30 éve döntött a kormány a Lágymányosi híd megépítéséről

A cikk angol nyelvű változata: The government decided to build the Lágymányosi Bridge 30 years ago

Írta: Domonkos Csaba

2022. február 20. 9:00

A mai Rákóczi hídról, amely sokáig Budapest legfiatalabb Duna-hídja volt, éppen 30 évvel ezelőtt, 1992. február 20-án hozott döntést az akkori kormány. Már az 1960-as években terveztek hidat ide, így egy nagyon hosszú, három évtizedes folyamat zárult le az elhatározással. Ezután megkezdődhetett a híd építése, amely 1995-ben fejeződött be, az eredetileg tervezett villamos azonban csak 2015-ben haladt át rajta először.

A mai Rákóczi híd helyén (amely hivatalosan 2011-ig viselte a Lágymányosi híd nevet, de sokan máig így hívják) már az 1960-as években is terveztek egy új hidat. Igaz, akkor még azt tervezték, hogy a majdan kiépülő országos autópálya-hálózatot egy, a Hungária körúton vezetett kétszintes körgyűrű fogja majd össze.

Éppen ezért az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején egy autópályához kapcsolódó hidat is terveztek, sőt még tervpályázat is volt. A nyertes egy hatalmas betonhíd lett, de végül nem azt, hanem egy kétszintes, rácsos acélhidat kívántak volna ide építeni. A Hungária körúti autópálya koncepcióját azonban az 1970-es évek közepén felváltotta az M0-s terve, így a hidat ekkor elvetették.

Az 1970-es években tervezett kétszintes rácsos híd (Fotó: Városi Közlekedés 1971.4)

Miért is itt számoltak a híddal? Ekkor még messze volt a Hungária körút, hiszen annak déli része még egyáltalán nem épült meg. Ha megnézzük a mai Hungária körutat, látható, hogy az valójában egy spirál, mert ahogy egyre délebbre halad, úgy közelíti meg a Belvárost. Egyszerűbben szólva sokkal nagyobb a távolság északon az Árpád és a Margit híd, azaz a Hungária és a Nagykörút itteni pontjai, mint a Petőfi és a Rákóczi híd között.

Ennek oka az volt, hogy a tervezők azzal számoltak, hogy ha az Összekötő vasúti híd mellé építik a hidat. Ez az elképzelés az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején még vonzóbb lett, ugyanis akkor azt tervezték, hogy a vasúti híd – az akkori hídnál jóval szélesebb – pilléréit is tudják használni, azaz nem kell külön pilléreket építeni, vagy csak kisebbeket.

Az évek alatt számos elképzelés született az itteni hídra. A végleges építésről az Állami Tervbizottság döntött 1987-ben. Ez azonban csak azt rögzítette, hogy hídra van szükség, a konkrét tervezés újraindult, hiszen a 15 évvel korábbi tervek még egy autópályahídra szóltak, 1987-ben már egy nagy forgalmú városi hídról döntöttek. Az ezután megszülető tervek egy egyszerű, olcsó hidat tartalmaztak, amelyen összesen 6 forgalmi sáv vezetett volna át, és nem villamos, hanem busz közlekedett volna rajta.

Az 1986-ban tervezett híd egy részletének makettje (Forrás: A Lágymányosi Duna-híd című kiadvány, Főmterv, 1994) 

Azonban 1989–1991-ben megváltozott a világ. Elsősorban a budai oldalon élők tiltakoztak egyrészt a híd, másrészt a Hamzsabégi út kiépítése ellen. A megalakuló önkormányzatok – mind a fővárosi, mind a XI. kerületi –, szintén elégedetlen voltak az elképzelésekkel, mindkét testületben jelentős támogatottsága volt annak az elképzelésnek, hogy ne itt, hanem a Galvani út vonalában, azaz délebbre épüljön meg az átkelő, és a Hungária körutat is ide vezessék.

Azonban volt egy döntő érv amellett, hogy a lágymányosi átkelőt mégis a vasúti híd mellett vezessék. Nem a meglévő és szabadon álló vasúti pillérek, mert időközben a MÁV közölte, hogy arra szüksége lesz, mert távlati terveiben ide egy 3 vágányú hidat szeretne építeni, amihez kell a teljes pillérszélesség (ahogy ez végül napjainkban valósággá is vált). A döntő érv az 1995-re tervezett, majd Bécs kilépése után 1996-ra megálmodott világkiállítás helyszíne volt. Ennek a világkiállításnak a lebonyolításához ugyanis szükség volt egy itteni hídra.

A főváros és a XI. kerületi önkormányzat ugyan azt szerette volna, hogy ha már megépül a vasúti híd melletti átkelő, épüljön meg a Galvani útnál lévő is. A fővárosi önkormányzat még tervpályázatot is kiírt a Galvani útnál lévő hídra.

A főváros viszont visszautasította a meglévő, 1986-ban az Uvatervben Sigrai Tibor vezetésével készült terveket, egyszerűen nem találta elég esztétikusnak azokat. Ezután Sigrai számos új változatot mutatott be a döntéshozóknak, míg ki nem alakult a véglegesen megépítendő híd alakja. A tervezők mozgástere igen szűk volt, hiszen a híd mellett levő vasúti híd pilléreihez, azaz nyílásbeosztásához kellett alkalmazkodniuk.

Egy alternatív elképzelés Sigrai Tibortól

A kormány a beruházásról végül 1992. február 20-án döntött, erről a Magyar Hírlap így számolt be 1992. február 21-én:

„A KORMÁNY CSÜTÖRTÖKI ÜLÉSÉN úgy foglalt állást, hogy a lágymányosi Duna-hídnak és a hozzá csatlakozó úthálózatnak mihamarabb meg kell épülnie. A létesítmé­nyeket a tervek szerint 1995-ben adnák át a forgalom­nak. A beruházás jelentőségét kiemeli, hogy 1964 óta nem épült Duna-híd. A közlekedési nagyberuházást csak­nem 14 milliárd forintra tervezik, ebből több mint két és félmilliárdot a fővárosi önkormányzatnak kell állnia."

Ugyan a híd ellen, illetve a budai úthálózati elképzelések ellen a következő hetekben még jelentős tiltakozás volt, de végül március 5-én a főváros is elfogadta a terveket, lemondva ekkor a Galvani úti híd együttes megépítéséről, elfogadva azt az érvet, hogy egy hídra van pénz, és az – az akkor még napirenden lévő – világkiállítás miatt a Lágymányosi híd lehet.

A tervek közben véglegesedtek, és két fontos változás is történt. Egyrészt döntöttek arról, hogy villamos is lesz a hídon – igaz csak 20 évvel később, 2015-ben haladt át az első villamos rajta, ezzel elhódította a „villamossal tervezett, villamos nélküli híd” címét az első Erzsébet hídtól, mert azon csak 11 évvel az elkészülte után közlekedett villamos. A másik jelentős módosítás az volt, hogy nem a Hamzsabégi úton vezették tovább a forgalmat, hanem a Szerémi úton.

A híd 1995-re elkészült, és azóta is fontos szerepe van Budapest közlekedésében.

Nyitókép: A Rákóczi híd (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)  

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Duna felől nézve elfogadható. Többször is áthajtottam már kocsival rajta, kicsit szűknek éreztem. Egy nagyobb lélegzetű híd kellett volna, ha komolyan vesszük a Belváros forgalmi tehermentesítését.


Hogy miért éppen Rákóczi? Semmi baj Rákóczival, de lehetett volna a közeli Szent Imre szoborról Szent Imre Híd is. Vagy még a Lágymányosi is jobb lett volna.


Eltelt harminc ev es meg hozza sem kezdtek a kovetkezo hid epitesehez, pedig legalabb harom uj hidra lenne szukseg a belvaros tehermentesitesehez ill. a kulvarosok kozotti menetido csokkentesehez.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó