hídvám

9674f510-5427-4d40-9a9a-58d2f38e1e45.jpg A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.
Budapest közepén évtizedekig vámhatár húzódott Az 1873 novemberében kimondott városegyegyesítés ugyan létrehozta Budapestet, és a Dunán elvileg könnyű átkelést biztosított a Lánchíd, de ez az átjárás nem volt magától értetődő mindenkinek, ugyanis fennált egy komoly visszatartó erő, a hídvám. A frissen egyesített városban az első pillanattól kezdve törekvés volt arra, hogy ezt a vámot megszüntessék vagy legalább a legszegényebbeket mentesítsék alóla.
A hídvámok vége Hídpénzt 105 éve, 1918. december elsejétől nem szednek a budapesti hidakon. Ennek a sarcnak a megszüntetését ekkor már évtizedek óta kérték a budapestiek. De mi is volt az a hídpénz? Miért kellett fizetni?
Százötven éve vette meg a Lánchidat a magyar állam A Lánchíd 150 évvel ezelőtt, 1870. július 1-jén került állami tulajdonba. Hihetetlenül nagy összeget fizettek érte az építtető magántársaságnak, sokkal többet, mint amibe a Margit híd került. Miért volt szüksége a magyar államnak arra, hogy megkösse ezt a szerződést?
Száz éve törölték el a hídvámokat Budapesten Most száz éve, az I. világháború utáni zűrzavaros időkben olyan intézkedést hoztak Magyarországon, amelyet már több évtizede vártak a lakosok. Itt nem a politikai változásokra gondolunk, hanem a budapesti hídvám eltörlésére.
Miért nem válhatott sokáig Budapest szimbólumává a Lánchíd? Mindenki tudja, hogy a főváros első önálló hídját, a Lánchidat Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, van azonban egy mára feledésbe merült tény, ami egykor nagymértékben akadályozta azt, hogy a vízi átkelő a városegyesítés szimbólumává váljon. Ez pedig nem más volt, mint a hídvám.

További cikkeink