Budapesten a hidak tervezett felújítását, rekonstrukcióját az 1976-ban Bécsben bekövetkezett hídomlás után kezdték meg. A bécsi Reichsbrücke váratlan összeomlása rávilágított arra, hogy még a szemre rendben lévő hidaknál is lehetnek rejtett problémák. Ekkor, 1976-ban tehát a budapesti hidak felújítására terv készült. Eszerint a Szabadság híd megújítását 1981-1983 közöttre tervezték, de hamarosan kiderült, hogy nem lehet addig várni.
A Szabadság hidat az 1945-1946-os újjáépítés után első alkalommal 1965 és 1968 között vizsgálták meg és újították fel, amikor is újrafestették. Az 1960-as években hosszú távon nem számoltak a Szabadság híd megtartásával, mivel egy új szerkezettel kívánták még a XX. században kiváltani. Az 1970-es években azonban megváltoztak a budapesti közlekedés-fejlesztési elképzelések, és a híd megtartását tervezték, igaz úgy, hogy azon a villamosforgalmat idővel megszüntetik.
A tervezettnél korábbi, gyorsított ütemű felújításra azért lett szükség 1980-ban, mert a hídon 1978-ban a pesti oldal ellensúlyszekrényén rendellenes deformációkat észleltek. Akkor ideiglenes állvánnyal alá is támasztották a hidat, hogy ne legyen baj.
Mi is az az ellensúlyszekrény? A Szabadság híd egy Gerber-csuklós gerendahíd, azaz úgy kell elképzelni, mint egymás után helyezett két libikókát, amit egy pallóval összekötünk. A Szabadság híd kapuzataiból a parti nyílások szerkezete a partfalhoz csak hozzáérnek, a középső nyílás felé kinyúló karok viszont nem találkoznak közvetlenül, a középső 48 méterre egy harmadik hídrészt függesztettek be. Aki figyelmesen sétál a hídon, az láthatja a híd közepe felé azokat a nagy anyacsavarokat, amelyek ennek a felfüggesztésnek a részei. Ha nem lennének ellensúlyszekrények a hídfőnél – mindegyikben 609-609 tonna ólomnehezékkel –, akkor a híd közepe egyszerűen bebillenne a Dunába.
A deformációkat a pesti ellensúlyt tartalmazó szekrénynél fedeztek fel 1978-ban, valamint az is kiderült, hogy a pályaszerkezet is károsodott, leginkább azért, mert az 1960-as években elkezdték a hidakat télen sózni. A javítás lehetőségiről 1979 utolsó hónapjaiban ezért külön megbeszéléseket tartottak az illetékesek, hogy a feladatokat tisztázzák. Szerencsére a Petőfi híd ekkori felújítása egy kicsit előbb befejeződött, és a következő nagyobb hídépítési munkát, az Árpád híd kiszélesítését csak 1981-ben tervezték elkezdeni, ezért 1980-ban lett egy kis szabad kapacitás a legsürgősebb feladatok elvégzésére. A sietséget jól mutatja, hogy 1980. június 13-án, pénteken átadták a felújított Petőfi hidat, és június 16-án hétfőn neki is álltak a Szabadság hídnak, amit már akkor lezártak a közúti forgalom elől.
A hídon a következő időszakban megfeszített munka folyt, és 1980. október 17-én át is adták újra a forgalomnak. A Népszabadság című lap 1980. október 16-án ezt írta az elvégzett munkáról:
„A Szabadság-híd szerkezetének megújítására 95, míg a kapcsolódó munkákra mintegy ötmillió forintot fordítottak. Háromszáz tonna acélszerkezetet építettek be, s 6700 négyzetméteren újították fel a közúti és villamospályát. A munkában a Hídépítő Vállalat irányításával 22 vállalat működött közre. A hidat az eredeti zöldes színre később festik át. Az átépítés során egyébként nemcsak a híd újult meg. A pesti és a budai oldalon rekonstruálták a közművezetékeket, a csatlakozó közutakat.”
A híd tehát új vasbeton pályalemezt, új aszfaltburkolatot kapott, rendbe hozták az ellensúlyszekrényeket, és korszerűsítették a világítását. Ekkor kezdték meg a híd átfestését az új színre, zöldre, de ekkor még csak a pálya alatti részt.
A felújítás 1980 októberében a legszükségesebb munkák elvégzésével tulajdonképp félbemaradt. A szakemberek tudták, hogy az Árpád híd kiszélesítése után vissza kell térni a Szabadság hídhoz. Amikor 1985-ben újra megvizsgálták a hidat, kiderült, hogy a téli sózás hatására erősen korrodált a szerkezet, és ekkor újra kezelésbe vették, a munka 1986-ban lett kész.
Nyitókép: A híd felújítása 1980-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 79555)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció