Budapest hídjai igencsak változatos szélességűek és hosszúságúak. Az éppen most 30 éves Rákóczi híd, amelynek építéséről már korábban írtunk a PestBuda oldalain, közel 500 méter hosszú és 30,5 méter szélessége. Első pillanatra talán nem gondolunk bele, hogy miért éppen ennyi? A kerek évfordulóhoz kapcsolódva most azt tekintjük át, milyen tényezők határolják be az építésekor egy híd, jelen esetben a Rákóczi híd paramétereit.
Gondolhatnánk, hogy egy híd hosszát egyértelműen meghatározza, hogy milyen széles a folyó, amit át kell hidalnia. Valóban, nagyjából ez így is van, de nem teljesen igaz ez minden hídra. Sokszor az árteret is híddal kell keresztezni, máskor meg a folyó szélességét „igazítják” hozzá a hídhoz.
A Rákóczi híd az Összekötő vasúti híd mellett áll, a város déli részén. Gyakorlatilag ugyanolyan hosszú, mint a vasúti híd (illetve nem teljesen, ugyanis a vasúti híd időközben „megnőtt”, egy szerkezettel hidalják át a Duna-medret és a parti nyílásokat is). Azonban mind a vasúti híd, mind a közúti átkelő esetében állhatnának itt akár dupla ilyen hosszú, akár 1 kilométeres hidak is, ha az 1870-es években nem döntenek úgy, hogy nagyjából a felére csökkentik a Duna szélességét. Ezt egy hosszú gáttal érték el, ennek mai is meglévő része a Kopaszi-gát, amely eredetileg a mai Gellért tértől indult.
A vasúti híd építésekor a gáttal leválasztott mesterséges Duna-öblöt egy töltéssel vágták ketté, ami miatt attól északra a Lágymányosi-tó, délre a Kopaszi-öböl alakult ki. Ha más döntést hoznak akkor, és megmarad a Lágymányosi-öböl nyitottnak és azon a vasutat hídon, és nem töltésen vezetik át, akkor mind a vasúti, mind a Rákóczi híd is lehetet volna 1 kilométer hosszú. Hasonló módon a Duna szabályozása határozta meg a Margit híd végleges hosszát, igaz ott fordított volt az eljárás, a Dunát szélesebbre hagyták, mint amit eredetileg terveztek, ezért a hidat kellett a tervezettnél hosszabbra építeni.
Amikor a Rákóczi hidat tervezték, már egy évszázada eldőlt, hogy hol húzódik Lágymányosnál a Duna határa, és ez meghatározta, hogy egy közel 500 méteres szerkezetre van szükség.
Egy hídra igencsak jellemző, hogy az adott folyót hány nyílással keresztezi. Az Erzsébet híd egy, a Margit híd hat nyílással épült, míg a Lánchíd, a Petőfi és a Szabadság híd hárommal. A Rákóczi híd esetében nagyon sok lehetőség a nyílásbeosztásban nem volt, mert a vasúti hídét kellett követni, amely négy, egyenként 98,5 méteres nyílással rendelkezik, azaz öt pillére van. Elgondolkodtak azon a tervezők, hogy egy középső pillért kihagynak, és a közúti hídnak lesz így egy 200 méteres nyílása, de sok értelmét nem látták.
Azaz két fontos paramétert már meghatározott az, hogy hova tervezték a hidat, a híd hosszát és a nyílásbeosztását.
A harmadik tényező egy hídnál, ami rendkívül fontos, az a szélessége. Itt sok esetben az átvezetni kívánt forgalom mértéke, fajtája a meghatározó, hiszen egész máshogy kell számolni, ha villamost is át kívánnak vezetni, vagy csak közutat. Figyelembe kell venni, hogy a gyalogosforgalom mekkora lesz, milyen széles járda kell, és az sem mindegy, hogy kerékpárúttal is kell-e számolni. Emellett az odavezető utak áteresztőképessége is döntő, mert nem jó, ha az utak és a híd kapacitása eltérő. (Erre példa Budapesten a 2x3 sávos Erzsébet híd, mert a rávezető utak áteresztőképessége miatt valójában túlméretezett). A Rákóczi híd előtti budapesti hidak legtöbbje, a Szabadság híd kivételével a története során „hízott”, azaz szélesebb lett, mert ahogy növekedett a forgalom, kiderült, hogy a meglévő áteresztőképesség kicsi. A legkevésbé a Lánchíd lett szélesebb, ott 1913-1915-ös átépítésnél a járdák nőttek 40-40 centimétert, míg az Árpád híd szélessége a két és félszeresére változott.
A Rákóczi híd maximális szélességét azonban meghatározta a mellette lévő vasúti híd (amely szintén szélesebb lett története során).
Eredetileg azt tervezték, hogy a Lágymányosi hidat a Vasúti híd pilléreinek szabad helyére építik, ugyanis a vasúti híd pillérein akkor még egy plusz hídnak volt hely, mára a vasúti híd legutóbbi átépítésnél azt is felhasználták. Később úgy döntöttek, hogy mégis önálló pilléreket építenek az új közúti hídnak. Ekkor azonban a vízügyi paraméterek szabtak gátat, ugyanis a szakemberek meghatározták, hogy mi az a maximális pillérhossz (azaz a két híd pillérjeinek összhossza), amely nem okoz gondot a hajózásban. Ha túl hosszú „falak” közt folyik a víz, akkor olyan áramlás alakul ki, ami a hajózásnak nem kedvez, azaz nem lehetett túl széles alapokat építeni az új hídnak.
Egy híd szélessége azonban mégiscsak attól függ, milyen forgalmat kívánnak átvezetni rajta. A kezdetekben, az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején egy egész, a fővárost körbeölelő autópálya forgalmát kívánták itt elvezetni, ehhez akkor 2x4 sávos hídra lett volna szükség, ami úgy fért volna el igazán, hogy két szinten közlekedtek volna az autók. Az 1980-as években a Hungária körutat nem autópályává, hanem már „csak” egy városi gyorsforgalmi úttá kívánták fejleszteni, ehhez 2x3 sáv kiépítésére lett volna szükség. Ez az elképzelés egy viszonylag keskeny járdával (amelyet a hídnak csak egy oldalára terveztek) kivitelezhető is lett volna, ilyen híddal számoltak az 1980-as évek végén.
Ezzel a tervezettel azonban 1991-ben a frissen megalakult a Fővárosi Önkormányzat akkori vezetése nem volt elégedett, másrészt lekerült a napirendről, hogy a hídhoz kapcsolódva kiépüljön a Hamzsabégi út, ezért újragondolták a híd szerepét. Ennek részeként a villamos átvezetése is szóba került, és a végleges tervek egy olyan híddal számoltak, amelyen egy oldalon járda és kerékpárút, 2x2 közúti sáv, valamint villamospálya is található. Az már más kérdés, hogy a kivitelezés drágulása miatt a villamost 1995. október 30-án, a híd átadásakor hiába kerestük volna a hídon, a helyét csupán kihagyták, és 20 évvel később haladt át rajta az első villamosszerelvény.
Látható tehát, hogy a Rákóczi híd esetében is milyen sok tényezőt kellett figyelembe venni annak eldöntésében, milyen híd is épüljön.
Nyitókép: A 30 éves a Rákóczi híd (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció