város szélén vezetett az út, de a város gyorsan körbenőtte, és a XIX. század végére már a belváros része volt.
Magának az útvonalnak az építése 1871-ben kezdődött és 1884-re lett kész, hivatalosan a Nagykörutat – az ott újonnan felépült házakkal – 1896-ban, a millenniumi ünnepségek idején adták át, de valójában teljesen 1937-ben záródott be a gyűrű az akkori Horthy Miklós, ma Petőfi híd átadásával. A körúton előbb lóvasút, majd villamos közlekedett, és mindig is meghatározó szerepe volt Budapest életében és közúti forgalmában.
A 25 éve, 2000. augusztus 27-én befejeződött felújítás egy nagyon hosszú, 7 éves folyamat vége volt. Persze nem úgy kell elképzelni, hogy 1994 és 2000 között folyamatosan építkeztek a Nagykörúton, hanem a nagyobb munkákat, lezárásokat általában nyáron végezték el. A felújítás teljes volt, azaz „faltól falig” tartott a munka, beleértve a járdák, az útpálya, a villamosvonal, sőt alatta a közműhálózat kicserélését.
Az első lépésben 1994-ben a Podmaniczky és a Rákóczi út között cseréltek ki egy akkor már 100 éves víz-főnyomócsővet, illetve felette a teljes útpálya megújítása megtörtént. A következő nyarakon is általában ez volt a menetrend, a vízcső-cserével párhuzamosan a körút egyre újabb szakaszait építették át, amely 1996-ban kiegészült a Petőfi híd kisebb felújításával.
A hídnak ekkorra volt egy nagyon súlyos problémája. A Petőfi hídnak, mint a legtöbb hídnak mozognia kell, ezt a mozgást a hídfőkön saruk biztosítják. Azonban a Petőfi hídnál a budai oldalon ezek a saruk beszorultak, nem tudtak mozogni. Ugyan ez a hidat – köszönhetően viszonylag rugalmas szerkezetének – nem veszélyeztette, de mindenképp orvosolni kellett. Erre 1996-ban, a Lágymányosi híd megnyitása után nyílt lehetőség, és a Nagykörút pesti kapcsolódó, a Bérkocsis utca és a Boráros tér közti szakaszának felújításával nyílt mód. „Egyszerűen” 4 darab 400 és 12 darab 1000 tonnás hidraulikus sajtóval, azaz emelővel éjszakai műszakokban a Ganz Acélszerkezet Rt. a Műegyetem szakembereivel közreműködve a hidat megemelték, és a hibás sarukat kicserélték.
A munkák a következő években is folytatódtak, 2000 nyarára a Margit körút, illetve a Karinthy Frigyes út és az Irinyi út felújítása maradt. A forgalomterelések végül 2000. augusztus 27-én szűntek meg, igaz, egyes helyeken a járdákon még októberig folyt az építkezés. Mit jelentett számokban ez az építkezés? A Magyar Hírlap 2000. augusztus 28-án így foglalta össze a hétéves folyamatot:
„Hét nyár alatt több mint 25 ezer méter villamosvágányt, majdnem 213 ezer négyzetméter útburkolatot, 112 ezer négyzetméter járdát újítottak fel Budapesten a pesti és a budai körút mentén. Mintegy 30 ezer méter vezetéket, kábelt, csatornát korszerűsítettek, és megemelték a 9 ezer tonnás Petőfi hidat. Mindösszesen 6 milliárd forintot költöttek vágányfelújításra, 3,2 milliárd forintot pedig útjárda- és parképítésre.”
Természetesen azóta is folytak munkák az útvonalon, a villamosvágányokat többször is fel kellett újítani, hisz ne feledjük, hogy a Nagykörút az itt közlekedő 4-es és 6-os villamossal a világ egyik legforgalmasabb és legtöbb utast szállító villamosvonala. Jelentős változás a 2000-es állapothoz képest, hogy azóta már kerékpársávot is kialakítottak itt, de az 1994-ben kezdődött és 2000-ig tartó felújítás adta meg a mostani arculatát a Nagykörútnak. Az persze lehetséges, hogy a közeljövőben egy újabb átalakítás, felújítás megint más képét fogja előhozni ennek a rendkívül fontos útvonalnak.
Nyitókép: A Nagykörút az 1990-es évekre eléggé megfáradt (Fotó: Fortepan/Képszám: 76418)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció