Ki fizesse a hídvámot? – Egyezséget kötött az állam és a főváros

Budapesten 1883-1885-ben nagyon komoly mozgalom indult meg a hídvámok átalakítására. A kezdeményezés kulcsfigurája Lipthay Béla volt, a kor egyik jelentős várospolitikusa. Az 1880-as években a mindennapi életben már kifejezetten zavaró volt a hídvám fenntartása, másrészt a városnak egyre inkább szüksége volt új hídra, hidakra. Lipthay 1883-tól folyamatosan egyeztetett, tárgyalt, javaslatokat tett, sőt a megbeszélésekbe Andrássy Gyula volt miniszterelnököt is bevonta. A kérdés az volt, hogy el lehet-e törölni a hídvámot, azaz sikerül-e a fővárosnak a magyar állammal egy olyan megállapodást kötni, amely a kormányzat számára is elfogadható, és a városlakókra sem tesz hatalmas terheket. A fő probléma az volt, hogy a hídvámbevételek le voltak kötve, egyrészt abból fedezték a hidak fenntartását, másrészt az 1870-ben felvett 24 milliós kölcsön törlesztését. A hosszú egyeztetések során számos ötletet felvetettek, hogy miképp lehetne legalább a gyalogosvámot eltörölni, és a főváros miképp pótolja a kormánynak a kieső bevételeket. Az egyik egyeztetésen, 1885. január 23-án a kormány és a főváros illetékesei három órán keresztül egyeztettek a lehetséges megoldásokról, végül sikerült egy olyan megállapodás-tervezetet tető alá hozni, amelyet a pénzügyminiszter az 1885. február 5-i kormányülésre bevihetett.

A kormányzat megadta a felhatalmazást a megállapodásra, amit végül 1885 feburár 20-án megkötöttek. A cél az volt, hogy ez a kompromisszum életbe lépjen az 1885. május 1-én megnyíló Országos Általános Kiállítás előtt, de végül ez a cél nem sikerült, mert a vonatkozó törvényt, a 1885. évi XXI. törvénycikket csak 1885. július elsején fogadták el. A törvény címe nem sokat mond: „a budapesti lánczhid megváltásáról szóló 1870:XXX. törvénycikk módositásáról”. Valójában ennél sokkal átfogóbb dologról szólt ez a törvény, holott csak három paragrafus az egész, sőt valójában kettő, mert a harmadik csak annyit mond, hogy „Ezen törvény 1885. évi julius hó 1-én lép életbe és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.”

A lényegi két paragrafus változtatta meg Budapesten a hidak vámfizetését, és megalapozta két újabb híd építését. Nézzük meg alaposabban: Az első paragrafus felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a hídvámokat rendeletileg változtassa meg. Ez azért volt lényeges, mert addig a hídvámok megváltoztatásához törvényi felhatalmazás kellett, azaz a hídvámok megállapítása az országgyűlés hatásköréből a kormányéba került át.

A második paragrafus két lényeges újítást vezetett be. Az egyik, hogy megszűnt a kormánynak a főváros felé fizetendő évi 24 000 forintos fizetési kötelezettség. Ez a kötelezettség onnan származott, hogy még a Lánchídtársaság és a még akkor önálló Pest és Buda megállapodásokat kötöttek a két városnak fizetendő kártérítés mértékéről, amelyet a Lánchídtársaság azért fizetett, mert a két város lemondott a híd tulajdonjogáról és a hídvámról a Lánchídtársaság javára. Akkor a két várossal a Lánchídtársaság 200-200 000 forintos kártérítésben állapodott meg, de a szabadalmi idő lejártáig csak a kamatokat, évi 12-12 000, a városegyesítés után, akkor már a híd új tulajdonosa, azaz az állam ugye egy összegben 24 000 forintot fizetett. Ezt az összeget, de csak a kamatokat, nem a majdani tőkeösszeget, azonban e megállapodás szerint nem kellett az államnak tovább fizetnie.

A törvény azt is tartalmazta, hogy ha a hídvámok bevételéből származó tiszta jövedelem az évi 650 000 forintot meghaladja, ezt a többletet egy új híd építésére kell fordítani, azaz ez teremtette meg a pénzügy lehetőségét egy újabb budapesti híd építésének.

A törvény 1885. július elsején hatályba lépett. A hídvámok tekintetében a kormány pedig úgy módosította a tarifákat, hogy valójában a felére szállította azokat, mert csak Pestről Budára kellett fizetni, Budáról Pestre nem. Még volt egy módosítás, a Lánchídon a terhet szállító kocsiknak jelentősen magasabb díjat kellett fizetni, mint a Margit hídon, ezzel egyrészt a Lánchidat tehermentesítették, másrészt forgalmat tereltek az addig viszonylag kihasználatlan Margit hídra.

Nyitókép: A Margit hídon az átadása után nagyon gyér volt a forgalom (Fotó: Fortepan/Képszám: 204092)