Az I. világháború előtt a budapesti hidakat rendszeresen újrafestették. Akkoriban ugyanis a festékek sokkal kevésbé voltak időtállóak mint ma, és a viszonylag sűrű festékkel a hidak rozsdásodását is fékezni tudták. A Lánchíd egyik soron következő festését 1880. augusztus 28-án kezdte meg a munkát elnyerő Hubert Fülöp vállalkozó. A híd előző festése 1874-ben volt. Az 1874-es és az 1880-as mázolások dokumentumaiból viszonylag pontos képünk van arról, miképp is történt a Lánchíd festése a XIX. század utolsó éveiben. Az 1880-as festést egy magánvállalkozó, ahogy írtuk, Hubert Fülöp nyerte el, a munkáért 8357 forint 50 krajcárt számolt fel.
Mit kellett és hogyan lefesteni? Ezt az 1874-es pályázatból tudjuk, e szerint a festési munkák része volt a vas- és a farészekről (a Lánchíd nagy része ekkor még fából volt) az addigra már nem megfelelően tapadó festék lekaparása, illetve ki kellett javítani az esetleges hézagokat is. A szerkezeti vaselemeket, azaz a láncokat, a függesztőrudakat és a korlátokat, valamint a járdák vastartóit kétszer kellett lefesteni. A többi alkatrészt, beleértve a vámszedőházak pléhtetejét, a 22 lámpát és 42 lámpatestet elég volt egyszer mázolni. A munka elvégzésére összesen 6 hét állt rendelkezésre. A vas és a fa alkatrészeket ugyanolyan színűre festették, és bár a pontos színre nem mindig van adatunk, az 1880-as festés esetén tudjuk, hogy a hidat az addigi világossárgás szürkéről ólomszürke színűre festették át.
Az 1880-as festésnél a vállalkozó hétéves garanciát vállalt. Ez a korban megszokott módon azzal is járt, hogy egy bizonyos összeget a megrendelő a kialkudott árból visszatartott, jelen esetben ez az összeg 300 forint volt, amit a vállalkozó csak akkor kapott meg, ha a garanciális idő letelte, azaz hét év után a festék megfelelő állapotban volt. (Hozzá kell tennünk, hogy a dualizmus alatt az infláció évtizedekig nagyon alacsony volt, azaz a hét év alatt ez a 300 forint valójában nem sokat vesztett az értékéből.)
A garanciát nagyon komolyan vették, 1887-ben, ennek lejártakor külön bizottságot neveztek ki a festés állapotának megvizsgálására. A bizottság vezetője az akkor viszonylag friss diplomás építőmérnök Nagy Virgil volt (a Szabadság híd és az Erzsébet lánchíd zseniális építész tervezője). E bizottság részletesen megvizsgálta a hidat, és jelentést tett a festék állapotáról. Az 1887. június 19-i jelentésből tudjuk, hogy a szürke fedőfestés ugyan több helyen lekopott, és látszik az alatta lévő fekete festék, ami a vállalkozó hibája, de – emelte ki a jelentés – 1880-ban a festési munkákra a szerződést viszonylag későn, augusztus 28-án hagyták jóvá, azaz a festést szeptember-októberben, nem ideális körülmények között kellett elvégezni. Azonban ez a jelentés egy dologra rávilágított, arra, hogy a hidakat több rétegben és rétegenként eltérő színnel (ez ma is gyakorlat) festették, és így jól látsztott, ha valahol hibádzott a festék felülete.
A korszak pályázati anyagaiból azt is tudjuk, hogy miként zajlott le egy ilyen festési munka. A festéket, az edényeket és az állványzatot a Lánchíd-hivatal, azaz a megbízó adta, a vállalkozónak kellett biztosítania a festőfelszerelést, ami általában ecsetet jelentett. A Lánchíd festéséhez kellett még egy különös felszerelési tárgy, nevezetesen juhbőr. Aki jár a Lánchídon láthatja, hogy a láncszemek között rés van, ami igencsak szűk. Az eredeti, az 1913–1915 közötti átépítés előtti szerkezeten ez a rés még szűkeb volt, csak 2,5 centiméter. Ezt normál ecsettel nem lehetett lefesteni, erre szolgáltak a – vállalkozó által beszerzendő – juhbőrök.
A Lánchidat tehát 1880 szeptember-októberében e módszerekkel újrafestették, ami 1887-ig kitartott. A híd teljes átépítéséig még háromszor festették le. A hídfestés jelentős presztízst adott egy-egy cégnek, a hirdetéseikben később fel is emlegették, még a festékgyártók is, hogy az ő terméküket használták egy-egy híd festéséhez.
Nyitókép: A pontos színt nem tudjuk, de a híd mindig szürke volt, csak más-más árnyalatban (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.026)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció