A budapesti Duna-hidakon és minden dunai átkelés utáni vámokat 1918. november 30-án a Károlyi-kormány megszüntette. A két háború között a kormány és Budapest közötti tárgyalásokon, amely arról szólt, hogy a fővárosi és az állami költségvetésből milyen részben fizessék a hidak fenntartását, a kormány részéről zsarolásként fel-felmerült a hídvám ismételt bevezetése, de ezt akkor már valójában nem lehetett megvalósítani.
A II. világháború végén a visszavonuló német csapatok az összes dunai átkelőt felrobbantották. A háború után természetesen azonnal megindult a helyreállítás, ám az ország helyzete 1945-ben igen siralmas volt. A vesztes háború, a harcok pusztítása után a megszálló szovjet csapatok éles szemmel figyelték a jelentős mértékű jóvátételi szállítások teljesítését, ráadásul a szovjetek saját szakállukra is vittek el jóvátételre ki nem jelölt javakat, nemcsak karórákat a lakosoktól, de teljes gyárakat is. A hidakat azonban helyre kellett állítani, ám hogy miből, az kérdéses volt. Egyrészt sok pénz eleve nem is állt rendelkezésre, másrésészt a magyar fizetőeszköz folyamatosan inflálódott. A Kossuth hidat 1945–1946 telén még jórészt a munkások élelemért, ruháért építették meg, hiszen az éhező, fázó városban ez is jelentős juttatás volt, de minden hídra ezt nem lehetett alkalmazni.
Az egyik pénzszerzési módnak a hídvám ismételt bevezetése látszott 1945 tavaszán. De milyen hidak voltak ekkor Budapesten? Ideiglenes hidak, amelyeket az orosz hadsereg állított fel, ilyen volt a Manci híd, amely a Margit-szigeten keresztül vezetett át. Budapest polgármestere – azaz nem a kormány, amely korábban, 1918 előtt a vámot szedte – határozatban bevezette a hídvámot. Az 1945. május 22-én kiadott rendelet szerint a vámot május 24-től szedték. A 60.592/1945—VI. számú határozatát így indokolta a rendelkezést:
„A székesfőváros közönségének életbevágó érdeke, hogy Pest és Buda között minél előbb új hidak épüljenek. Az építési költséget felerészben a székesfőváros közönségének kell viselni. Ezeknek a költségeknek részbeni fedezésére hídvámfizetési kötelezettséget léptetek életbe. Elrendelem, hogy 1945. május 24.-től kezdve mindazok, akik a budapesti hidakon Pestről Budára átmennek, hídvámot kötelesek fizetni.”
Azaz a polgármester által elrendelt vám ugyanazt a gyakorlatot követte, amelyet az állami vám 1918-ig, tehát csak Pestről Budára kellett fizetni, Budáról Pestre nem. (Ezt a könnyítést, díjcsökkentésként 1885-ben vezeték be.) Mennyi volt a díj? Gyalogosok és autóval, kocsival átkelők után személyenként 1 pengő, kerékpáros, motoros után 2, kézikocsi után 3, lovas és személygépkocsi után 10 pengő. A teherautók 20 pengőt fizettek. Ismét kiadtak hídbárcákat, ezeket a fémlapokat 1918 előtt is használták, ilyen fémbárcákat előre meg lehetett vásárolni, és ezzel kellett leróni a hídvámot. A vám természetesen közutálatnak örvendett, hiszen a nyomorgó, kevés pénzzel rendelkező túlélők, akik sorban álltak, hogy a kevés átkelési lehetőség egyikén átkeljenek a folyón, másra sem vágytak, mint egy újabb összeg kifizetésére. A rendkívül népszerűtlen intézkedést nem lehetett fenntartani, a polgármester egy hónap után, 1945 június 26-án kiadott 60.908/1945–VI. számú határozatával megszüntette:
„A 60.592/1945–VI. sz. határozatommal hídvámfizetési kötelezettséget léptettem életbe. Fenti határozatomat hatályon kívül helyezem és a hídvámfizetési kötelezettséget azonnali hatállyal megszüntetem. A fel nem használt vámtárcatömbök ellenértékét 1945. június 30-ig a központi számvevőség VI. ügyosztálya útján (IV., Központi városháza, III. 367.) visszatérítem.”
Mennyi pénzről volt szó? A napi bevétel 100 000 pengő körül mozgott, a közel egy hónapig szedett hídvámból 2 378 109 pengő 50 fillér folyt be. A hidakat tehát nem a vámbevételből állították helyre, igaz a Lánchídnál volt igen jelentős mértékű lakossági hozzájárulás, de nem hídvámból, hanem adakozásból, a Lánchíd újjáépítése költségének kétharmadát, 30 millió forintot ugyanis közadakozás adta össze.
Nyitókép: A Petőfi pontonhíd 1945-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 162487)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció